nashi

A japán körte - egy nekünk való nashi

A legtöbben biztosan a hipermarketek polcairól ismerik, fehér hálóba csomagolt, ízetlen és drága változatát. Pedig ez a gyümölcs tényleg egy kiváló nasi, főleg fejfájós másnapokon! Ráadásul neve ellenére nagyon is jól érzi magát itt, a Kárpát-medencében is.

És még íze is van. Nem is akármilyen!! Sokan nem tudják, milyen gyümölcs is az a japán körte vagy más néven nashi körte, pedig ausztrál tudósok szerint a legjobb szer másnaposság ellen. De ne szaladjunk ennyire előre. A japán körtét a legtöbben először a hipermarketek gyümölcspultjain láthatták, minden darabot külön-külön becsomagolva fehér hálóba. Darabra árulják, viszonylag drága a többi gyümölcshöz képest.

Japán körte illustration2

A formája nem annyira körtés, tömzsibb, mint a mi európai körténk, színe világossárga (ennek a fajtának a neve egyébként „ya” vagy „ya li”). Beleharapva pedig, hát…, hogy nem éri meg az árát, az enyhe kifejezés. Ugyanaz a helyzet sajnos, mint a kivivel. Éretlenül, még keményen szüretelik le és így árulják nekünk; aki először találkozik így a japán körtével, lehet, hogy soha többé nem próbálkozik vele. Szerencsére – pont, mint a kivi – a japán körte nálunk is megterem, sőt, nagyon jól érzi magát itt, tehát hozzájuthatunk érett gyümölcsökhöz.

Japán körte illustration1
A japán körtét máshol ázsiai, koreai, kínai körtének, vízikörtének vagy almakörtének is nevezik. Fája nem nő magasra, viszont a türelmetlen kertészkedőknek kifejezetten ajánlott, ugyanis az ültetés utáni évben már terem, igaz még nem sokat. A következő évben viszont már méretéhez képest rengeteget, annyira, hogy feltétlenül szükséges támaszték mellé, különben a gyümölcsök súlya alatt eltörik az ága. Japánban a virágzatból csupán egyetlen virágot, rendszerint a középső kötődött gyümölcsöt szokták meghagyni, így elkerülve a túl sok és kisméretű termés lehetőségét, a megmaradt egy gyümölcs ezek után nagyobbra tud nőni. A japán körte az európaival ellentétben egyrészt inkább alma alakú, másrészt pedig már a fán beérik, a fogyasztási érettség eléréséhez nincs szüksége utóérlelésre. Valamint, a japán körtéknél egy másik porzópartnert érdemes ültetni a meglévő mellé, ha nincs a közelben esetleg egy Vilmos körtefa, ugyanis több európai körte is jó pollenadója a japán körtéknek, köztük a Vilmos is. Nálunk szerencsére éppen volt a kertben egy, és a közelében is volt egy megfelelő hely az új jövevénynek, egy Kosui fajtának. Azóta már két év telt el és az első év 4-5 darabos termése után idén a miénket is bizony ki kellett kötni, mert nagyon sok gyümölcs lett rajta.
Itthon már elég sok fajtához hozzájuthatunk. A mi kertünkben is termő Kosui egy eléggé termékeny fajta és augusztus első felétől vagy közepétől szedhető; gyümölcse aranybarna, középnagy, kb. 150 grammos, parás héjjal.
A Nijisseiki (japánul azt jelenti: huszadik század) fajta augusztusban érik, szintén rendkívül bőtermő. Gyümölcsei közepes méretűek, éretten világossárga színű, vékony héjú.
A Hosui Japán egyik legősibb fajtája, Európában nagyon elterjedt. Augusztus harmadik és negyedik hetében érik, a Kosuinál egy héttel később. Gyümölcse 150-200 gr, közepesen vastag héjú, színe aranybronzos és akár 2-3 hónapig is tárolható, csakúgy, mint a legtöbb japán körtefajta. Korán termőre fordul, jó termőképességű.

Japán körte illustration3
A Chojuro fajtát 1895-ben Japánban találták. Augusztus vége felé érik, magas cukortartalmú, narancsos aranybarna színű gyümölcse közepes vagy nagyméretű, majdnem 400 g. Hűtve hosszan, akár 5 hónapig is eltartható.
A Shinseiki egy igazi telitalálat lehet: öntermékeny, bőtermő, világossárga gyümölcsöei bőlevűek, édesek. Augusztusban érik.
Ha későbbi érésűeket szeretnénk ültetni, akkor a Nakai és Kumoi fajtákat keressük, mert ezekre egészen október közepéig-végéig várhatunk, míg beérnek így ősszel sem maradunk frissen szedett nashi nélkül.
A japán körte mellett szól még, hogy betegségekkel szemben kiváló ellenállóságot mutat, tehát nagyon ajánlott bio-termesztésre és a fagytűrése is jó, megegyezik az európai körtével!
Amit még nem említettünk, az az íze. Állítólag valakit az ananászra, valakit a sárgadinnyére emlékeztet. Én eddig ezek közül egyiket sem éreztem egyik fajta kóstolásakor sem. Viszont van, aki szerint rumos, puncsos íze van, amivel tökéletesen egyetértek, mert eddig mindegyikben éreztem ezt a különleges ízt és gyorsan meg is szerettem.
És végül térjünk rá a másnaposság kérdésére a japán körtével kapcsolatban. Tavalyelőtt több médium is átvett és leközölt egy hírt külföldről, ami szerint ausztrál tudósok megtalálták azt az „ételt”, amivel a leginkább megelőzhető a macskajaj. Ez pedig nem más, mint a japán körte gyümölcse. A benne található anyagok hatással vannak az alkohol feldolgozásában résztvevő enzimekre. Ezek az enzimek az alkoholt mérgező acetaldehidre bontják, ami felelős a másnaposság tüneteiért, de a japán körte az acetaldehid szintjét képes csökkenteni. És, hogy mikor kell fogyasztanunk? Lehetőleg az első pohár alkohol elfogyasztása előtt már legyen a gyomrunkban akár körtelé formájában.