Kert

KÉSZÍTSÜNK MELEGÁGYAT ÉS NEVELJÜK MAGUNK A PALÁNTÁINKAT!

Hogyan készítsünk saját kertünkben melegágyat? 

Készítsünk könnyen és gyorsan kertünk napos részén egy olyan melegágyat, amelyben korán elkezdhetjük a család számára szükséges palánták nevelését, így áprilisra, májusra – amikor ezek már kiültethetők – erős, nagy növényekként kezdhetik meg a kertbe kiültetett életüket. Ezzel a megoldással korábban számíthatunk termésre, és az előnevelt növények termésmennyisége is nagyobb lesz, mintha közvetlenül szabad földbe vetettük volna a magokat.

Egy házikerti melegágyban könnyedén megnevelhetők a család számára szükséges zöldségnövények és egynyári virágok palántái. Manapság sajnos kevesen alkalmazzák ezt a módszert, mert a palánták többsége készen megvásárolható. Mégis a melegágy készítés mellett szól, hogy így sokkal biztosabbra mehetünk a fajták tekintetében és erősebb, edzettebb, zömökebb palántákat kapunk így, mintha az ablakpárkányon nevelnénk azokat.

Hogyan készítsünk saját kertünkben melegágyat?

A melegágy egy földel feltöltött, üvegezett, vagy fóliázott keretből és egy alatta lévő trágyatalpból áll. Az üveg alatt zavartalanul fejlődhetnek a növényeink április végéig, május elejéig, amikortól már kiültethetők. A melegágyaknál a növények fejlődéséhez szükséges hőmérsékletet a termőföld alá rétegzett trágya biztosítja, amely bomlása során hőt termel.

melegagy

Nem olyan bonyolult, mint amilyennek látszik.

1, Első lépés: ássuk ki a melegágy alapját!

A földet olyan vastagon szedjük ki, amekkora hely szükséges a trágyatalpnak és a rá kerülő termőrétegnek együttesen. Az ilyenkor, azaz márciusban, vagy április elején készített melegágyhoz 40-50 centiméternyi vastag trágyatalp szükséges, ha már január végén, februárban nekilátunk, akkor 60-80 cm, amire számoljuk rá a 20 centiméternyi termőföldet.

2, Második lépés: trágya rétegezés, keret elhelyezés

Ha kiástuk a megfelelő méretű gödröt, akkor rétegezzük bele a trágyát, és rögtön helyezzük is el felette a keretet, amit készíthetünk deszkából, téglából, vagy földből is, majd takarjuk le az üvegezett, vagy két réteg fóliával borított „tetővel”. Így gyorsabban beindul a bomlási folyamat és bemelegszik a trágyatalp.

A melegágy magassága akkora legyen, hogy a növények kényelmesen elférjenek majd alatta, tehát legalább 40-50 centiméter. A keret készítésénél fontos, hogy az észak felé néző oldalát 15-20 cm-el magasabbra emeljük, mint a déli részt és az oldalfalak kövessék az emelkedést. Így a ráhelyezett fedél dél felé lejtős lesz, így jobban begyűjti a nap melegét is. A lényeg, hogy könnyen kezelhető legyen, hiszen minden munkafolyamat elvégzésekor a tetőt le kell emelni.

A vetés

Vetés előtt jól szellőztessük át a termőföldet, forgassuk meg, hogy a bomlás során keletkezett gázok távozhassanak belőle. A melegágyi növények nevelésénél nagyon lényeges a folyamatos szellőztetés annak érdekében, hogy a bomló anyag keltette gázok elillanhassanak.

A káposztafélék és karalábé palántáinak neveléséhez 5-7 hét kell, a paradicsom és a paprika pedig a vetéstől számított 8-12 hét múlva lesz kiültethető a szabadba. A zellernél is 10-12 hetes nevelési idővel számolhatunk. A vetés idejét könnyen kiszámolhatjuk, ha a kiültetés tervezett időpontjából leszámítjuk a palántaneveléshez szükséges időt, de ne felejtsünk el a trágyatalp vastagságából adódó hőtermelés idejével is kalkulálni!

A kelés után a növekvő magoncokat meg kell ritkítani, vagy át kell tűzdelni, hogy mindig legyen elegendő helye a fejlődő növényeknek. Fontos, hogy az üvegezett tetőt erős napsütés esetén árnyékoljuk, védve a kis magoncainkat. Kiültetés előtt pedig egyre többször szellőztessünk, és az árnyékolást is fokozatosan csökkentsük, így edzve a palántákat a kinti körülményekhez. Így elkerülhetjük, hogy kiültetés után megperzselje a nap a palántáinkat.

pari-palanta

Erős, egészséges palántákat nevelhetünk a melegágyban.

Fogas kérdés, hogy milyen trágyát használjunk?

A lótrágya fejleszti a legtöbb hőt és gyorsan bomlásnak is indul. A trágyatalp a berakása után már egy héttel erjedésnek indul, és az első héten akár 60-70 °C-ot is fejleszthet. Ezután hűlni kezd, és 30 °C körüli hőmérsékletével két hónapon keresztül egyenletesen biztosítja a magoncoknak a megfelelő hőmérsékletet. A marhatrágya – mivel nedvesebb a lótrágyánál – lassabban kezd el erjedni, és kevesebb hőt termel. Ezen javíthatunk, ha mázsánként egy kilogramm nitrogén műtrágyát, vagy égetett meszet is keverünk hozzá, ami gyorsítja az erjedés beindulását. A juh, nyúl és baromfitrágyát ritkán alkalmazzák, mert rosszabb a hőtermelésük, ha mégis, akkor vízzel keverve készíthetjük el a trágyatalpat ezekből.

Ajánlott cikkek