örökzöldek

MINDIG NAGY DILEMMA: TUJA, RAKÉTABORÓKA VAGY HAMISCIPRUS...MELYIKET ÜLTESSÜK, MIKOR NYÍRHATJUK?

Mikor és mennyire nyírhatjuk meg kedvenc örökzöld sövényünket?

A fenyőfélék (ide értendők a tujafélék, a borókák, a hamisciprusok, tiszafák, de még a páfrányfenyő is!) még mindig igen népszerűek. Kedvelt szoliter és sövénynövények. A legtöbb kertben találkozhatunk legalább egy-két fajjal, de van, aki egész arzenált nevel belőlük, hogy ősszel-télen is mindig zöldet láthasson a kertjében. Sok fajtát tartunk azért, hogy kellő takarást biztosítson például a szomszédok felé illetve, hogy a kert bizonyos részeit elkülönítse a többitől. Sokan ezt odáig „fejlesztik”, hogy akár nyírott sövényt is nevelnek azokból a fajtákból, amelyek ezt bírják. Ugyanakkor igen sok probléma és kérdés merül fel ezzel kapcsolatban. Leginkább az okozhat fejtörést, hogy mikor és mennyire nyírhatóak ezek a növények?

Spirális formára nyírott borókák

Spirális formára nyírott borókák

MIKOR NYÍRJUNK?

Sok örökzöld kifejezetten jól tűri a nyírást és szépen, tömötten fejlődik ennek hatására. Az időpont nagyon fontos! Fagymentes napokon már januártól nyírhatjuk őket rügypattanásig. Ezután szünetet kell tartani, mert bár gyantás növények, de annyira erős ilyenkor a nedvkeringésük, hogy el is pusztulhatnak, ha ilyenkor megsebezzük őket. Tehát április 15-től május 30-ig inkább ne nyírjuk az örökzöldjeinket!
Júniustól augusztusig ismét nyírhatjuk örökzöld sövényünket, ám szeptembertől már ne tegyük! Ugyanis az esetleges enyhe és csapadékos ősz során újra hajthatnak és az ilyenkor növő friss hajtások már nem tudnak befásodni a tél előtt. Ha a zöld hajtások elfagynak, azzal tudjuk a legnagyobb kárt okozni a növényeinkben.

tuja

A klasszikus tuják még mindig nagyon népszerűek

HOGYAN NYÍRJUNK?

A pikkelyes, tömött lombú, de nem falként egyben, hanem külön álló, vagy nem sűrű sövénynek telepített örökzöldeket, mint például a tujafélék, borókák, hamisciprusok legegyszerűbben egy éles sarlóval „nyírhatjuk” meg, alulról felfelé húzva a szerszámot a növény oldalán, felül pedig, metszőolló, sövényvágó a megfelelő eszköz. Ha ezeket tömör sövénynek telepítettük, akkor a gépi nyírás a legegyszerűbb, de minden esetben legyünk mértékletesek, mert a túlzottan erőteljes nyírás akár a növény pusztulásához is vezethet!

Tűlevelű fenyőinket úgy tehetjük tömött, csinos növényekké, hogy június folyamán a friss, még be nem érett hajtásait felébe, harmadába törjük. Lehetőleg kézzel törjük és ne ollóval vágjuk! A tűleveleket így nem vágjuk el. Ilyenek: a selyemfenyő, a fekete fenyő, az erdei fenyő és a törpefenyő.

Pinus-wallichiana

Csodaszép, hosszú és lágy tűlevelű a selyemfenyő

MI ALAPJÁN VÁLASSZUK KI A SÖVÉNYNÖVÉNYT?

A fajtaválasztás különösen fontos!

ALFÖLD

A fenyőfélék származási helyüktől függően nagyon eltérőek klíma és talajtűrés tekintetében. Általában elmondható róluk, hogy sóérzékenyek. Az Alföldön például a talaj és az öntözővíz sótartalma viszonylag magas lehet és az összetétele sem kedvező bizonyos fenyőknek. Jól viselkednek itt a tiszafák, szinte az összes borókaféle. A leylandi ciprus, amely egy viszonylag új hibrid faj, szintén jól érzi itt magát. Szépek még az ezüstfenyők, a fekete fenyők, a törpe fenyőfélék, Ahol nem túl magas a talajvíz, ott a cédrusok is szépek. A tujafélék azonban nem mind jók, és a hamisciprusok sem érzik jól magukat ezen a klímán. Általában az ezüstös, kékes lombú örökzöldek az edzettebbek a szárazabb, alföldi klímával szemben.

ÉSZAK- ÉS NYUGAT-MAGYARORSZÁG, ALPOKALJA
Az ország nyugati részén a kötött, agyagos talaj és az Alpokalja nedves-párás klímája csodás élőhely az örökzöldeknek, de a legtöbb faj jól érzi magát az ország északi, hegyvidéki területein is.

páfrányfenyő

igazi túlélő bajnok a 200 millió éve földünkön élő páfrányfenyő

A PÁFRÁNYFENYŐ

Külön kiemelnénk a páfrányfenyőt (Ginkgo biloba), amely messze az egyik legtűrőképesebb növényfaj, igazi túlélő bajnok, hiszen több mint 200 millió éve él a Földön. Hiroshimában az egyetlen élőlény volt, ami túlélte az atomtámadást. Világszerte ismert gyógynövény, leveléből készül a többi között a Gingium és a Bilobil. Japánban szent növény, ott ezer éves egészséges példányai élnek. Magyar nemesítésű fajtái nagyon ellenállóak, így kitűnő városi fasor telepíthető a kétlaki növény hímivarú egyedeiből. A nőivarúak is strapabíróak, de a termésük beérve és lepotyogva nagyon erős macska pisi szagú, így ezeket nem szokták csak esetleg nagyobb parkokba telepíteni. Lombja ősszel csodaszép, erős sárgára színeződik, amely feltűnő szépségével mindenhol vonzza a tekintetet.