Ásásmentes kert kezdőknek
Mi az az ásásmentesség/ no-dig?
Manapság egyre divatosabb lesz a no-dig gardening, azaz az ásásmentes kertészkedés. Mai cikkünkben végigjárjuk ennek előnyeit, okait, illetve írásom végén egy leírást találsz, hogy hogyan hozhatsz létre egy ilyen típusú ágyást a kertedben néhány kartonlap segítségével.
Ásásmentes kert
Az ásásmentes kertben a talajt nem bolygatjuk ásással, kapálással. Helyette a talajélet szerves anyaggal történő táplálásán van a hangsúly. Ha belegondolunk, a természetben sincsen ez másképpen, ott sincsen senki, aki minden évben felásná a talajt, helyette levelek, elhalt növények, állati ürülék építik azt és biztosítják évről évre a termékenységét.
Gyakori félreértés, hogy az ásásmentes kertekben teljesen tiltott az ásás. Ez nem igaz, hisz ha például egy fát ültetünk el, vagy egy tavat ásunk ki, teljesen indokolt az ásás. Itt inkább az ágyások előkészítésére vonatkozó ásás hiányáról van szó. Az ásásmentes módszer minden talajtípuson és klímán működik.
Mi a probléma az ásással?
Az ásás fő célja a talaj megforgatása, azonban ezzel többet ártunk, mint használunk. Hadd magyarázzam el, miért!
A talaj mélyebb rétegeiben élő, számunkra is hasznos talajlakó szervezetek egy oxigénszegény környezethez vannak szokva. Ha felássuk, akkor megváltoztatjuk ezt az oxigénszintet és elpusztulnak ezek az élőlények. Emellett a mikorrhiza gombafonalak hálózatát is megbolygatjuk, ha ásunk, pedig ők segítenek a növényeinknek a vízhez és tápanyagokhoz való hozzájutásban.
Amikor ásunk, a talajban található szén (C) kapcsolatba lép a levegő oxigénjével (O2) és CO2, azaz szén-dioxid képződik, amely egy üvegházhatású gáz. Ha túl sok ilyen gáz képződik például a mezőgazdaságban végzett szántás miatt, akkor ez hozzájárul a klímaváltozáshoz. Így, ha lemondunk a nem indokolt ásásról, még a klímát is védjük vele!
Bizonyos gyomoknál, például a tarackbúzánál, az ásással feldaraboljuk a talajban húzódó tarackokat, azaz szaporítjuk a növényt. Ez kifejezetten kontraproduktív, ha a célunk a tőlük való megszabadulás.
Mi az ásásmentesség előnye?
A regeneratív kertészkedésben, amilyen az ásásmentes metódus is, a talaj táplálása kerül fókuszba. Célunk annak a feljavítása és egészségesen tartása. Ezt komposzt és szerves anyagok adagolásával érhetjük el és a műtrágyák, egyéb vegyszerek elkerülésével.
Ráadásul kevesebb munkával is jár, hisz nem kell minden évben felásni az ágyásaidat.
Egészséges talajod lesz egészséges talajélettel, így kisebb az esélye a betegségeknek. Kevesebbet kell öntöznöd, mert az egészséges talaj sokkal több víz megtartására képes. A vízmegtartáson szerves anyaggal való mulcsozással is segíthetsz.
Kevesebb gyomlálás is elég, hisz a talajban levő magok nem kezdtek el a fény hatására csírázni és a már jelenlevő, általunk nem kívánt növények a karton alatt fény hiányában elpusztulnak. Így csak azokat a gyomokat kell kihúznunk, amelyek utólag kerültek az ágyásunkba.
Ha mélyebben bele szeretnéd ásni magad a témába, nézz utána Charles Dowding munkásságának.
Hogyan készíts ásás nélküli ágyást?
- Kijelöljük az ágyásunk területét.
- Ha van ásóvillánk, akkor fellazíthatjuk a talajt. Azaz beleszúrunk a villával a földbe, rálépünk, hogy mélyre menjen, majd óvatosan előre- hátra mozgatjuk. A célunk a talaj fellazítása, a tömörödöttség megszüntetése, nem a talaj megforgatása.
- Az ágyást ezután nedves kartonpapírral alaposan lefedjük. Jól fedjenek át egymással a kartonlapok, ne hagyjunk esélyt a gyomoknak! A legideálisabb a “klasszikus” barna karton, de nem probléma ha rá van nyomtatva. Viszont ha fényes, akkor, műanyaggal van bevonva, és mivel az nem bomlik le, így nem alkalmas erre a célra. A műanyag ragasztószalagokat szedjük le a kartonról. A karton kb. egy éven belül lebomlik, ezalatt viszont az alatta levő gyomoktól megvonjuk a fényt, így elpusztítjuk őket.
4. Az ágyást töltsük fel komposzttal és már ültethetünk is! Ha nincs olyan sok komposztunk, de jó a talajunk, akkor lyukat is vághatunk a kartonba és abba ültethetjük a növényeinket.
5. Mulcsozzuk, azaz takarjuk be a növényeink által nem fedett csupasz talajt. Ez serkenti pl. a földigiliszták aktivitását, akik mozgásukkal fellazítják a talajt. Ha nedvesebb klímán élünk, elég komposzttal mulcsozni, mert abban nem tudnak olyan jól megbújni a meztelen csigák. Szárazabb klímán avarral, fadarálékkal, szalmával vagy más szerves anyaggal is mulcsozhatunk.
Szerző:
Blunck Réka humánökológus, Permaculture Design Course (PDC) okleveles permakultúra tervező és az ELTE Humánökológia mesterszakán a Permakultúra tantárgy oktatója.
Ökokert Permakultúra néven kerteket tervez, szaktanácsadásokat és workshopokat tart. A tervezés során olyan kerteket hoz létre, amelyek élőhelyeket teremtenek, magas biodiverzitással rendelkeznek és tele vannak ehető vagy másképpen felhasználható növényekkel.
Kiemelt kép: www.gardenninja.co.uk
