szobanövény tápozás
Ajánló

Hizlaljuk fel télen virágzó szobanövényeinket!

Őszi szobanövényápolási, -tápozási tippek

Mostanra lassan minden szobanövénynek vissza kell kerülnie a lakásba. Sajnos azonban éppen ilyenkor, a téli időszakban szokott a legtöbb gond lenni velük. Ennek sok oka lehet; a túlöntözés, a száraz levegő, a betegségek, a kártevők vagy a kevés fény is. A leghatékonyabb védekezés e veszedelmek ellen, ha jól „felhizlaljuk” növényeinket tápokkal. Ez különösen ajánlott a télen virágzó növények esetében.

szobanövény tápok

Táp-hegyek

Milyen szobanövény tápot használjunk és mikor?

Ma már annyiféle szer és módszer áll a rendelkezésünkre, hogy az ember könnyen a bőség zavarába eshet. Míg régebben szinte kizárólag műtrágyákat használtunk erre a célra, ma már – szerencsére – majdnem ennyi szerves táp is rendelkezésünkre áll.  Mint ahogy azt állandó olvasóink, nézőink már minden bizonnyal tudják, “mi a szervestápokkal vagyunk”, bár a cserepes növények esetében kevésbé problémás a szintetikus tápok használata, mivel azok egy zárt térben – a csserépben – maradnak, így nem jelentenek akkora veszélyt a környezetre. De számos egyéb okból kifolyólag mégis inkább a szerves tápok használatára buzdítanánk mindenkit. Hogy miért, azt mindjárt kifejtem. De akárhogy is döntünk, a lényeg, hogy valamilyen formában gondoskodjunk a táplálékról, mert ha nem tesszük, akkor előbb-utóbb növényink kiélik azt a csekélyke földjükből, és kezdődik a baj!

Műtrágya

A gond a műtrágyákkal a cserepes növények esetében is az, hogy rossz hatással vannak a talajban élő mikroorganizmusokra. Mert egy cserépnyi földben is több milliárd(!) apró élőlény igyekszik élni a maga mini életét, amiközben szervesanyagokat eszik, bont le és alakít át, amiket aztán a növények fel tudnak venni. A műtrágyák nemcsak rossz hatással lehetnek rájuk (értsd elpuszítják sokukat), de semmilyen szervesanyagot nem tartlamaznak, így ha maga a szer nem is likvidálja őket, a mikroorganizmusok egy idő után felélik a földben található tápanyagot és éhenhalnak, így a föld halott közeggé silányul. És hiába a nagy mennyiségben bevitt nitrogén, kálium, foszfor – a műtrágyák alappillérei, sok más nélkülözhetetlen anyagot nem fog megkapni a növényünk. Kicsit olyan ez, mintha azt várnánk egy sportolótól, hogy jól teljesítsen, ha csak proteint és vitaminokat adunk neki. A növények és a talajélet közti szimbiózis nagyon összetett folyamat és ha ez felborul, annak mindenképpen a növény fogja kárát látni.

Tehát, ha használunk is műtrágyát, azt csak ritkán vessük be, mondjuk abban az esetben, ha egy növénynek gyors segítségre van szüksége. De ebben az esetben is inkább kevesebbet használjunk belőle a javasoltnál és ügyeljünk a szervesanyag pótlásra is. Illetve még olyan növények esetében merülhet fel a használatuk, amikről tudjuk, hogy tényleg csak néhány hónapig fognak életben maradni. Pl. egynyáriak. Fűszernövények esetében nyilván nem, hiszen ezeket meg szeretnénk enni!

Ha megszületett a döntés a műtrágya használatról, akkor sem sem lesz könnyű a választás. Ki kell próbálni minél többet, és ez alapján eldönteni, hogy kinek, melyik vált be. Az sem mindegy, hogy milyen növénynek és mikor adjuk.

Például a virágzó növényeknek más összetevőkre van szükségük, mint a levelükkel díszítő fajtáknak, megint más az igénye a pozsgásoknak vagy a kaktuszoknak, nem is beszélve az orchideákról.
lényeg, hogy összetett tápszer legyen. Ez azt jelenti, hogy nem csak makro- de mikroelemeket is tartalmaznak. Azaz nem csak nitrogén, foszfor és kálium van bennük, hanem például vas, cink és réz, amire szintén nagy szüksége van a növényeknek az egészséges fejlődéshez. – egy újabb érv a szervestápok mellett, amik ezeket is tartalmazzák alapban!!

Ezekből is van rúd, lap, golyó, tabletta, kúp és megannyi folyadék. A legjobbak talán a lassan lebomló műtrágyák, mert ezek hosszú hónapokon át biztosítják a tápanyagokat, ami az említett enynyáriak esetében elég praktikus lehet, mivel az ültetésnél használt drazsé egész szezonra biztosíthatja a megfelelő mennyiségű tápanyagot. És ha mindent jól adagoltunk, akkor éppen annyit, amennyire a növénynek szüksége van. És ez bizony egy elég fontos szempont! Mert a túladagolt műtrágya nagyon komoly károkat okozhat! Ebben az esetben viszont fennáll az a veszély, hogy a növény idő előtt mégis kiéli a tápanyagot, mi viszont nem merünk majd újabb adagot adni nekik, nehogy túladagoljuk. Szóval ezeknél nagyon pontosan kell figyelni a megfelelő adagolásra. Se több, se kevesebb ne legyen! 

Lombtrágyázás

Ha már műtrágya, akkor véleményem szerint a levélen kersztül felszívódó, vagyis a lombtrágya a legjobb szintetikus megoldás, mert nem érintkezik közvetlenül a talajjal és nagyon nehéz túladagolni. Ez olyan tápoldatot jelent, amit a permethez kell adagolni és a levélzeten keresztül szívódik fel. De biztos ami biztos, én azt javaslom, hogy ezt is enyhébb töménységűre keverjük, mint az előírt, így gyakori permetezésnél sem lehet gond. 

szobanövény tápozás

Szervestrágya

Ha valaki nem viszolyog attól, hogy tehén- vagy lócitromot hozzon a szobába – alaptalan a félelem amúgy, mert ezek az érett trágyák teljesen szagtalanok – akkor ez a legbióbb megoldás. Az érett istállótrágyát legjobb ha már az ültetésnél a földhöz keverjük 1/5 arányban, de használhatunk bio-humuszt, vagy komposztot is. Ezek az anyagok azért nagyon jók, mert nem csak táplálják a növényeket, de a talaj szerkezetét is javítják. Arról nem is beszélve, hogy akár mi magunk is előállíthatjuk őket a szerves hulladékainkból!

Kivaló tápértékkel bírnak a csirke-, nyúl- vagy marhatrágya-peletek is. Tapasztalatom szerint azonban ezeknek nedvesen tud lenni némi szaga. Továbbá, arra is ügyeljünk, hogy a fenti aránynál ne keverjünk többet a földhöz egyikből sem,  mert kiégetheti a növény gyökereit!

szobanoveny-oszi-tapozas

Házi komposzt: benne van minden jó

Szervestápok

Az utóbbi években szerencsére már itthon is megjelentek a különféle szervestápok, amik folyadék, granulátum vagy vízben oldódó tasak formájában is kaphatók. Sőt, már a különböző növény igényekhez is keverik őket, tehát van, ami a zöldrészek növekedésére van optimalizálva a magasabb nitrogén tartalom miat vagy éppen a virágzást segítik az emelt kálium szintnek köszönhetően. Tehát már hozzák azt, ami korábban csak műtrágyákra volt jellemző.

Több cég is forgalmaz kiváló minőségű szervestápokat, nekünk azonban ebben az esetben is a Viano tápok váltak be. A Bio Happy termékből van zöldelő növények és virágzó növények számára optimalizált változat is. A vízben oldódó tasakos kiszerelésnek köszönhetően pedig nagyon pontosan lehet adagolni is. Az orchideáink például imádják a virágzó tápot, amit 3-4 hetente adunk nekik.