Hogyan gondozzuk az amarilliszt elvirágzás után? Teljes útmutató

A szenvedélyes amarillisz rajongók tábora évről évre egyre nő. A karácsonyi időszakban sokféle
színváltozat közül válogathatnak, azonban az elvirágzáskor mindenkiben felmerül ugyanaz a kérdés:
“hogyan gondozzam az amarilliszt elvirágzás után?” Ez egy olyan rejtély, ami sokakat foglalkoztat, és
érdemes részletesebben megvizsgálni.

Amarillisz vagy Hippeastrum – ez itt a kérdés

Ahhoz, hogy a kérdésünkre választ kapunk, az első és legfontosabb dolog, hogy megismerkedjünk
növényünk származásával. Ugyanis ennek ismeretében sokkal könnyebb megfelelően gondozni
ahhoz, hogy következő évben újra virágba boruljon.
Az amarillisz még egy igazán izgalmas titkot tartogat nekünk, mégpedig azt, hogy ez a növény
valójában nem amarillisz, hanem Hippeastrum. Mindkét növény az Amarilliszfélék családjába tartozik.
Azonban a valódi amarillisz Dél-Afrikából származik, a Hippeastrum pedig Dél-Amerikából.

A válasz a különbségekben rejlik

A valódi amarillisz mediterrán jellegű területen él. Tavasszal levelei hajtanak ki a hagymából, a virágai
pedig ősszel jelennek meg, amelyek valóban kísértetiesen hasonlítanak a Hippeastrum virágaira. A
hippeastrum ugyanakkor Kelet-Brazília, valamint az Andok menti országok (Peru, Bolivia) területein
él, inkább szubtrópusi körülmények között, és életcikusa kissé más: a hagyma nyugalmi időszaka után
a virágok és a levelek nagyjából egyidőben hajtanak ki, majd a levirágzást követően a levelek tovább
hajtanak és nőnek.
Még egy fontos különbség van, mégpedig az, hogy amíg a valódi amarillisz hagymája teljesen a föld
alatt van, addig a Hippeastrum hagymájának felső harmada a talajszint felett.

Amarilliszem vagy Hippeastrumom van?

Szerencsére ez egy egyszerűen megválaszolható kérdés. Bár a valódi amarillisz került először
kereskedelmi forgalomba, manapság szinte csak Hippeastrum kapható a kertészetekben és vetőmag-
és virághagymaforgalmazók kínálatában. Tehát ha szeretnénk a hagymánkat újra kivirágoztatni, a
Hippeastrum életciklusa szerint kell eljárnunk.

Életciklusok

A hagymák kétféleképpen juthatnak el hozzánk: cserépben, előhajtatva, ami azt jelenti, hogy a
virágzat kezdemény már elkezd előbújni a hagymából, valamint nyugalmi állapotban, csupaszon, ez
esetben nekünk kell a legutolsó lépést megtennünk, azaz elültetnünk, megtörve ezzel a nyugalmi
időszakát. Erről már korábbi cikkünkben részletesen írtunk.

Első életszakasz – virágzás

Kezdjük itt az életciklus vizsgálatát. A nyugalmi állapotból kilépve az első fázis a virágzás. Ez
előhajtatott hagymák esetén a karácsonyi időszak, érthetően, hiszen az amarillisz (vagyis most már
tudjuk, hogy valójában Hippeastrum) az egyik legkedveltebb télen virágzó szobanövényünk. A
virágzás hossza némileg szabályozható, például éjszakai-nappali hőkülönbség biztosításával, alacsonyabb nappali hőmérséklet tartásával, valamint közvetlen fénytől való védelemmel. Általában
a virágzási idő 2-3 hétig tart, de ez a fajtától is függ.

Második életszakasz – vegetatív növekedés

A növény második életszakasza a virágzást követő vegetatív növekedés időszaka, ekkor a növény célja
az, hogy minél több tápanyagot vegyen fel, amelyet majd a következő virágzáshoz fog használni, és
addig a hagymában tárol. Ezért a növény minél nagyobb felületen próbál fotoszintetizálni, emiatt
nagy, hosszú leveleket nevel. Gyökere is egyre dúsabb lesz, hogy a talajból is minél több tápanyagot
kössön meg. Származási területén ez egy csapadékos, magasabb hőmérsékletű időszak, ideális a
növekedésre.
Ebben a szakaszban nagyon fontos az egyenletes, folyamatos öntözés, sőt, még a tápanyag
utánpótlás is. Az is segít, ha tavasz végén, a jó idő beáltával a hagymát a szabadban helyezzük el, akár
szabadföldbe, melegtől és közvetlen nyári naptól védett helyre.

Harmadik életszakasz – nyugalmi időszak

A harmadik szakasz a tápanyagok hagymába történő visszahúzása. Eredeti élőhelyén ekkor kezdődik
a száraz időszak, amikor a hőmérséklet is csökken. Tehát szeptemberben érdemes a szabadba
kiültetett növényeket becserepezni – oly módon, hogy a hagyma egyharmada a talajfelszín felett
legyen -, majd alacsonyabb hőmérsékleten tartani, egyre kevesebbet öntözni, így a hagyma is érzékeli az
időjárás változást és megindul a levelek összeesése, elszáradása. Fontos, hogy ne zavarjuk meg ezt a
folyamatot túlöntözéssel. Ha a levelek túl lassan húzódnak vissza, a nyugalmi időszak megkezdésekor
levághatjuk őket.
Általánosságban elmondható (de ez fajtánként változhat), hogy a nyugalmi időszak 6-12 hétig tart,
10-15 °C hőmérsékleten. Ha ennél magasabb, akkor idő előtt kihajt, ha alacsonyabb, akkor pedig a
szubtrópusi melegkedvelő hagyma károsodhat. Fényt ebben az időszakban nem kell biztosítanunk,
hiszen nincs fotoszintetizálás. Hogy mikor kezdőjön, azt úgy a legkönnyebb megállapítani, hogy a
tervezet virágzásindítás időpontjától visszaszámolunk 6-12 hetet.

Negyedi életszakasz

A negyedik szakasz a nyugalmi időszak végén a hagyma virágoztatása. Ekkor az ősszel beültetett
cserepeket fényre helyezzük (nincs szükség közvetlen napfényre), magasabb hőmérsékletet
biztosítunk neki – az ideális 18-22 °C – és elkezdjük rendszeresen öntözni. Ha ennél hűvösebben
tartjuk, a hagyma nem ébred fel, ha ennél melegebb a hőmérséklet, akkor pedig a virágszár gyengén
fejlődik. A virágok 6-8 hét alatt nyílnak ki.

Amarillisz betegségek

Egész évben érdemes a hagymát ellenőrizni. A csapadékosabb, melegebb időszakban, főként ha
szabadban tartjuk, előfordulhat 1-2 hűvösebb éjszaka, ami gombás megbetegedést eredményezhet,
de ez igaz a hidegebb nyugalmi időszakra is, ha párás a levegő, nedves a föld vagy rossz a
levegőáramlás.
A hagyma szürkerothadásra (Botrytis) és vörösfoltosságra (Stagonospora) érzékeny, ezek
gombabetegségek. Szintén veszélyes a hagymarothadás, amikor a hagyma tapintásra puha, vizenyős.
Ezt baktérium és gomba okozza. Ezek a hagymabetegségek ellen főleg vásárláskor tehetünk, mindig
egészséges hagymát vásároljunk.

Előfordul még mozaikvírusos fertőzés valamint rozsda a leveleken. A vírusok szívókártevőkkel
terjedhetnek, így a beteg növényt elkülönítve tároljuk és használjunk a kártevők ellen megfelelő
növényvédőszert. A virusos betegség sajnos nem gyógyítható. Ezek a növények legyengülnek és
idővel elpusztulnak. A fertőzés megakadályozása érdekében ezeket a hagymákat érdemes elengedni.

Az amarillisz – tehát a Hippeastrum – fantasztikus dísznövény, és most, hogy ismerjük a
termesztés menetét, az életszakaszait, már sokkal magabiztosabban gondozhatjuk tovább.

Szerző: Nagy Diána

Forrás:
www.hort.extension.wisc.edu/articles/amaryllis-hippeastrum
www.gardenexpress.com.au/hippeastrum-diseases/