Szobanövények téli gondozása

A téli bezártságnak annyi előnye van, hogy kicsi többet tudunk foglalkozni a szobanövényeinkkel, amik ilyenkor igénylik is az extra figyelmet, ugyanis a száraz levegőjű lakás könnyen megviseli őket.

A legyengült növények könnyebben esnek áldozatul például a tetveknek. A takácsatka meg kifejezetten szereti a száraz klímát, de gyakori a pajzstetű megjelenése is a növényeken. Tovább fokozza a bajt, hogy a növények általában elég közel vannak egymáshoz, így nagyon gyorsan elterjedhet a fertőzés. A védekezés pedig kifejezetten nehéz, hiszen eleve nem szívesen használunk vegyszereket – ugye!! – de még ha ilyesmire is adnánk a fejünket, a zárt lakásban ez nagyjából kivitelezhetetlen.

Tehát, a legjobb védekezés most is a megelőzés.

A legfontosabb, hogy a növényeink, hozzánk hasonlúan egészségesek és jól tápláltak legyenek (bár az ünnepek után ez utóbbival szerintem nekünk nem nagyon van gondunk, sőt!) Először is ügyeljünk rá, hogy a növények mindig elegendő vízhez és tápanyaghoz jussanak. Párásítsuk őket gyakori permetezéssel vagy egy hideg-párásító beszerzésével. Gyakran ellenőrizzük őket. Túrjunk bele kicsit a földjükbe és ellenőrizzük, hogy a talajuk mélyebb rétegei is nedvesek, nem csak a felszín. Fordítsuk meg a leveleket, ellenőrizzük, hogy a fonákon nem lapulnak-e kártevők (általában először itt jelennek meg), így a komolyabb fertőzés kialakulása előtt felléphetünk ellenük, illetve eltávolíthatjuk a beteg példányt a többi növénytől, meggátolva a probléma továbbterjedését.

Táplálás és öntözés

Szerves tápok

A szobanövények esetében is igaz – sőt, ott igaz csak igazán! – hogy ne a növényt, a talajt tápláld! Egy cserépben nevelt növényt nagyon hamar ki tudja élni az apró cserépben lévő talajt. Egy élettelen talajban pedig sem a tápanyag, sem a víz nem marad meg rendesen. Tehát, ügyeljünk rá, hogy jó állapotú és minőségű földben éljenek a növényeink! Ezért célszerű a frissen vásárolt növényeket először mindig átültetni, mert a legtöbb bolti növény nem földben érkezik, hanem tőzegben, amiben sokkal nehezebb egészségesen tartani őket. Illetve néhány évente célszerű cserélni a földet a növények alatt. Amúgy pedig használjunk szervestápokat, amik nem csak a növényre de a talajra is sokkal jobb hatással lesz, mivel ezek szervesanyag tartalma a talajban élő milliónyi mikroorganizmust is táplálják, így az egészséges állapotú és jó szerkezető marad.

Nálam erre is a Viano szervestápjai váltak be. A Happy Bio tápok ráadásul olyan tápok, amiket egyszerűen fel tudunk oldani a növények öntözővizében.

Öntözés

Legalább ennyire fontos a megfelelő öntözés! Meglepő lehet, de sokkal több szobanövény halálát okozza túlöntözés mint az alulöntözés.

Ha egy növény földje néha kiszárad, azzal a legtöbb növénynek semmi gondja nem lesz, viszont ha gyökerei állandóan vízben állnak – pl a kaspó alján megálló pangóvízben – akkor az szinte mindent növényt az örök virágosmezőkre küld. Tanuljuk meg, hogy a növényeinknem pontosan mennyi vízre is van szükségük, és annál ne adjunk nekik többet. Erre különösen akkor ügyeljünk, ha kaspóban tartjuk őket. Ebben az esetben minden öntötés után öntsük ki a kaspóból a felesleges vizet! Van aki a heti két öntözésre esküszik, de nálam tökéletesen bevált a heti egy alkalom. Ezt egyszerűen mindenkinek magának kell kitapasztalnia.

Szobanövényeink vízigénye leginkább fajtafüggő, de számos egyéb tényező is befolyásolja. Ezekről itt olvashatsz részletesebben: Ez az 5 tényező határozza meg növényeink vízigényét

Ha megoldható, ne egyenesen a csapból vegyünk vizet az öntözéshez, mert az nem csak nagyon kemény, de hideg is. Célszerű a vizet egy-két napig állni hagyni így nem csak szobahőmérsékletűre melegszik, de a klór egy része is távozik belőle. Én egyszerűen az akváriumból leszívott vizet szoktam erre felhasználni, több legyet ütve egy csapásra; lágy meleg vizet kapok, ami ráadásul tele van tápanyagokkal, és ezáltal az akvárium vízcseréjét is rendszeresen elvégzem.

Ha tudjuk, akkor merítve öntözzük a növényeket. Nagyon jó öntözési módszer ez, amit a leginkább orchideáknál szoktunk alkalmazni, de más növények is meghálálják, mert így biztos, hogy teljesen átnedvesedik az egész talaj és nem csak a felső pár centi. Persze ezt nem annyira egyszerű megoldani egy nagyobb cserepű növény esetében, de a ksebbeket simán bedobhatjuk egy vödör vízbe egy-két percre.

Védekezés a tetvek ellen

Mint azt a bevezetőben már írtam, gyakori probléma, hogy a szobanövényeinket a téli hónapokban megtámadják a különböző tetvek, melyek idővel akár a növény pusztulását is okozhatják.

Egy éve erre a problémára is találtam egy kiváló bio szert, amit a kertben is bevetek; ez a SoftGuard, ami egy kitozán alapú szer és olyan hatékony, hogy még a NASA is ezt használja a nemzetközi űrállomáson kísérleti céllal nevelt növények erősítésére. Mivel az élő szerevezetekben az egy leggyakoribban előforduló anyag a kitin – tetvek, egyéb rovarok, de a gombák külső vázát is ilyen molekulák építik fel, – ezért a kitozán észlelése beindítja a növények természetes védekező mechanizmusát, így a pl. a terveknek sokkal kisebb esélye van legyűrni a növények természetes védelmi rendszerét. Két hetente permetezem vele a növényeim, és még soha nem voltak ennyire egészségesek.

A legnagyobb veszélyt a pajzstetvek jelentik, amelyektől nagyon nehéz megszabadulni, ugyanis a hátukon lévű “pajzs”, amiről a nevüket is kapták, megvédi őket a növényvédő szerektől. Akkor van a legnagyobb esélyünk elejét venni az elszaporodásuknak, ha még időben elcsípjük őket. Szerencsére hamar elárulja őket a növények levelein megjelenő csillogó ragacs. Ha a tetvet még nem is látjuk, ezt a cukros válladékot elég hamar észre lehet venni. A hangyák amúgy ezért a ragacsért “tartják” a tetveket, előszeretettel eszegetik és cserébe védik, ápolják a tetveket. Tehát a hangyák megjelenése is árulkodó lehet, bár lakásban ez ritkábban fordul elő, erre inkább a kertben lehet számítani.

Amenyiben ilyet észlelünk, ha tehetjük, azonnal különítsük el a fertőzött növényt és manuálisan próbáljuk el távolítani a tetveket. Ezt talán ne hangzik túl hatékonynak, de ne becsüljük alá ezt a módszert, mert egy kezdeti fertőzést nagyon szépen meg lehet vele állítani és a növénynek is sokat segítünk vele ha a nedvét szívogató kártevők jelentős részétől megszabadítjuk! Ezt tehetjük úgy, hogy egyszerűen erős vízsugárral (vigyázva, hogy azért a növényben ne tegyünk kárt) lemossuk a tetveket a levelekről és szárról. De egy alkoholos vagy ecetes vattával esetleg mosószeres vattával és letörölhetjük az egyedeket. Megint csak figyeljünk a levelek fonákjára is!

Az erősebben fertőzött leveleket vagy ágakat pedig egyszerűen vágjuk le. Ha ez sem segít, kaphatók beltérben is alkalmazható növényvédőszerek, de ezekről először mindig érdeklődjünk a bolti eladónál! És viszonylag hatékonyak a földbe dugható táprúdba adagolt szerek is, mert ezek által a növény keringésébe kerül a szer, onnan pedig az azt szívogató tetűbe.

Ezzel a témával behatóbban is fogylalkoztam ebben a pajzstetű elleni védekezésről szóló videómban: Hogyan védekezzünk a pajzstetű fertőzés ellen?

Szobanövény fürdőztetés 

Szobanövényeink egyik legnagyobb téli ellensége a fűtés, pontosabban az általa okozott száraz levegő. A növényeket ez nagyon megviseli, amitől nem csak csúnyábbak, de gyengébbek is lesznek, és kevésbé ellenállóak a kártevőkkel szemben.

Ezért fontos, hogy növényeinket legalább minden második nap alaposan megpermetezzük egy kis vízpermettel, de tehetünk a növények alá, köré vízzel teli tálakat is, amik folyamatosan párásan tartják a levegőt a növények körül. És nem mellesleg körülöttünk is, hiszen a száraz levegő a mi szépségünknek/egészségünknek sem tesz jót!

Tehát, ha a növényeink egészségesek, akkor nagyobb eséllyel vagyunk mi is azok!