Ajánló

MUTÁNS BEVÁNDORLÓK A KERTBEN

Hajlamosak vagyunk elfelejteni, de az evolúció egy folyamatban lévő jelenség. Az állatok, a rovarok, a vírusok és a növények is folyamatosan változnak, fejlődnek, alkalmazkodnak. Ezért van az, hogy a növények gyakran fittyet hánynak arra, mit írnak róluk a szakkönyvekben, csakúgy, mint azok a gyűjtők, akik újabb és újabb szép, korábban felénk nem honos növények szaporításával kísérleteznek. Nélkülük nem lehetnének kertjeinkben selyemakácok, ciprusok sőt orgonák sem!

Selyemakác

A selyemakácról még az 50-s években is azt mondták, hogy nem fagytűrő, tehát Magyarországon nem érdemes próbálkozni az ültetésével. De akkor miért látunk mindenhol szépen virágzó selyemakácokat?

Hazánkban is sokan vannak kertet szerető, a különleges növényeket kedvelő honfitársaink, akik ráadásul nem olvasnak szakkönyveket. Szerencsére. 1957-ben már a Dél-Alföldön szépen virágzó selyemakácokról tudunk! A legvalószínűbb az, hogy az akkori Jugoszláviából kerültek át az első magok vagy növények a határ menti települések házikertjeibe. Ha az akkori kertészkedők tudták volna, hogy a selyemakác nálunk télen kifagy, nem is próbálkoznak vele, de nem így történt.

A titok a spontán szelekció, amit a következőképpen tudunk röviden elmagyarázni. Amikor a tőlünk melegebb, délebben fekvő területről hozott magot elvetették, az abból kikelő növények egy része az első hidegebb időjárás hatására elpusztult, de a maradék – mivel nem pont ugyanazt a génkészletet viszik tovább, mint az anyanövény, azaz ezesetben „fagytűrőbb géneket” – tovább élt és tovább tudta örökíteni a zordabb időjárást kibíró génjeit. Az ezekről a növényekről szedett és vetett magokból már ennél is erősebb növények fejlődtek, melyek a még nagyobb hidegeket is fagyás nélkül átvészelték.

Selyemakác_Albizia julibrissin

virágzó selyemakác

Az így szelektálódott növények aztán terjedni kezdtek az amatőr kertészek által az Alföld déli részén, először keleten egészen Békéscsabáig, nyugat felé Pécs környékéig. Ezután következett az 1985-86-87-es három rendkívül hideg tél, ezek a telek tovább szelektálták a még fagytűrőbb egyedeket. Tehát ha keresünk az Alföldön olyan egyedet, mely legalább 22-25 éves, annak magjaiból nagy valószínűséggel elég jó fagytűrő képességű növényt tudunk nevelni.

Európai ciprus

Természetesen vannak még olyan növények, amelyek hasonlóképpen terjedtek el Magyarországon, nem törődve a szakkönyvekben róluk leírtakkal. Az egyik ilyen az európai ciprus (Cupressus sempervirens). Ha valakinek erről a névről nem ugrik be, akkor így már biztosan: ezek azok a fantasztikus látványt nyújtó karcsú, oszlopos, örökzöld fák, melyekkel a mediterrán vidékeken, a Földközi-tenger partvidékén nyaraláskor találkozunk.

Cupressus_sempervirens_európai_ciprus

Az európai ciprus első egyedei először a 60-as, 70-es években jelentek meg Magyarországon azokban a házikertekben, melyeknek tulajdonosai vagy külföldön nyaraló rokontól, ismerőstől kapott, vagy saját maga szedett magot valamelyik növényről nem törődve vagy nem tudva a növény fagyérzékenységéről. Az kikelt magok egy része hazánk hidegebb telei miatt kipusztult, egy része viszont tovább élt. Az 1985-86-87-es kemény telek aztán az eddig eljutott európai ciprusokat is keményen megtizedelték, legnagyobb részük kipusztult vagy erősen károsodott. Azok a példányok azonban, amelyek nem károsodtak és később magot is hoztak, bebizonyították, hogy ki lehet szelektálni az európai ciprusokból is fagytűrőbb, a mi teleinket is elviselő példányokat, és ezek magjaiból már egyre fagytűrőbb példányok születnek. Vagyis igenis próbálkozhatunk a kertünkben európai ciprussal, mert igazi mediterrán hangulatot varázsol, csak figyeljünk oda, honnan szerezzük be.

Orgona

Az orgonáról (Syringa vulgaris) gondolhatnánk, hogy Magyarországon őshonos, hiszen annyira elterjedt és népszerű, hogy szinte minden házikertben láthatunk belőlük. A török kor előtt azonban nem ismerték itthon. Persze az orgona abban különbözik a selyemakáctól és az európai ciprustól, hogy nem volt szükséges fagytűrő példányokat szelektálni belőlük, hiszen elég jól tűrték azok a hideg teleket már akkor is, csak a Vaskapu szirtjeitől északabbra valamiért nem terjedt tovább magától.

flowering syringa lilac

gyönyörű lila orgona teljes pompában

Hozzánk két irányból érkezett, egyrészt nyugatról, Bécsből. 1560 körül Ogier de Busbecq, Bécs törökországi megbízottja hozott magával Isztambulból, a török szultán udvarából pár tövet, melyek 1589 tavaszán virágoztak először. Nem is sejtette, hogy a törökök is balkáni hódításaik alkalmával találkoztak először az orgonával és onnan vittek haza maguknak is. Ugyanis a májusi orgona a Balkán-félszigeten őshonos és legészakibb elterjedési területe eredetileg Erdély déli része volt. Az orgona másik útvonala ebből adódóan a déli; talán a törökök elől északra menekülő délszlávok hozták magukkal és így terjedt el déli irányból nálunk is. Érdekes, hogy a ‘lila’, mint a szín elnevezése is az orgonavirág miatt terjedt el. A törökök lüleknek nevezték ugyanis az orgonát, ami később francia és angol nyelvterületen lilac-ként terjedt tovább, innen jön a magyar lila elnevezés.

Forrás:

Schmidt Gábor Népi szelekciók és a hazai díszfaiskolai nemesítés (Kertgazdaság 2009/3)

Bercsek Péter: Az orgona (Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalat (Budapest) 1973)