Vigyázz, kész, komposztálj!

A komposztálás

a kertben és házban keletkező szerves hulladék újrahasznosítása, amivel a növényeink táplálására tökéletes anyaghoz jutunk, így nem kell pénzt költenünk drága szerekre, ráadásul a háztartási szemetünket is csökkenthetjük akár 30%-al, ezzel is kímélve a környezetet – és a pénztárcánkat is. Ráadásul a komposzt készítés igen egyszerű művelet, amihez mindössze néhány egyszerű dolgot kell betartanunk.

Mindenekelőtt tisztázzunk egy igen nagy félreértést: a komposztálás nem büdös! Már ha mindent jól csináltunk! Ugyanis bűz akkor van, ha a hulladék nem korhad, hanem rohad. És ez óriási különbség, mert komposzt csak korhadás során tud létrejönni. Ehhez pedig két elengedhetetlen tényezőre van szükség; az egyik a víz, a másik az oxigén.

Ezért kell a komposztot olyan tárolóban érlelni, aminek szellőzik a fala. És ezért nem célszerű a komposztot pl. gödörben érlelni. A komposztálást ugyanis milliárdnyi mikro-organizmus hajtja végre, amik a komposztálás során lebontják – megeszik – a hulladékot. Oxigén hiányában azonban elpusztulnak és átadják a helyüket az anaerob baktériumoknak, és akkor gáz van. Szó szerint.

Nem a külcsín, a belbecs a fontos!

Apró melósainknak nedvességre is szükségük van, mert ennek hiányában sem fogják elvégezni a munkát.

Milyen a jó komposztáló?

A jól szellőző komposzt tároló lehet egy saját magunk által, deszkából eszkábált darab, mint pl ez: Komposztáló készítése házilag vagy egy készen vásárolt műanyag verzió, vagy a Johnson-Su típusú bioreaktor, vagyis egy olyan szuper-komposztáló, amit soha nem kell forgatni, sőt, akár szellősen rakott téglából is készülhet. A legjobb, ha a komposztálónk a házhoz viszonylag közel, egy félárnyékos helyen van. Így nem kell nagyon messzire vinni a hulladékot, és kiszáradni sem fog olyan könnyen.

Mi kerüljön a komposztálóba?

Hogy mi mehet bele? Szinte minden szerves hulladék, ami a házban és  körülötte keletkezhet: növényi maradványok, papír (nem színes), tea filter, kávézacc (a legjobb!), tojáshéj, fahamu, stb. A szomszéd hulláját azonban ne a komposztba rejtsük el, mert a hús és csont nem alkalmas komposztnak.

háztartási szerves hulladék

Alapvetően minél vegyesebb a komposztunk, annál jobb. Arra azonban ügyeljünk, hogy egy összetevőből (pl. levágott fű) egyszerre ne kerüljön túl sok bele. Ezt elkerülendő, rétegezzük a komposztot! Sőt, az sem árt, ha időnként egy vékony, 1-2 centis föld réteggel választjuk el az összetevőket.

Ennek ellenére kb. havonta át kell forgatni az anyagunkat. Egyrészt azért, mert így marad szellős, oxigén dús, másrészt pedig így előbb-utóbb összekeverednek a különböző bomlási idővel rendelkező összetevők, és egységes lesz a korhadás az egész komposztban.

Több mikroorganizmus található egy teáskanálnyi talajban, mint ahány ember él a földön.

Amire érdemes még odafigyelni, hogy túl vastag, fás növények, ágak ne kerüljenek bele, mert ezek sokkal lassabban bomlanak le, ráadásul nagyban megnehezítik a komposzt forgatását is. Ha valaki úgy áll, akkor érdemes beruházni egy kerti aprítógépre. Ezzel nem csak az ágakat lehet aprítani, hanem a többi hulladékból is könnyebben lebomló aprólékot lehet készíteni.

Részletes videónkat a tökéletes komposzt készítéséről itt találod: Így készül a tökéletes komposzt

És hogy mikorra lesz kész a komposztunk?

Ha a körülmények optimálisak, akár 3 hónap alatt is, de inkább az 5-6 hónap a jellemző. Gazdaboltokban ma már lehet több olyan biológia szert, ún. komposztgyorsítót venni, amivel elméletileg akár 30 nap alatt elkészül a komposztunk. De nem árt az óvatosság! Az éretlen komposzt kiégetheti a növényeinket, végül inkább kárt okozva, mint hasznot. Legyünk türelmesek, és addig semmiképp ne használjuk a komposztot, amíg nem lesz belőle szagtalan, barnás, feketés, porhanyós, földszerű anyag!

És ha nincsen kerted, még akkor is próbálkozhatsz komposztálással egy kisebb tartályban az erkélyen. De ha még erre sincs lehetőség, akkor legalább a kávézaccot tedd félre. Hidd el, a növényeid fel lesznek dobva tőle!