Biodiverzitás a kertünkben avagy hogyan vonzzuk be a vadvilágot?

Miért vonzzuk be a vadvilágot a kertbe?

Több oka is van, hogy miért érdemes bevonzani különböző élőlényeket a területünkre. Egyrészt munka-csökkentő előnyökkel jár a vadvilág bevonzása, hisz megeszik például a tetveket. Tudtad, hogy csupán egyetlen katicabogár lárva is több száz tetvet eszik meg egy nap? Vagy hogy az énekes madarak megeszik a kullancsokat?

Minél több beporzót sikerül a kertünkbe csalogatni, annál nagyobb termésre számíthatunk egyébként, hisz ők porozzák be a gyümölcsfákat, cukkiniket, tököket, uborkákat, paradicsomokat, padlizsánokat, paprikákat.

Emellett van annál szebb, amikor a szivárvány minden színében pompázó szitakötők meg pillangók repkednek körülöttünk? Szerintem a madarak csicsergése, rovarok zümmögése adja meg csak igazán a kert hangulatát.

Komolyra fordítva a szót, jelenleg a hatodik fajkihalási hullámban vagyunk. Kutatások bizonyítják, hogy közel egymillió fajt fenyeget kihalás, de pontos számot nehéz mondani, mert nem tudjuk pontosan, hogy hány faj él a Földön. A fajok kihalási rátája nagyon magas; 24-150 faj hal ki naponta, a normális az évi 3-4 lenne.

Ez miért problematikus? Egy jól működő ökoszisztéma nélkül mi, emberek sem tudnánk létezni, hiszen folyamatosan használjuk az ökoszisztéma által nyújtott szolgáltatásokat, mint a tiszta levegő, tiszta víz, a növények beporzása stb. Ezeket nem tudjuk mi, emberek megoldani a minket körülvevő bioszféra nélkül, azért is kell ennyire óvnunk. Az abszurd az egészben az, hogy az emberi viselkedés okozza a jelenlegi kihalási hullámot, ami része korunk ökológiai válságának. E kihalási hullám fő okai a különböző fajok élőhelyeinek megszűnése a helytelen földhasználat, klímaváltozás, inváziós fajok stb. miatt.
Viszont érdemes fejben tartanunk, hogy mi, emberek lehetünk nagyon pozitív hatással a is a környezetünkre! Nézzük meg tehát, hogy mi hogyan tehetjük a kertünket vadvilág paradicsommá.

Hogyan tudjuk bevonzani a vadvilágot?

A minket körülvevő élőlényeknek ugyanazok az alapszükségletei, mint nekünk, embereknek: élőhelyre, vízre és élelemre van szükségük. Tehát teremtsünk nekik élőhelyet! A legideálisabb, ha mozaikos, azaz sok különböző élőhelyet hozunk létre, így tudjuk a lehető legtöbb élőlény igényeit kiszolgálni. Növényeinknél is törekedjünk a diverzitásra, minél több különböző növényt intergráljunk a kertbe.

Holtfa

A holtfa lehet kiszáradt fa, leesett ág, régi farönk stb. Ezek gomba-, növény- és állatfajoknak nyújtanak táplálékot, élő- vagy szaporodóhelyet. A területek egészségéhez is hozzájárulnak a holtfák, mivel a benne lakó ragadozó vagy parazita rovarok fakárosító ízeltlábúakkal táplálkoznak. Harkályok csemegéznek a holtfából, széncinegék gyakran fészkelnek a holtfa odúiban, nagy szarvasbogarak, cincérek lárvái is itt fejlődnek ki. Ezen kívül macskabaglyoknak, denevéreknek, védett mogyorós peléknek és a nagy fakopácsoknak segítünk a holtfák meghagyásával.

Köves élőhely

Lehetőleg napos helyen hozz létre egy köves élőhelyet, ahol a gyíkok és más állatok megélhetnek. Akár érdekes formába is rendezheted a köveket, hogy az élőhely dísze legyen a kertednek. Vagy a napos helyen levő fűszerkerted részei is lehetnek a kövek.

Vizes élőhely

Kerti tavacska létrehozása a legjobb ötlet, ha növelni akarod kertedben a biodiverzitást, ugyanis az Ökológiai Kutatóintézet kutatása bebizonyította, hogy a kerti kistavak biodiverzitási szintjei olyan magasak lehet, mint a természetvédelmi területeké. Érdemes a tavaidból kihagyni a díszhalakat, mert ők sajnos megeszik a békák, szitakötők petéit.

Ha megoldható, fokozatosan mélyülőnek építsd meg a tavadat, hogy az állatok biztonsággal tudjanak ki-be közlekedni. A szúnyogoktól sem kell különösen félni. Tudtad, hogy egy szitakötő naponta több száz szúnyogot is meg tud enni?

Madárodú, rovarhotel

Ha szívesen barkácsolsz, vagy csak vertikálisan is ki szeretnéd használni a kertedet, akkor helyezz ki védett helyre és elég magasra – hogy a macska vagy más ragadozó ne érje el – madárodúkat, hogy tudjanak miben költeni a madarak. Hidegebb éjszakákon is itt szoktak megbújni a madarak, például a széncinegék. Egy másik lehetőség egy rovarhotel készítése, amellyel a vadméheket, fátyolkákat segíthetjük.

Őshonos növények

Ne vágjuk vissza a növényeket, hagyjuk áttelelni benne a rovarokat, csak tavasszal, amikor már meleg van, akkor vágjuk vissza. Ez természetesen nem vonatkozik az olyan növényekre, amelyeknek előnyére szolgál, ha visszametszed őket.

Úgy ültessük a növényeket, hogy mindig virágozzon valami, hiszen a beporzóknak az év minden szakaszában szükségük van táplálékra. Törekedjünk az őshonos növények integrálására a kertünkbe!

Tavasszal a hóvirág, kökörcsin, krókusz, később a kankalin, nárcisz, tulipán, mogyoró, bodza, vadrózsa és som virágzik.
Nyáron erdei mályvában, szamárkenyérben, margarétában gyönyörködhetünk. Ültessünk például cickafarkot, búzavirágot, közönséges habszegfűt, diót, kakukkfüvet, erdei mályvát, mécsvirágot, pitypangot, indás ínfüvet, különböző herefajokat.
Ősszel pedig borostyán, százszorszép, ősszel virágzó krókusz (sáfrány) színesíti a kertet. Ezek a növények már legalább kétezer éve megtalálhatóak a Kárpát-medencében, így a fauna adaptálódott hozzá.

Nézz utána, hogy a Te környékeden milyen őshonos növények jellemzőek, és ültesd azokat! Tanösvényeken, könyvekben vagy egyszerűen a telefonod segítségével tudod őket beazonosítani.

Az utolsó és egyben legegyszerűbb tippem: hagyj vadon területeket!

A kertünk összenőtt, “dzsungelesebb” részei sok állatnak nyújthatnak védett búvóhelyet.
Ha van egy csalános rész a kertedben, tartsd meg! Tudtad, hogy ötven fajta pillangó hernyói ebből a növényből táplákoznak? Sőt tizenhét fajta pillangóhernyó kizárólag csalánt eszik pl. a nappali pávaszem.

Szerző: Blunck Réka humánökológus

Kiemelt kép: mylandscapes.co.uk