Ajánló

Ha jön a fagy – hogyan csúszásmentesítsünk környezetbarát módon?

Fagypont alatti hőmérsékleten a csapadék mindig csúszásveszéllyel jár, ezért az ilyen esetekre már mindig jó előre fel kell készülni és időben be kell szerezni a jégmentesítő szóróanyagot, ami környezetünk védelme érdekében ne tartalmazzon sót.

A só bevetése törvényileg szabályozott már nálunk is: a gépjárművek által használt utakon lehetséges, de “belterületi közterületen a síkosságmentesítésre olyan anyag használható, amely a közterületen vagy annak közvetlen környezetében lévő fás szárú növény egészségét nem veszélyezteti. Ez azt jelenti, hogy kiemelt figyelmet kell fordítani a síkosság-mentesítési munkák során a kerékpárutak, a gyalogutak, a gyalogjárdák és a várakozóhelyek mentén lévő növényzet (fasorok, cserjék) védelmére, már nem lehet sót használni, a kloridhatást minimálisra kell csökkenteni.”(Forrás: katasztrofavedelem.hu)

Mindig nagy dilemma, hogy mit használjunk só helyett. Megpróbáljuk sorba venni a lehetséges megoldásokat, ha nem a környezetre ártalmas sóval akarjuk csúszásmentesíteni járdáinkat. 

csúszásmentesítés

De mi is a baj a sóval?

A só kloridionokat tartalmaz, és a környezetre nézve ezek jelentik a legnagyobb veszélyt. Mégpedig azért, mert elvonják a vizet a növényektől, elpusztítják a kisebb vízi organizmusokat és redukálják a víz körforgását a tavakban. Ha út mentén tavasszal megsárgult levelű fákat, növényzetet látunk, az bizony a téli útsózás következménye. A síkosság-mentesítés ma már sokkal esztétikusabb és környezetbarát módon is megoldható.

Sópótlékok, alternatív megoldások csúszásmentesítéshez

  • Léteznek klorid nélküli vegyületek is, például a kálium-acetát, ez azonban árát tekintve többszöröse a sóénak, így a környezetvédelmi ügynökségek megpróbálják az intelligens technikák segítségével minimalizálni a só felhasználását, miközben igyekeznek megtartani a hatékonyságot. Az ok, amiért a só még mindig népszerű módszer, az árában rejlik.  Olcsóbb, mint az egyéb módszerek, de ez se akadályozzon meg minket abban, hogy áttérjünk az alternatív megoldásokra, mert ha szétsózzuk télen az udvarunkat, tavasszal sokkal drágább lesz újraültetni a kiszáradt fáinkat, cserjéinket, és a kimart füvet.
  • Az egyik legegyszerűbb só-pótlék a homok. Közismert közeg, és a jég elolvadása után, miután megszáradt, könnyen le lehet söpörni a járdáról.
  • Kevésbé esztétikus megoldás, de szintén környezetbarátabb módszer a faforgács. Kicsit körülményesebb, ugyanis a tél elmúltával nem árt összeszedni.
  • Szofisztikáltabb eljárás, ha kálium nitráttal csúszásmentesítünk. A kálium nitrát végül is egy lassabban bomló műtrágya. Természetesen ennek az a nagyon nagy előnye, hogy meg is olvasztja a jeget, illetve a havat. Tehát nem csak a csúszást gátolja, hanem már olvasztja is a jeget.
csúszásmentesítés a kertben

Fotó: www.jumpradio.de

  • A régi, jól bevált sózós módszer alternatívája lehetne a hazai fejlesztésű zöld só, ami jelen pillanatban a leghatékonyabb környezetbarát csúszásgátló és jégmentesítő. Ebben a fejlesztésben egyáltalán nincs kloridion! Édesvízi mészkő-granulátumból és kalcium-klorid 20%-os keverékéből áll. Oldódás közben intenzív hőt termel, felolvasztja a jeget, a hideg elmúltával pedig elmorzsolódik és egyszerűen összesöpörhető.
  • Az új technikák között megtalálható a jegesedés-gátló, amiben a só oldatokat még a hóvihar előtt szétpermetezik. Ez meggátolja a jegesedést, könnyen eltakaríthatóvá téve az utat; mintha egy teflon bevonatot hoznánk létre a hó számára. Ennek a technikának előnye az is, hogy a víz nem folyik be az útburkolat réseibe, és megfagyva nem feszíti szét az utat, és nem lesznek akkora kátyúk az úton, amiben egy akár egy kis Polski is eltűnhet nyomtalanul. De ilyen haladó fejlesztések mellett vannak még más megoldások is.
  • Az ammónium-nitrát egy nagyon magas nitrogén tartalmú műtrágya, ami valóban egy tökéletesen jó csúszásmentesítő dolog. Olyan, mint a hungarocell, már ebben is nagyon hasonlít a sóhoz. És elvben úgy működik, mint a só, vagyis megolvasztja a jeget, a fagyos talajt. Magas a nitrogéntartalma, és ez nem feltétlen jó a növényeknek, mert a nitrogénnek van egy olyan tulajdonsága, hogy nagyon gyorsan felszívódik, nagyon gyorsan a növények gyökereihez kerül. Ha fagyos időben kiszórjuk, és egy-két hét múlva kisüt a nap, meleg lesz, lesz, akkor gyakorlatilag a nitrogén egyből odakerül a növényekhez, fel tudják venni, és ki tudnak hajtani. Viszont ha három hét múlva újra jön egy fagy, akkor a kihajtott növények megfagynak. És túl is lehet adagolni! Ha nagyon sokat kiszórunk belőle, akkor az élővizeket, patakokat túl lehet terhelni nitráttal.
  • Kevésbé ismert módszer a Zeolit, vagyis a zúzott vulkanikus kőzet. Sajnos az ára az útszóró sóénak többszöröse lehet, de az önkormányzatok némelyike – ha valaki tud ilyenről, akkor írja meg nekünk, hogy gratulálhassunk – jelentős támogatással járul környezetünk ilyetén védelméhez. 

csúszásmentesítés hamuval

  • Vannak igazán „old school” módszerek is, ilyen például a hamu. Ha levágjuk például a gyümölcsfáinkról a beteg ágakat, akkor eltüzelhetjük őket, és a hamuból csúszástalanító anyagot nyerhetünk, aminek ráadásul nagyon magas a kálium tartalma, úgyhogy egyben tápláljuk is a talajt. Amiért ellenjavalt, hogy koszolja a ruhákat és a talajt is lugosítja, ami egyes növényeknek egyáltalán nem esik jól. 

Hóeltakarítás a kertben

A hóeltakarításnál ne halmozzuk a havat a fák tövéhez vagy az évelőkre, dísznövényekre,  mert az összetömörödő hókupacok kárt tesznek bennük.A díszfüvek pedig különösen érzékenyek a tövükhöz jutó hólére. 

A jegesedés nagy veszélyt jelent kerti növényeinkre is, ezért a fára rakódott havat, jeget óvatos rázással, ütögetéssel távolítsuk el.