Kert egy zsebkendőnyi teraszon? – A városi permakultúra lehetőségei

Jó hírünk van! A városi élet nem feltétlenül jelenti azt, hogy le kell mondanunk a kertészkedés örömeiről, ugyanis a belvárosi lakások és házak gangjai, erkélyei remek lehetőséget nyújtanak a kertészkedésre, még akkor is, ha csupán egy zsebkendőnyi hely áll rendelkezésre. A permakultúra szemléletére támaszkodva, mint például „a megoldás a problémában rejlik” észrevehetjük a sokszínű lehetőségeket, amelyek megbújnak egy kis térben. 

Némi kreativitást bevetve a városi permakultúra módszereinek segítségével, mint többek között a függőleges terjeszkedés, futórácsok, lelógó kaspók alkalmazása és az oszlopos gyümölcsfák ültetése, könnyedén kialakíthatunk egy kis zöld oázist, amely természetközelibb életmódot biztosít számunkra, hiszen csakis a fantáziánkon múlik, hogy mit nevezünk kertnek.

A városi permakultúra titka: a megoldás a problémában rejlik

A permakultúra alapja, hogy a természet mintáit és folyamatait figyelembe véve tervezünk, és ezeket problémák helyett lehetőségekként kezeljük. Ez a holisztikus megközelítés lehetővé teszi, hogy fenntartható, önellátó rendszereket hozzunk létre, amelyek harmonikusan illeszkednek környezetünkbe. Lássuk csak, hogyan jöhet segítségünkre városi permakultúra szemlélete, ha kertet szeretnénk a betondzsungel sűrűjében. 

A kis terek egyik előnye ilyen szempontból, hogy vízszintes és függőleges felületük elosztásának köszönhetően számos szegélyt képeznek, és ezáltal változatos mikroklimatikus viszonyokat teremtve sok diverz igényű növénynek adhatnak otthont.

Napsütés kedvelő fajok, mint például a paradicsom, paprika, chilik, apró fajta tök- és dinnyefélék nagyon jól érzik magukat a forró, napsütötte ablakpárkányon. Eközben a babok, cékla, rukkola, erdei szamóca, menta, metélőhagyma, fűszerek közül a petrezselyem és a koriander jókedvűen tűri a félárnyékot is a korlátok oltalmában.

Míg vízszintes padlófelületben általában nem bővelkednek az erkélyek, annál nagyobb helyet kínálnak ültetésre a falak és a plafonok. Futó-kúszó-csüngő növényekkel kültéri otthonunk egészét maximálisan ki tudjuk használni, ezzel megsokszorozva a növényeknek elérhető tér nagyságát.

Ökoszisztéma a balkonon

Egy társasházi balkonon vízellátás céljából az esővízgyűjtés nehezen lehet megoldható. Ellenben a vízkörforgást magunk is megtoldhatjuk még egy láncszemmel, ha a csap vagy akár szürkevizet saját kis teraszi ökoszisztémánkon belül körforgásba helyezzük. Ennek előtisztítását és mozgását egy összeköttetett és automatizált vízrendszer a mi beavatkozásunk nélkül is el tudja intézni, akárcsak egy természetes patak.

Lényeges kihívást jelenthet a városi permakultúra gyakorlásában a szerves hulladékok hatékony hasznosítása. A szürkevíz tisztítás során is alkalmazandó giliszta komposztáló a kerti és konyhai felesleg felhasználására egy helyhatékony, gyors és szagtalan megoldást kínálhat. Ráadásul az ebből csöpögő rendkívül értékes „komposzttea” tápanyaggal dúsíthatja a talajt növényeink számára.

Ám tartsuk azt is szem előtt, hogy a jó kertész nem csak a növényeknek örül, hanem a természetnek is. A sokszínűség megteremtése és fenntartása a városi permakultúra egyik alappillére, mivel ez teremti meg az ökológiai egyensúlyt. Még egy erkélyen is elférhet egy madáritató vagy dézsató, és ültethetünk olyan növényeket, amelyek célzottan vonzzák a méheket, szitakötőket és pillangókat. 

Hogyan használjuk ki a teret okosan?

A függőleges terjeszkedés az egyik legjobb módja annak, hogy a kis helyet maximálisan kihasználjuk. A falakra szerelhető futórácsok segítségével olyan növényeket nevelhetünk, amelyek ezen felfelé futnak, mint például a bab, borsók, tökfélék, paradicsom, egérdinnye, különböző földicseresznyék, sarkantyúka, hajnalka, és a minikiwi.

A városi permakultúra másik könnyen megvalósítható módszerének bizonyul az is, ha lelógó kaspókban növesztjük növényeinket. Csünghet a virágcserepekben többek között folytontermő eper, ehető virágú fukszia és begónia, vagy akár mikrozöldek is.

Balkonládákban és cserepekben helyet kaphat retek, hagymafélék, ehető virágok mint például bársonyvirág, körömvirág, árvácska, de a különböző fűszerek, zeller, salátafélék is virulnak ilyen környezetben.

Talajkapcsolatos teraszokra a kistermetű fák falra futtatása és az oszlopos gyümölcsfák szintén ideálisak, hiszen kevés helyet foglalnak, de bőséges termést hoznak. Erkélyekre cserepekben alacsony, kecses, úgynevezett “balerina” gyümölcsfa nemesítéseket is lehet helyezni, melyek közül a tipikus hazai gyümölcsfajták gyakran fellelhetőek a kertészetekben.

Mivel lombozatuk nem takarja el a napfényt, a fák alatt „céhek”, vagyis olyan növénytársítások is kialakíthatók, melyek egy stabil, támogató egységet hoznak létre. Ez a leleményes városi permakultúra módszer a természet sokszínűségét és rétegzettségét igyekszik megjeleníteni emberi környezetünkben.

Útravaló

Az esztétika és funkcionalitás kéz a kézben járnak a teraszokon kialakított kertekben. Egy tudatosan megtervezett ökológiai rendszer balkonkert formájában nem csupán üde színeivel teríti be a járdát, falakat, korlátot és plafont, de friss, egészséges élelmiszereket is nyújthat nekünk mindennapjainkra, miközben még a helyi vadvilágnak is kedvező életfeltételeket teremt. Egyik kedvenc élő példánk a városi permakultúra megvalósítására Alessanrdro Vitale apró kertje, amelyben akár önellátásra is alkalmas mennyiségű ételt meg tud termelni.

Ha belekezdünk egy városi permakultúra szerelemprojektbe otthon, ne veszítsük eszünket a nagy lelkesedésben. A tervezés során ügyeljünk a súly minimalizálására és a teherelosztás optimalizálására, mert az erkélyek szerkezete limitált földet, növényt és vizet bír el.

Gangos társasházakban tűzvédelmi célból mindenképpen hagyjunk helyet evakuációnak, és igyekezzünk a szélek felé terjeszkedni. A szélvédelem szintén kritikus tényező, különösen a magasabb emeleteken figyeljünk rá, hogy a korlátokra akasztott ládák ki legyenek biztosítva.

Kezdjünk neki bátran, csempésszünk egy kis természetet a városi életünkbe, és élvezzük a saját termesztésű növényeink örömét!