Indul az egy- és kétnyári virágok szezonja! Ültetési tanácsok

Kertünk, balkonjaink és parkjaink legnagyobb tömegben ültetett és egyben legnagyobb tömegben is virágzó növényei az egy- és kétnyári virágok. Ezek a sokféle és színpompás növények leginkább csoportosan mutatósak. Sok helyen akár „virágmozaikokat” is kialakítanak belőlük és ezek a nyár folyamán lassan, de folyamatosan változva díszítik a kertet.

Kétnyáriak ültetése márciusban

Legkorábban a kétnyári virágokat lehet kiültetni, ha ősszel ezt nem tettük meg. Virágládába akár már február közepén, ágyásba a talaj felengedése után, általában március elején.

Kátnyári virágok az árvácska, nefelejcs, százszorszép, kerti szegfű, erdei mácsonya, harangvirág, törökszegfű, mályvarózsa, gyűszűvirág

A kétnyári virágok viszont csak rövid ideig díszítenek, hiszen a nyári meleg beálltával lassan elmarad a virágzás és elpusztulnak. Ekkor jön el az ideje, hogy kicseréljük őket a virágágyásokban egynyáriakra.

Mikor ültessük ki az egynyári növényeket?

Az egynyári virágokat kétféle módon ültethetjük: vagy közvetlenül a talajba vetjük a magokat, vagy először palántákat nevelünk, és azokat ültetjük ki a fagyveszély elmúltával. A közvetlen vetés egyszerűbb és kevésbé munkaigényes, de nem minden egynyári virág számára ideális módszer.

Néhány egynyári virág magjait már márciusban elvethetjük a szabadföldbe, de ez ritka. A legtöbb egynyári virág vetésére áprilisban vagy május közepén, a fagyosszentek után kerül sor. Általában a vetést követő két hónapon belül kezdik meg a virágzást.

Március végén vetheted: pl.: imola, borzaskata, szagos bükköny

Április közepe: orvosi körömvirág, tátika, kerti őszirózsa, napraforgó

Az olyan egynyári növények, mint például a begónia, petúnia, kék bojtocska (Ageratum), a „büdöske”, “büdösvirág”- vagy másnéven bársonyvirág (Tagetes), illetve a paprikavirág, stb. többsége mediterrán, vagy trópusi vidéken honos, ebből következik, hogy fagyérzékenyek, sőt nem kedvelik még a hajnali hideget sem. Így kiültetésük csak a májusi „fagyosszentek” (május 12-13-14.) elvonulása után ajánlott.

Ha túl korán ültetjük ki őket, akkor a gyökereik megfáznak, palántáink legyengülnek, és könnyebben megtámadhatják őket a különféle betegségek, rovarkártevők. Manapság a meteorológia egyre pontosabb hosszabb távú előrejelzéseinek köszönhetően azért elég jól „előre lehet látni” az időjárás alakulását, így, ha már nem jeleznek erősebb lehűlést, akkor korábban is megreszkírozhatjuk a kiültetést.

Egynyári virágok gondozása

Kiültetésre számos lehetőség adódik a balkonládáktól a kőedényeken át a virágágyásokig, de kétségtelen, hogy az utóbbiak az igazán látványosak. Ehhez viszont elengedhetetlen a rendszeres nyári öntözés, hiszen a kis növények a nagy virágfelületükkel hamar kiszáradnak a hőségben. A tápanyag utánpótlása is fontos a hosszú virágzás érdekében. A legtöbb egynyári tűrőképessége igen nagy. Mégis legjobban a közömbös, gyengén meszes, vagy gyengén savas talajon fejlődnek jól.

Az egynyáriaknál az esős időszakokban a gombás megbetegedések, míg száraz időben a levéltetvek és a tripszek okozhatnak problémát. Ezek ellen viszont permetszerekkel könnyedén védekezhetünk.

Egynyáriak helybe vetése

Akár helybe is vethetjük az egynyáriakat a fagyok elmúltával.
Az egynyáriak egy részét azon kívül, hogy a kész palántákat megvásároljuk, szaporíthatjuk magunk is magvetéssel. Az alacsony csírázási hőigényű fajokat ugyanis helybe vethetjük az egynyári ágyásba. A vetést március vége és május eleje között kell megejteni. Általában egy kihúzott sorba szórjuk el a magokat, majd ha sűrűn kelne, akkor ki kell ritkítani, hogy legyen elég helye a növénykéknek a fejlődéshez. 

Egynyáriak vetése

Kiváló minőségű Kiepenkerl és Sperli egy- és kétnyári virágmagok nagy választékban találhatók a Kert Shopban!