Korunk gyógynövényei 2. – A Homoktövis

Elterjedési területe széles: ez a cserje a mérsékelt és a szubtropikus övben is megél. Tibetben már az időszámításunk előtti XI. században írásos művekben említik a homoktövist (Hippophae rhamnoides), a kínai császárok gyógyításakor is használták már ezt a gyógynövényt. Hippokratész is említést tett róla; a gyomorbetegségek gyógyítására használta. A szláv népeknél a mai napig széles körben alkalmazzák a gyümölcsét és az olaját.

Roboráló és immunstimuláló hatása miatt a homoktövös az űrhajósok étrendjében is szerepel. Az európai orvoslás csak a kutatások következményeként kezdte el használni.

A homoktövis egészségre gyakorolt hatása

A homoktövis több mint száz bioaktív hatóanyagot tartalmaz, C- vitamin tartalma a citroménak a tízszerese. A-, B1-, B2-, B6-, B8-, B9-, K-, P- és E- vitamint tartalmaz, mely utóbbi magasabb, mint a kukorica vagy a szójabab E-vitamin tartalma. Az olajában nagy mennyiségben van omega-3, omega-6, omega-9, omega-7 zsírsavak, sitosterin, ami egy erős koleszterincsökkentő anyag.

Olaját külső és belső sebek, fekélyek kezelésére, és sugárbetegség gyógyítására is használják. Szövetregeneráló, gyulladáscsökkentő hatását klinikai kísérletek is bebizonyították. Aranyér kezelésére is hatásos.

Télen-nyáron ajánlatos fogyasztani: nyáron a bőrvédő hatása miatt érdemes, mert véd az erős UV sugárzás károsító hatásaitól, télen, influenzás időszakban mindennapos fogyasztása segít a megbetegedés megelőzésében, és vitaminokkal látja el a szervezetet. Folyamatos fogyasztása során szabályozza a pajzsmirigy működését és növeli a potenciát.

A homoktövis környezeti igénye

Természetes populációiban megtalálható homoktalajon, folyó és patakhordalékon, mészkövön, gipszes talajon, de meszes futóhomokon és kavicsos öntéstalajon is jól növekszik, még magas sótartalmú talajokra is ültethető. Ám a magas talajvizet nem tűri. Magyarországon a Duna mentén (Szigetköz, Káposztásmegyer) és a Csepel-szigeten őshonos, vadon termő állományai védettek, eszmei értéke 10.000 Ft!

Fényigényes növény, mélyre nyúló főgyökér rendszere miatt tűri jól a szárazságot. Gyökerén nitrogénkötő baktériumok élnek. A téli hideget jól bírja, Szibériában a -40 fokos telek sem ártanak neki. Hazánkban 1985 óta nemesítik: az altáji származású, kevésbé tövises, nagy bogyójú fajtákat vonták be a nemesítési programba. Jellemzőjük, hogy korán érnek, (augusztus), a bogyók nagyok, magas olaj-, karotin-, és C-vitamin tartalmúak. Európában a német fajták terjedtek el (’Leikora’, ’Hergo’).

A homoktövis növény

Kétlaki, szélbeporzású növény, sarjtelepes, sűrű bozótot alkot, virágai a levelek megjelenése előtt nyílnak a kétéves vesszőkön, márciusban. Termése egymagvú álbogyó, gömbölyded alakú, 6-9 mm átmérőjű, de a nemesített fajták termése a 10–15 mm átmérőt is eléri. A bogyók színe a sárgától a narancsvörösig változik, fajtajelleg. A nemesített fajták hasznos anyag tartalma magasabb, mint a vadon termőké, kertészetekben a nemesített fajták dugványról szaporított csemetéit lehet megvásárolni. Egy porzóshoz 5-6 termős példányt ültethetünk az uralkodó szélirány figyelembe vételével.

Ősszel termése még kesernyés, savanykás, de ha megcsípte a dér, íze édesebbé válik. A bogyók fagyasztóban tárolhatók fogyasztásig, illetve ivólé, dzsem, lekvár, szörp is készíthető belőle.
Mivel igénytelensége miatt Magyarország egész területén ültethető, ajánlatos is lenne telepíteni minden kertbe egy-két példányt, ellátva ezzel az egész családot télire ezzel az immunrendszer erősítő gyógyító növénnyel.

Gyümölcshozama 3-4 kg/fa, mely mennyiséget kb. öt esztendő után hozza.
Ne feledjük, mivel kétlaki növényről van szó, porzós és termős példányt is kell ültetni a terméskötődéshez!