Miben nő a legjobban a paradicsom palánta? - Olvasói kísérlet a tőzegcseréptől, WC-gurigán át a műanyag pohárig

Itt a tavasz! Ahogy egyre hosszabbak a nappalok és egyre kellemesebb az idő, úgy sokasodnak a kertbarátok teendői is. Azok számára, akik szeretik figyelemmel kísérni a növények teljes életpályáját egészen az apró magtól a termésig, a palántanevelés az egyik legszebb feladat.

Szuper elfoglaltság, azonban sok buktatóval járhat. Az interneten kutatva nagyon sok tanácsot és praktikát találunk. A legnagyobb paradicsom termesztő csoport tagjaként sokszor olvasom, ki milyen “alternatív” módon próbálkozik palántaneveléssel. A rendszeresen visszatérő javaslatok: wc papír guriga, tojástartó, tőzegkorong, tőzegcserép. Egy próba vetés keretében ezeket hasonlítottam össze a már jól bevált műanyag pohárba történő vetéssel. A „kísérlet” célja az volt, hogy mindenki számára láthatóvá tegyem, hogy azonos időpontban vetett, ugyanolyan hőmérsékleten és fényviszonyok között nevelt palánták mennyire eltérően fejlődnek különböző termesztő közegekben.

Mielőtt rátérnénk a „kísérletre”, néhány gondolat a paradicsom palánták neveléséről. Alapvetően 2 szakaszra bontható, mindkét szakaszban eltérő igényei vannak növénynek. Ha ezeket figyelembe vesszük, akkor szép, életerős palánták kerülnek majd ki a kertbe.

Csíráztatás

Az első szakaszban a magok csírázása történik meg. Ehhez folyamatos nedvességre és (paradicsom esetében) kb. 23-25 C hőmérsékletre van szükség.

Ez történhet a hagyományos módszerrel: egy tálcába földet rakunk, óvatosan tömörítjük, meglocsoljuk, hogy nedves legyen, a magokat egyenletesen elszórjuk és vékonyan (paradicsom esetében 0,5 – 1 cm) takarjuk földdel. Ebben az esetben a kikelt növényeket később szét kell majd ültetnünk, pikíroznunk kell.

Én a másik módszer híve vagyok, az előcsíráztatásé. Egy kis tálkába több réteg vastag papírtörlőt rakok, amit megnedvesítek (később is folyamatosan nedvesen tartom), és erre kerülnek a magok. Néhány nap után, mikor a magokon megjelenik a csíra, óvatosan (ügyelve, hogy ne törjön le) elültetem őket.

Az előcsíráztatás bár elsőre bonyolultabbnak tűnik, de a magok szempontjából gazdaságosabb (különleges fajták esetében egy-egy csomagban csak 5-10 db mag van). Ha kicsírázott magot rakunk a földbe, akkor biztosak lehetünk abban, hogy növény fog fejlődni belőle. Mellesleg így a növény gyökérzetét nem kell majd megbolygatni az átültetés miatt. A csíráztatás során propagátort használok, ami egy olyan tálca, aminek átlátszó, levehető teteje van, és szellőzőnyílás található rajta (bármelyik kertészeti üzletben, vagy barkácsáruházban beszerezhető).

Nagyon fontos az vetés optimális idejének a megválasztása. Egy egészséges, erős paradicsom palánta neveléséhez kb. 6-8 hét elegendő. Mivel a palánták kiültetése „fagyosszentek” után esedékes (május 12.-14. ) ezért a paradicsomok vetésére március közepe az ideális időpont.

A levélzet fejlődése

A paradicsom palántáknak ebben a szakaszban már alacsonyabb hőmérsékletre van szükségük, kb. 18-20 C optimális a számukra. Ahogy kibújik a növény és megjelennek a sziklevelek, a fedőt azonnal el kell távolítani, elkerülendő a palánta megnyúlását. Ezeknek a leveleknek a feladata a tápanyag biztosítása addig, amíg a növény ki nem fejleszti az első néhány levelét. Ezekkel már saját magának elő tudja állítani a szükséges tápanyagot. Ebben a szakaszban gyakori hiba, hogy a növényt túlöntözzük, mely gombásodáshoz vezethet. Nem szükséges napjában többször is vizet adni a növénynek. Arra törekedjünk, hogy a talaj mindig éppen csak nedves legyen, ne „tocsogjon” a vízben. Szintén gyakori hiba a „spriccelő” használata, mivel a levelek felületén lévő nedvesség szintén kedvez a betegségeknek. Én mindig alulról öntözöm a palántákat, így a növény a számára szükséges mennyiségű vizet fel tudja szívni, ezzel minimálisra csökkentve a betegségek veszélyét.

A tavaszi napfény minket is feltölt, a növényeknek viszont az életet jelenti. Ha a palánta kevés fényt kap, akkor megnyúlik, eldől, és fogékonyabb lesz a betegségekre is. Ha olyan szerencsések vagyunk, hogy van délre néző ablakunk, akkor a növényünket ott helyezzük el (itt kapja a legtöbb fényt a nap során). Ha nem tudjuk biztosítani a szükséges fényt, akkor kiegészítő világításra lehet szükségünk (a normál égő, vagy díszvilágításhoz használt LED szalag nem alkalmas erre a célra).

Szintén gondot jelenthet a növények idő előtti tápoldattal való öntözése. Ha jó minőségű palántaföldet választottunk, akkor a növénynek nincs szüksége semmi extra tápanyagra a szabadba történő kiültetésig.

Fontos a növények „edzése”, mielőtt kikerülnek a kertbe, vagy a balkonládába. Ha lakásban neveltük, hozzá kell őket szoktatni a kinti körülményekhez. Először kora délelőtt, vagy késő délután érdemes őket kirakni a szabad levegőre néhány órára, ha süt a nap és nincs túl hideg. Később ezeket az időszakokat lehet folyamatosan növelni. A szabad levegőn tartásnak egy másik hasznos vonzata, hogy a növényeket éri szél is. Ez segít a párologtatásban, megakadályozza a betegségek kialakulását és erősödik a növény szára is. A palánták így nem kapnak „ültetési sokkot”, mikor kikerülnek a kertbe. Ha gondosan neveljük a növényünket, akkor szép sötétzöld levelekkel hálálja meg a törődést!

És akkor jöjjön a „kísérlet”

Előkészületek, vetés

Műanyag pohár, tőzegpohár, tőzegkorong, tojástartó és wc papír guriga a próbavetés főszereplői. A tőzegpoharat és a tőzegkorongot az egyik közeli barkács áruházban szereztem be. A vetőmag „Kecskeméti jubileum” fajtájú, a talaj jó minőségű laza szerkezetű palántanevelő föld volt. Mindent megtöltöttem földdel, enyhén tömörítettem, és megöntöztem, hogy megfelelően nedves legyen. A magok kb. 0,5 cm mélyre kerültek a földbe. A tőzegpogácsákat vízbe raktam és hagytam, hogy megdagadjanak. A közepükben található apró lyukba kerültek az előcsíráztatott magok. A tőzegcserép esetében, ha nedves óvatosan mozgassuk mert elszakadhat, a pogácsa esetében pedig könnyen széteshet, ha erősebben összeszorítjuk. A vetést követően a fedett tálcába raktam őket, aminek a tetejét minden nap leszedtem 1 órára, hogy szellőzőn.

3 nappal vetés után

A vetés után néhány nappal előbújtak a növények, nagyjából egyidőben. Arra már az elejétől figyelnem kellett, hogy műanyag pohár kivételével a többi termesztőközeg hajlamos a kiszáradásra. Mindig annyi vizet kaptak, hogy éppen csak nedvesek legyenek. A wc papír guriga nem túl kellemes „ázott kutya” szagot árasztott az első néhány napban.

9 nappal vetés után

Nagyjából fej-fej mellett fejlődtek. A tőzegkorongok és a tojástartó kivételével mindenhol megjelent az első valódi levélpár. A sziklevelek mindenhol szép egészséges zöld színűek voltak.

12 nappal vetés után

Ezen a ponton már kezdtek láthatóvá válni a különbségek.

A műanyag pohárban szépen fejlődtek a növények. A szikleveleken kívül már szépen elkezdett nőni az első levélpár is.

A tőzegcserépben fejlődő növények méretben hasonlóak voltak a műanyag pohárhoz. A szikleveleken kívül szépen nőtt rajta az első levélpár. Viszont kb. 2-szer olyan gyakran kellett neki vizet adni, hogy mindig enyhén nedves maradjon.

A wc papír gurigából egyet ki kellett dobni mert elkezdett penészesedni. A sziklevélen kívül már lassan nőtt az első levélpár, de láthatólag kisebb volt, mint a műanyag- és a tőzegpohár.

A tojástartóból bár kibújtak a növények, de láthatóan el voltak maradva a fejlődésben.

A tőzegkorong számomra is meglepetést okozott, de ezek a növények voltak legsatnyábbak. Az első levélpár épp, hogy csak elkezdett nőni.

20 nappal vetés után

A műanyag pohárban fejlődtek a legszebben a paradicsom palánták. A levélzet szép egészséges sötétzöld, látszik a folyamatos fejlődés.

A tőzegcserép szinte teljesen megegyezett a műanyag pohárban nevelt növénnyel. A cserép oldalán kezdtek áthatolni a gyökerek. Hogy ne száradjon ki, kétszer gyakrabban kell öntözni, mint a műanyag pohárban fejlődő paradicsomot.

Ahhoz képest, hogy legutóbb a tőzegkorongban voltak a legkisebbek a palánták, ezek kezdték összeszedni magukat. A műanyag pohárhoz és a tőzegcseréphez képest azonban továbbra is el voltak maradva a fejlődésben.

A wc papír guriga rajongóknak van egy rossz hírem: ezen a ponton már egyértelműen látszott, hogy tökéletesen alkalmatlan bármilyen növény neveléséhez. A levélzet alulfejlett volt, a sziklevelek pedig kezdtek elsárgulni.

A tojástartó a másik egyértelmű tévút. A képek magukért beszélnek. Senki ne próbáljon benne növényt nevelni! A levélzet alulfejlett, a növény ránézésre is egészségtelen.

24 nappal vetés után + tapasztalatok

A műanyag pohárról továbbra is úgy gondolom, hogy ez a legjobb megoldás. Ebben nőttek a legszebbre és legnagyobbra a palánták. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy nem csak a kertészetekben kapható négyzet, vagy kör alakú műanyag edények alkalmasak a palántanevelésre, tökéletesen használhatóak az aljukon kilyukasztott, tisztára mosott tejfölös poharak is! Akinek azért van vele szemben ellenérzése, mert műanyag, gondoljon bele, hogy hány éven keresztül hasznosítható újra, illetve ha már nem használható gyűjthető szelektíven, így kímélve a környezetet. Ebben lehet a legkönnyebben karbantartani, mozgatni és szállítani a növényeket. Valamint ez a legolcsóbb megoldás is.

A tőzegcserépben közel azonos méretű palánták nőttek, mint a műanyag pohárban. Nem egy rossz termék, de a használata nem feltétlenül szükséges. Folyamatosan szemmel kell tartani, a fokozott kiszáradás veszélye miatt. A növény gyökerei a cserép falán áthatolva szabad levegőre kerülhetnek, ami nem feltétlenül jó. Fajlagosan sokszorosába kerül a műanyag poharak árához képest, mivel csak egyszeri alkalommal használható. A mozgatás közben is óvatosan kell vele bánni, mert egy idő után könnyen sérül. Azt szokták felhozni érvként mellette, hogy a gyökér nem sérül kiültetéskor, de ez a műanyag pohár esetében sem jelent gondot.

A tőzegkorong esetében bevallom nem számítottam rá, hogy ennyivel kisebbre nő majd benne a palánta. A korong csak a kezdeti időszakában nyújt megfelelő talajt a palántának, gyorsan „kinövi”. Viszonylag gyorsan át kell ültetni pohárba, a korongban lévő talaj mennyisége ugyanis nem elegendő a növénynek hosszútávon. Ennyi erőfeszítéssel viszont akár vethetjük közvetlenül a pohárba is a növényt. Szintén probléma a kiszáradás veszélye, illetve az, hogy miután megázott nagyon könnyen szét is tud esni a korong. A szétesést megakadályozandó egy külső réteg van rajta, ami viszont saját korábbi tapasztalat alapján még a szezon végére sem bomlott le.

Wc papír guriga és tojástartó… A kettőt érdemes egyben kezelni, ugyanis mindkettőre a totális katasztrófa a legjobb kifejezés. A wc papír guriga a végére szépen be is penészesedett (ezzel veszélyeztetve a teljes állományt).

Értem, hogy egyeseknek csábító a gondolat, hogy papírból készültek és ezeknek használatával a környezetet kímélik, de érdemes belegondolni abba is, hogy az újrahasznosított papír előállítása során vegyszert is használnak. Mindemellett a legnagyobb gond az, hogy aki kezdőként ezekkel próbálkozik, annak látva a végeredményt valószínűleg elmegy a kedve a palántaneveléstől. A bennük lévő föld mennyisége is olyan csekély, ami a növénynek egyszerűen nem elég. Az ezekben nevelt palántákat sajnos ki is kellett dobnom, mivel életképtelenek voltak.