Ajánló

Rövid nappalos vs. hosszú nappalos növények

Nemrég volt az év leghosszabb nappala, azaz a csillagászati nyár kezdete. Ilyenkor teszi meg a leghosszabb utat a nap az égen. Ez a jelenség a növények szempontjából sem elhanyagolható, hiszen sokuk igazítja ehhez biológiai óráját.

Ha kertet tervezünk, vagy akár a szobanövények között válogatunk, általában kardinális kérdés, hogy mikor és meddig virágzik egy-egy növény. Ennek egyik legfontosabb befolyásoló tényezője lehet a nappalok hosszúsága. Érdemes tehát odafigyelni a tervezéskor, vásárláskor, hogy a kiszemelt növény honnan származik és milyen körülmények szükségesek a virágzásához. Nyáron mindenki szereti, hogy korán kel a nap és sokáig világos van este is. Télen, amikor ennek épp az ellenkezőjét éljük meg, sokan lehangoltabbak, feszültebbek és alig várják, hogy a téli napfordulóval lassan, de elinduljon az egyre hosszabb nappalok időszaka. A növényeknél ez is lehet megosztó, hiszen a világos időszak hosszára közömbösek mellett, vannak olyanok, amelyek csak a rövid nappalos, vagy csak a hosszú nappalos időszakokban élnek, fejlődnek, virágoznak igazán.

napraforgó – ők is a napot imádják

Lássuk, mi is a különbség a két csapat között:

Hosszú nappalosnak nevezzük azokat a növényeket, melyek általában késő tavasszal vagy kora nyáron virágoznak. Azért van ez, mert a virágok kifejlődéséhez általában 12 óránál kevesebb sötétségre van szükségük egy nap alatt. A növények ugyanis „beépített” fitokróm rendszert használnak, amivel észlelik a nappali megvilágítás, azaz a fotoszintézis hosszát.
Ha a napi világos ciklus rövidebb és értelemszerűen az éjszakai sötétebb időszak hosszabb, akkor a hosszú nappalos növények csak vegetatívan fejlődnek, a virágzás elmarad. Ha pedig a nappali világosság meghaladja a 9-14 órát, akkor ez beindítja a virágzást náluk. Az ide tartozó növények leginkább az északi területeken őshonosak. Hosszú nappalos növények például a kalászos gabonák, a fűfélék, a burgonya, a borsó, a fejes saláta, a tarlórépa, dísznövények közül pedig, a legtöbb egynyári, a szegfű, a harangvirág, a liliomok.

A rövid nappalos növények pedig olyan növények, melyek a nyári, hosszú nappalok helyett, inkább ősszel bontanak szirmot. A virágok kifejlődéséhez ugyanis esetükben 12 óránál hosszabb sötét periódus kell egy nap alatt. Ha a napi fotoperiódus hosszabb, akkor a rövid nappalos növények virágképződése jelentősen lecsökken, vagy teljesen meg is szűnik. Itt kell megjegyezni ugyanakkor, hogy még a rövid nappalos növények esetében is elmarad a virágzás, ha túlságosan rövid (4-6 óra) a világos időszak. Rövid nappalos növények például a krizantémok, a kávécserje, a mikulásvirág, az ananász, a szója a dohány, a kukorica, tehát leginkább a déli területekről származó növények.

a világ egyik leglátványosabb jelensége a naplemente

Létezik egy harmadik csoport is, mégpedig azok a növények, amelyek közömbösek a nappalok hosszúságára. Ezeknél a virágképződést általában a hőmérséklet, a tápanyagok eloszlása és a talajnedvesség befolyásolhatja, de optimális körülmények között szinte egész évben virágozhatnak.