Egy londoni erdőkert-projekt megvalósulása
Szerző: Blunck Réka Johanna
A londoni Finsbury Park egyik sarkában egy igazán különleges projekt valósult meg 2010-ben. Az Edible Landscapes nevű civil szervezet egy permakultúrás elvek alapján megtervezett erdőkertet hozott létre. (Az erdőkertről itt írtunk korábban: Erdőkert- kertjeink jövője?) A 12 éve ültetett csemeték ma már egy kifejlett erdőkertté nőtték ki magukat, több, mint 200 különböző fajta növénnyel. A növényeknek mind kicsi a karbantartási igényük, emellett ehetőek vagy másképpen hasznosíthatóak.
Kezdetek, célkitűzések
A kertet Jo Homen, egy erdőkert tanár kezdte el megtervezni. A terület lépésről lépésre lett kialakítva, amikor rendelkezésre állt pénz a fejlesztésre, akkor ültették be tovább. Martin Crawford Hogyan alakíts ki erdőkertet (How to create a Forest Garden) könyve nagy hatással volt a kialakítására és a mai napig sokat forgatják a terület fenntartói.
A civil szervezet célja a hozzáférhető oktatás permakultúra és erdőkert témában, amit edukatív jellegű eseményekkel és kurzusokkal biztosítanak. Emellett a helyi közösséggel együttműködve biodiverzitásban magas, ehető területeket hoznak létre, amelyek hasznosak az embereknek és a vadvilágnak. Az idén például az erdőkerttel szembeni területre a szomszédos iskola diákjaival egy gyümölcsöst telepítettek.
A fák ápolásában is részt fognak venni a diákok, ők fogják metszeni, beoltani őket. Sok tudásátadásos kurzust ingyen tartanak, ezeket különböző ösztöndíjakból finanszírozzák, pl. a Lushnak van egy permakultúra ösztöndíja, amit már többször kihasználtak. Sok gyerekeknek szóló programot is tartanak: növényszaporítás, klímaváltozás, biodiverzitás témában oktatják a gyerekeket bölcsödés kortól tinikorig. Családi workshopokat is tartanak, ahol a gyerekek a szülőkkel együtt tanulhatnak.
Ezeken kívül specializáltabb kurzusokat is tartanak például a növényekkel való festésről, amelyhez a szükséges növényi alapanyagot egy arra kijelölt ágyásban termelik meg, de kosárfonó wokshopokat is tartanak szintén helyi alapanyagokból.
A permakultúra 3 alapelve
Már a terület kialakításkor figyelembe vették a permakultúra 3 alapelvét, azaz az emberekkel való törődést, az igazságos elosztást és a Földdel való törődést.
Az emberekkel való törődést például úgy valósították meg, hogy a kulcslyuk alakú magaságyás kialakításakor figyelembe vették a mozgáskorlátozottak igényeit is, így ők is részt tudnak venni a kertészkedésben, be tudnak segíteni többek között a növények átültetésénél, a rovarhotelek megtömésénél vagy a magaságyás gazolásánál. Sok mentális betegségben szenvedő ember is látogatja a kertet, hogy érezze annak jótékony hatásait, így terápiás kertként is funkcionál a terület.
Mindent, amit az erdőkert megtermel, elajándékoznak a kurzusok résztvevőinek vagy rászorulóknak. Itt jelenik meg a permakultúra szociális aspektusa, az igazságos elosztás alapelve, hisz az alacsonyabb jövedelmű csoportoknak sokkal nehezebb a hozzáférése az egészséges bio élelmiszerekhez.
A Földdel való törődés elve alapján aktívan fellépnek a környezetet károsító gyomirtó szerek kifújása ellen. Az erdőkertet körülvevő parkban eddig évente kétszer glifozátot juttattak ki, de 2022-től egy éves moratóriumot
hirdetett az Önkormányzat erre a tevékenységre. Sok éve lobbiztak ezért, mind a környék lakói, mind az Edible Landscapes önkéntesei. Korábban méheket is tartottak, azonban valószínüleg a glifozát miatt elvesztették
őket.
Milyen növények találhatóak meg az erdőkertben?
A kertben több, mint 200 különböző növény található meg, ezek között őshonosak és idegenhonosak is vannak. A területen több különleges faj található, például:
Nepáli vad szecsuáni bors (Zanthoxylum armatum), amelyet a bors helyettesítésére lehet használni, ha a leveleit összetörik.
Naspolya (Mespilus germanica) és japán naspolya (Eriobotrya japonica) is nő a kertben, piros és fehér eperfa (Morus alba), illetve
sóbokor (Atriplex halimus), amelynek a leveleinek olyan íze van, mintha kellemesen meg lennének sózva, így ételek fűszerezésére használhatják, de salátákban, nyersen is ehető.
Rozmaring (Salvia rosmarinus) és curry (Helichrysum italicum) is erősíti a fűszernövény kínálatot.
Dáliák (Dahlia), ligetszépék (Oenothera), japán rózsa (Rosa rugosa),erdei mályva (Malva sylvestris), őszi margitvirág (Tanacetum parthenium), télálló fukszia (Fuchsia magellanica) és sarkantyúkák (Tropaeolum majus) színesítik az ágyásokat.
Több speciális ágyást is létrehoztak, például gyógynövényes ágyást vagy festőnövény-ágyást festő pipitérrel (Cota tinctoria), amelynek növényei a természetes anyagokkal való festés workshopon belül kerülnek felhasználásra.
Az ananász guavat (Acca sellowiana) és a chilei guavat (Ugni molinae) az ehető bogyóiért termesztik. A naposabb, szárazabb években mindig jó a hozam.
A kertet a parktól egy ehető bogyósokból álló sövény választja el. Josta (Ribes x nidigrolaria), egres (Ribes uva-crispa), japán szamócamálna (Rubus phoenicolasius ), málna (Rubus idaeus), eperfa (Morus), Rubus fruticosus x R. idaeus, amely a málnának és a szedernek a kereszteződése és szamóca (Fragaria) található benne. Céljuk az ilyen ültetésekkel megmutatni, hogy rengeteg emberi fogyasztásra alkalmas növény van. Látogatásomkor a kerítés túloldalán is rengeteg málnát lehetett enni.
A londoni erdőkert projekt további céljai
- Megfigyelni, hogy melyik növény adaptálódik jól a klímaváltozáshoz. Túravezetőm elmondása szerint a füge (Ficus carica) egy ilyen sikertörténet. 20 évvel ezelőtt nem érezte volna magát ennyire jól az angol klímán, de ma már remekül elvan. Megfigyelési célokból banánt is ültettek, amely valószínűleg nem fog teremni. Télen, hogy túlélje a hideget, mindig bebugyolálják.
- A hasznosítható elemek körforgásban maradása is fontos céljuk. Ezt egy komposztáló rendszer és egy komposzt wc is erősíti. Az ágyásokat faágak szegélyezik és fadarálékkal vagy élőmulccsal, azaz élő növényekkel van beültetve, hogy tartsa az esővizet és minimalizálja a párolgást.
- Az erdőkert tervezésekor az élővilág igényeit is figyelembe vették, így a biodiverzitás növeléséhez egy tavat is létrehoztak, illetve a kert egy részét meghagyták vadonnak.
A projektnek egy fizetett alkalmazottja van, egyébként önkéntesek viszik. A projekt a következő időpontokban szabadon látogatható: vasárnaponként 10-2-ig és keddenként 10-4-ig. Akár kertészkedni, akár csak csodálni, pihenni,
tanulni is szívesen látják az embereket.
Weboldaluk: https://ediblelandscapeslondon.org.uk.
Ha felkeltette érdeklődésedet a téma, olvasd el az előző cikkemet, amelyet az erdőkertekről írtam: Erdőkert – kertjeink jövője?
Blunck Réka humánökológus, Permaculture Design Course (PDC) okleveles permakultúra tervező és az ELTE Humánökológia mesterszakán a Permakultúra tantárgy oktatója.
Ökokert Permakultúra néven kerteket tervez, szaktanácsadásokat és workshopokat tart. A tervezés során olyan kerteket hoz létre, amelyek élőhelyeket teremtenek, magas biodiverzitással rendelkeznek és tele vannak ehető vagy másképpen felhasználható növényekkel.
