Komposztáljunk gilisztákkal!
Fontos tudni, hogy a gilisztakomposzt gyakran sokkal hatékonyabb, mint a legjobb műtrágyák vagy tápsók. Ugyanis természetes anyagokat tartalmaz, nincs benne az emberekre veszélyt jelenthető kórokozó és bőven elegendő tápanyagot biztosít a növények megfelelő növekedéséhez. Alkalmazás során egy nagyon jó tulajdonsága, hogy nem adagolhatjuk túl. Bár mindig hasznosnak tartották, néhány éve különösen sokat foglalkoznak a tudósok a giliszták szerepével a hulladékok lebontásában.
Hektáronként ezek a kis gyűrűsférgek 40-100 tonna gilisztakomposztot állítanak elő, és ez az anyag kimondottan termékeny. Kb. ötször annyi, a növények számára felvehető nitrogént, hétszer több oldható foszfátot, és tizenegyszer több káliumot tartalmaz, mint a környező talaj. A földkeverékek legértékesebb és legdrágább alkotórésze a gilisztakomposzt. Használjuk takarékosan! Kiváló hatású, ha a dísznövények, a gyümölcsök és a zöldségek talaját vékonyan takarjuk vele. A gilisztahumusz előnyei akkor érvényesülnek a legjobban, ha sekélyen, mindössze 3-5 cm mélyen dolgozzuk a talajba.
A gilisztahumusz felhasználása
Rendkívül széleskörű! Körülbelül 25-30 %-os térfogatarányban kell felhasználni. Használható cserepes és konténeres növényekhez, szabad földre a szőlőnek, gyümölcsöknek, zöldségeknek vagy bármely dísznövényeknek egyaránt.
Lombtrágyaként rendkívül jól alkalmazható. A legjobb eredményt úgy érhetjük el, ha csapadékvízbe, 400 mikronos szűrőzacskóba 20:1 arányban gilisztahumuszt lógatunk. Utána levegőztessük 24 órán át kb. 20c os hőmérsékleten. Az anyag, ami kioldódik, nem ülepedhet le közben. A megkapott oldatot 12 órán belül alkalmazhatjuk a kezelni kívánt területen. Ezt tenyészidőszakban két hetente meg is ismételhetjük.
Így készül a gilisztakomposztáló házilag
A lakásban is megpróbálhatjuk a gilisztakomposztáló készítését. A lakásban rengeteg komposztálható hulladék keletkezik, mint a zöldség maradék, krumpli héj vagy a kávé zacc és növényi hulladék. Ezeket mind újrahasznosíthatjuk akár a lakásban is. Egy vörösgiliszta a súlyának felét komposztálja fel egy nap alatt. Vásároljunk vagy készítsünk egy gilisztakomposzt ládát, amelyet a komposztáláshoz használhatunk.
A közönséges földigiliszta nem alkalmas a gilisztakomposzt készítésére. Erre alkalmas fajok a vörösgiliszta (lumbricus rubellus) vagy a trágyagiliszta (eisenia fetida). Ha valahonnan megrendeljük a gilisztákat, valószínűleg ez a két faj közül fogjuk megkapni valamelyiket. Mi magunk döntsük el kb mennyi gilisztára van szükségünk. Egy kilónyi giliszta egy nap alatt fél kg táplálékot képes komposzttá alakítani. Ez heti 3 kg-nál is több ételmaradék feldolgozását jelenti.
A gilisztáknak készült ládát lehet tartani pincében, garázsban vagy a konyhában is. A legjobb a 20 c fok körüli hőmérséklet. Ha ezt a hőmérsékletet eléri a kinti hőmérséklet, akkor akár a szabadba is kitehetjük komposztálónkat. Fontos, hogy a giliszták 10 fok alatt nem dolgoznak, így a hőmérsékletet mindenképp e fölött kell tartanunk. Ha nem akarunk borsos áron venni gilisztakomposztálót, készítsünk mi magunk. Ehhez csak egy fa vagy műanyag dobozra lesz szükség.
A komposztáló elkészítési módja:
- kb 0.1 nm rész felületet kell számítani minden fék kg gilisztához. A doboz kb 30 cm mély legyen és le kell fedni, hogy párás és sötét legyen.
- kb 10-15 és 1-2 cm átmérőjű lukat kell fúrnunk a doboz fedelére és oldalára. Ezzel biztosítva a megfelelő vízelvezetést és a szellőzést.
- kb 2-3 cm vastagságban az aljára kell tennünk nedvesítő közeget. Virágföldet, levelet és konyhai hulladékot, esetleg nedves kartonpapírt.
- Enyhén meg kell nedvesíteni, permetezni az aljára elhelyezett közeget.
- A gilisztákat rátehetjük a komposztálni kívánt közeg tetejére. kb egy órára hagyjuk szellőzni első alkalommal a komposztálót, majd fedjük le.
A gilisztáknak szigorúan tilos adni zsíros vagy olajos ételeket, csontot, halat vagy húst! Nagyon sok mindent lebontanak ezen kívül. Mi döntjük el, hogyan és mennyit adunk nekik enni. Naponta keveset vagy heti egyszer egy bőséges adagot. A legjobb, ha a tápközeg tetején soha nincs friss zöldség vagy bármi más, amit bele dobnánk. A tápközeget el kell húzni, beleszórni a komposztálni kívánt dolgokat, majd a tápközeget visszahúzni erre. Ha a tápközeg, amit készítéskor belehelyeztünk a láda aljára, elfogy, pótolnunk kell. Ez kb egy havonta esedékes. Ha nagyon nagy darab a táplálék, daraboljuk fel pl a répát vagy karfiol torzsáját.
Előfordulhatnak bizonyos problémák a gilisztakomposztálás során. A muslincák megjelenését megelőzhetjük azzal, ha a friss zöldség- vagy gyümölcshulladékot mindig betakarjuk a tápközeggel . Okozhatnak problémát a kellemetlen szagok is. Ilyenkor a probléma fő forrásai lehetnek a túlságosan nedves közeg, a nem megfelelő szellőzés, vagy épp a túl magas hőmérséklet.
Ha a tápközeg sötét és morzsalékos lesz, begyűjthetjük a komposztot. Ez kb 4 hónap eltelte után aktuális.
- A láda teljes tartalmát el kell tolni az egyik oldalra.
- A másik oldalra friss és nedves tápközeget kell elhelyezni, majd a friss zöldség- és gyümölcsmaradékot ráhelyezni.
- 2-3 hét elteltével a giliszták legtöbb része a másik oldalra vándorol, így könnyen kiszedhetjük a tiszta komposztot. Ha találunk még a másik oldalon gilisztát, akkor vegyük ki és helyezzük a friss közegre.
Ha van hozzá kísérletező kedvünk, időnk és türelmünk, nagyon érdemes megpróbálni a gilisztakomposzt házi körülmények közötti előállítását. Ha sikerrel járunk, egy olyan anyaggal leszünk gazdagabbak, ami felül fogja múlni minden elvárásunkat. Alkalmazásakor nagyon látványos eredményekkel büszkélkedhetünk majd, amire a szomszédok és barátok is irigykedve fognak nézni, faggatni fognak minket a titokról. Mégis hogyan csináljuk?
Szerző: Bugyi Zsolt