Kitin-Kitozán a jövő megoldása a biológiai növényvédelemben?

Mi is a kitin?

 A kitinről mindenkinek a rovarok jutnak eszükbe, hiszen azok vázát jelentős részben a kitinpáncél alkotja. Azt már kevesen tudják, hogy a kitin is a fotoszintézis során termelődő szőlőcukor (glükóz) molekulákból épül fel. A növények a glükózt a levegő széndioxidjából (CO2) és a vízből (H2O) termelik a napenergia segítségével. Vagyis a levegő CO2 tartalma legegyszerűbben és legolcsóbban több növénnyel köthető meg!

Cukorból kitin…..

A növények maguk a glükózból elsősorban cellulózt (poliszacharid) termelnek, mely több tízezer glükózmolekulából épül fel. Ez alkotja a növények vázát pl. a fában 40%, a gyapotban 50%, de a len és kenderben 80%-ban található. A vatta és a papír közel 100%-ban cellulózból épül fel.

Ez a világon a legnagyobb mennyiségben előforduló szervesanyag. A cellulóz lebontását a talajban a gombák (pl. Trichodermák Tricho/ Tricho B) és a baktériumok (Ino Bact N Cell) végzik, hogy újrahasznosítható glükóz legyen belőle.

Amíg a növények a szőlőcukorból cellulóz vázat képeznek, addig az „állatok”, pontosabban a gombák és rovarok kitinvázat. A kitin a földön a második leggyakoribb szervesanyag. Évente több mint 1 milliárd tonna kitint termelnek a gombák és rovarok. A kitint is több ezer módosult glükóz molekula alkotja, de a cellulózzal ellentétben nitrogént is tartalmaznak. A rákfélék és a csigák ezt még kalciummal (Ca) is kombinálják, így képezve védő burkot maguknak.

A kitin és a növények – Mi történik, ha kitint érzékel a növény?

Ha a növény receptorai azt érzékelik, hogy a növényre kitin kerül, az többnyire ellenség – gomba vagy rovar is lehet – ezért a növény beindítja a saját védekező mechanizmusát. Olyan alvó géneket aktivál, melyeket „háborús” helyzetben alkalmaz a saját védelme érdekében.

Mi is a kitozán?

A kitozán a hosszú kitin molekula lebontásával keletkezik. A kitin lebontása történhet

1. vegyileg,
2. vagy enzimatikusan kitináz enzimekkel.

A kitináz, mint kitin bontó fehérje megtalálható az emberekben is, hiszen így vagyunk képesek feldolgozni az elfogyasztott rovarokat! A kitint leggyakrabban a rákok páncéljából állítják elő, de manapság már a gomba alapú kitozán termékek is vannak.

Mire használják még a kitozánt?

• A borkészítés során szűrésre, mikor a felesleges polifenolokat, növényvédő szer rezet és élesztőket lehet vele megkötni és kivonni.

• Gyógyászatban a sebek kezelésére használják 2003 óta, mivel a kitozán aalapú sebtapaszoknak antibakteriális és anti fungicid hatása van.
• Biológiailag lebomló anyagokat gyártanak belőle pl. csomagoló anyagok.

Mi történik, ha kitozánt permetezünk a növényekre?

A növények érzékelő receptorai kitinnek azonosítják be ezt az anyagot, ami nagy valószínűséggel lehet gomba vagy rovar, vagyis ellenség! A növény ebben az esetben aktiválja a védelmi rendszerét és a következők történhetnek:

• Olyan anyagokat termel, ami elriasztja a rovarokat (repellens hatás, fenolok, flavonoidok)
• Mérgező anyagokat termel pl. kitináz enzim, ami bontja a gombák és rovarok sejtfalát és vázát
• Megvastagítják a külső védelmi vonalakat pl. az epidermiszt, hogy az jobban ellenálljon a támadásnak, valamint több vaxot, zsírszerű anyagokat választanak ki
• Több szilíciumot vesz fel a talajból, hogy azt a levél külső részére kiválasztva üvegszerű védelmi vonalat hozzon létre (Ino Green)
• Több tannint termel, hogy az ellenség számára nehezebben lehessen megemészteni a növényt
• A kávécserje pl. koffeint, a dohány nikotint, míg a krizantén piretrint termel, hogy úgy védekezzenek a rovarok ellen
• A fűfélék cián szerű anyagokat termelnek, ha rovartámadás éri őket. Ezért lehet veszélyes a fűfélék legeltetése kaszálás után

A növények egyébként nem csak vizet és tápanyagokat adnak át egymásnak a Mikorrhiza (MikoMax, Ino Myc) gombák hifafonalán keresztül, hanem információt is pl. hogy támadás várható.

Forrás: Danuba

A Softguardot most kétféle kiszerelésben megtalálod a Kert Shopban