Beűzetés a paradicsomba – avagy a NAGY paradicsom kísérlet
Jó barátunk és régi követőnk tavaly úgy döntött, nem olvasgatja tovább a paradicsom termesztésről szóló írásokat, fórumokat, nem nézi tovább vágyakozva az ilyen témájú videókat, hanem végre maga is belevág a nagy kalandba. De mivel Zsolt barátunk egy rendkívül alapos és igen maximalista ember, ezt sem úgy tette, mint az átlag, hogy vesz néhány palántát a piacon/boltban. Nem, rögtön bevetette minden megszerzett tudását, és egy hatalmas és elképesztő paradicsom-kísérletbe kezdett. Alább a rengeteg fotóval illusztrált beszámolója.
Paradicsomi állapotok
Gyermekkoromban három émelyítő gyümölcs élményem volt. Az első amikor a baracklekvárhoz lecukrozták a hámozott kajszit és állni hagyták. Ebbe kellett egy-egy óvatlan pillanatban beletorkoskodni. A második: reggel a harmatos fűben kiszaladni a cseresznyefához és lakmározni a hűvös cseresznyéből. Az utolsó pedig: leszedni a friss paradicsomot és érezni ahogyan szétroppan a számban. A paradicsom imádata is megmaradt mind a mai napig. Azonban a kínálat azóta egészen lenyűgöző lett. Formára, színre, ízre, nagyságra paradicsom fajták százai közül választhatunk. Na de melyiket?!
Míg régen kizárólag a helyi gazdaboltban és közvetlen környezetünktől juthattunk vetőmaghoz, manapság az online kereskedelem és a különböző csere-bere fórumok, FB csoportok jóvoltából szinte bármihez hozzá lehet jutni. Kérdés, hogy érdemes-e “eredeti”, drágább vetőmagot vásárolni, vagy jó lesz olcsóbb is? Minél tovább nézegettem a választékot, annál jobban elbizonytalanított a sok információ. Végül egy saját kísérlet mellett döntöttem.
Sperli, Dürr Samen , Kiepenkerl és a Dehner saját márkás termékei képviselték a magok egyik részét. Ezek zöme F1-es hibrid. Ennek a későbbiekben lesz még jelentősége. A vetőmagok beszerzéseskor törekedtem ökológiai gazdálkodásból származókat venni. Pl. erre a szempontra nem tudom, hogyan van lehetőség levelezős cserék folyamán. Miként követhető vissza egy-egy vetőmag előélete?
Ca. 45 fajtát vetettünk és 74 tő került kiültetésre. Mindig törekedtünk az azonos körülmények biztosítására; minden tő azonos bánásmódban részesült. Sőt, azonos fajták nem is kerültek egymás mellé. A szervestápot grammra kimértem tövenként, és a későbbi tápanyag utánpótlást is hasonló gondossággal végeztem. Mindegyik tövet az elejétől fogva felcímkéztük és külön térkép is készült az ültetvényről.
Csírázási szempontból semmilyen különbség nem volt a különböző fajtájú magok között, gyakorlatilag 100%-ban kikeltek. Ezek után azonban a “gyári” magok nagyon elhúztak!
- Erőteljesebb növekedést produkáltak . (Az elvett – tehát nem márkás – magokból a folytonnövők kb. 2 hét késéssel érték el 2.2m-es magasságot, vagyis a támrendszer tetejét, vagy egyáltalán nem)
- Gyorsabban hoztak virágokat, jobban kötődtek, sokkal nagyobb fürtöket produkáltak.
- A független, de értő szemek szerint a hozam mellett az egészséges levélzet volt a legfeltűnőbb: a levélzetük szeptember közepéig szinte semmilyen elváltozást nem mutatott, mégis egy pillanat alatt felmérhető volt, hogy melyek a harsányabb, virulensebb, nagyobb vitalistást mutató példányok.
Az összképet úgy tudnám jellemezni, hogy látszatra az egyik térfél ideális állapotok között fejlődött, a másik pedig csak megtűrt mostohaként ott volt a kertben.
Néhány szó a körülményekről:
Az ültetvény elég sok folytonnövő fajtát tartalmazott, emiatt készítettem egy támrendszert ami egyben az árnyékolást is tartotta. Az árnyékolás véd az esetleges napégéstől, jégveréstől, érezhetően hűvösebb van alatta, a paradicsom növekedése 32 -34 fok felett lelassul majd leáll, a bogyókban a likopinképződés 32 fok felett leáll. A virágok kötődéséhez az ideális nappali hőmérséklet 20-25 fok környékén van. A forró és száraz napok árnyékolás nélkül szinte elkerülhetetlenné teszik a virágok elvesztését.
Maradék palántákból szintén volt néhány kontroll növény. Nem kaptak tápanyagot, árnyékolás nélkül nőttek, és zöldmunka nélkül voltak kénytelenek senyvedni. A végeredmény siralmas és lehangoló volt.
Mindig hajnalban öntöztünk, tápanyagként Viano szervestápot használtam a perlites földkeverékbe, a későbbiekben Compo Bio folyékony káliumos tápoldattal locsoltam. A kálium igény szinte az egész tenyészidőszakban azonos!
A fekete paradicsomok nagyon lassan érnek be, és meglepő módon amikor szeptember végén ízben és cukorban lassan elindul az általános hanyatlás, ezek a fajták pl. az Indigo Rose, akkor hozzák a legjobb formájukat!
Az eredmény
A szezon nagy nyertese az Arielle, ez frissen és aszalva is telitalálat. Ellentétben az összes többi aszalvánnyal ezeket nem kell elvágni. Képesek a héjon keresztül is párologtatni. Nagyon koncentrált íz lesz a végeredmény. (Frissítés: és most már a webáruházunkban is kapható! 🙂 Arielle rózsaparadicsom vetőmag
Egy enyhén aszalt verzióval készítettem el egy ehhez hasonlatos lekvárt. Nem szűrtem, nem passzíroztam, egy darab nyár került így az üvegekbe!
Paradicsom lekvár kínai módra – NYAMMI!! (a szerk.)
A képzeletbeli dobogón végeztek még a Sweet Million F1, Bio Cherry , Santasian F1, Lupitas F1. Az ültetési térkép azért is jó találmány mert feljegyezhető az adott tőre jellemző adat, íz, méret stb. Így a következő évben könnyebb eldönteni, hogy miből és mennyit ültessünk.
A sötétebb színű termések között a Bonbonera F1 okozta a legnagyobb melepetést, a kakaós színe ellenére nagyon intenzív, “igazi” paradícsom íze volt.
A szezon nagy vesztese egy fórumon vásárolt San Marzano fajta. Nehezen nőtt, rettentő sűrű volt, alig hozott termést, számomra kezelhetetlennek bizonyult. Úgy viselkedett mint akinek sokkal fontosabb a levélzet mint a termés. 🙁
A kakukktojás címet a Johannisbeer -Ribizli paradicsom nyerte el. Nevéhez hűen egészen apró 5-8 milliméteres enyhén csepp alakú terméseket hozott. Nagyon bokros, nem lehet kacsolni, számtalan hajtásán hozza a miniatűr szemeket. Egy kertben bizonyára elég egy tő is, leginkább dekorációs célra tudom elképzelni. Éttermi, fine dining tányérokon, ahol a szottyadt paradicsom kockák helyett, szemet gyönyörködtető, roppanós friss falatként lehet jelen.
Konklúzió
A végső sommázatom az, hogy nem érdemes a vetőmagon spórolni! Látszólag drágának tűnik az a csomagonkénti 5-8-10 mag, de sokszorosát kapjuk vissza termésben. Nincs rizikó, hogy eleve fertőzött magot ültetünk Sokszor látni a kezdeti időszakban palánta dőlésről fényképeket, ilyenkor akár a mag is hordozhatja a kórokozókat.
Az F1 hibridekből elvett mag nem tudni, hogy milyen tulajdonságokat örökít majd tovább a következő generációnak. Nevében még talán az, de termését tekintve már sajnos kétséges!
Gondoljunk csak bele, egy termelőknek fenntartott nagybani magboltban van olyan fajta, amiből 100! szem közel 22 000 Ft! A különlegesebb fajták zöme átlagosan 10 000Ft /100 szem környékén mozog. Ez ellenőrzött holland vetőmag. Gyanítom egy termelő pontosan tudja, hogy hol és miként érdemes spórolni. Ha az elvett vetőmag biztosan hozná ezeknek a magoknak a hozamát és minőségét akkor ez a bolt nem tudom kiknek árulná a termékeit?
Természetesen a saját példám hemzseghet a hibáktól, igazából még kísérletnek sem nevezném, egyszerűen csak egy hasznos tapasztalat. Nagyon sok félrevezető tudás kering az interneten, ezért hangsúlyozom, hogy ez egy személyes vélemény.
Iglói Zsolt írása
Minőségi vetőmagokért keresd fel bátran a webshopunkat: SHOP.KERT.TV