Több, mint fűszer. Hogyan neveljünk babért?
A nemes babér (Laurus nobilis) több mint egy egyszerű növény, hiszen az emberiség történelme során kiemelt szerepet játszott szertartások, ünnepek, népszokások alkalmával. A krumplifőzelék is elképzelhetetlen nélküle ugyebár…
A babért igazán az ókori görögök istenítették, így nem csoda, hogy az ókori hellén kultúrát istenítő rómaiak is átvették ezt a szokást. A laurus nobilis latin névre hallgató növényhez csak pozitív tulajdonságokat kapcsoltak: megvédte viselőjét az istenek haragjától, ez volt a győzelem, a tisztaság jelképe, sőt, a híres Delphi jósműhely hivatásos jövendőmondói is babért rágcsáltak, mielőtt kihirdették látomásaikat. Marcus Aurelis orvosa, Claudius Galenus szerint is a babérlevél és -bogyó sokféle betegség gyógyítására alkalmas.
A babérlevél
A nemes babér fát vagy cserjét szinte mindenütt ültetik a Mediterráneumban leveléért, mely a mediterrán konyha egyik kedvenc fűszere. A felül fényes, alul matt, bőrszerű, lándzsa alakú levelek fűszeres szagúak és kesernyés ízűek. Illóolajat, csersavat és keserű anyagot tartalmaznak. Fűszernek ezt a levelet használjuk.
A babércserje bogyóját manapság alig használják fűszerként, a benne lévő cineole olajnak köszönhetően inkább a kozmetikai iparban és a gyógyszeriparban fut be nagyobb karriert. Az olaj alkalmas a zúzódások és a rovarok okozta csípések hatékony kezelésére.
A babércserje bogyója
A középkorban a konyha mellett a szekrényekben is megjelent a babérlevél, hogy távol tartsa a molyokat, sőt a bejárati ajtó mellé is tettek néhány levelet, hogy a gonosz szellemek is elkerüljék a házat.
A babér, mint dísznövény
Napjainkban a babérral főleg akkor találkozunk, ha a konyhában ügyködünk. Ennek ellenére nyugodtan tarthatjuk dísznövényként is, az erkélyen dézsában vagy szabadföldben, mivel igencsak mutatós, elegáns példányról van szó. Dísznövényként teleltetést igényel, hiszen mediterrán növény. Télen világos, de hűvös helyen tartsuk és mindig megfelelő méretű edényben kell nevelni, mint egy balkonnövényt.
Babér, mint elegáns dísznövény
A babér szaporítása
Nem is olyan egyszerű dolog, mint amilyennek hangzik. Az egyik fő probléma, hogy a babér mediterrán növény, és a mi klímánkon nem feltétlenül virágzik, ritkán hoz termést és nehezen jutunk hozzá a magokhoz. Magról tehát nehéz szaporítani, de tősarjakról könnyebb dolgunk van.
A babérok sokszor alulról is elkezdenek hajtani, ilyenkor jönnek létre a tősarjak. Nincs más dolgunk, mint ezeket leválasztani, és mint egy dugványt, szépen elültetni. Ha megvan a kis sarjunk, akkor biztosítsuk neki a megfelelő táptalajt. A babér imádja a tápanyagban gazdag talajt, és nagyon meghálálja, ha bőven van alatta trágya, biohumusz, tőzeg, és komposzt. Ezek hiányában is megél, de sokkal lassabban fog fejlődni.
Öt-tíz centis hajtásokat ültessünk ebbe a talajba, amikről az alsó leveleket kapjuk le. Egy apró cserépbe helyezzünk a földkeverékből, a tetejére pedig tegyünk két-három centinyi homokot. Ezek után alaposan öntözzük meg spricnivel, hogy átnedvesedjen a homok. Ezt követően jöhet maga a babér dugvány. Nagyjából három centi mélyen legyen a dugvány alja, tehát a homok és a föld találkozásánál. Egy cserépbe több dugványt is helyezhetünk. Ezek után egy befőttesüveggel lefedjük a tetején. Ha öntözünk, akkor természetesen levehetjük róla ezt a burát. A cél, hogy minél párásabb közeget biztosítsunk a törékeny kis apróságoknak, mert a kiszáradás végzetes lehet a számukra.
A legfontosabb a számukra mégis a meleg. Az ideális hőmérséklet számukra 20-22 fok körül mozog, de a tűző napra mégsem szabad kitenni őket. A babér kitartásra tanít bennünket, ugyanis két-három hónapba is beletelhet, mire gyökeret ereszt. De ne csüggedjünk: türelem babért terem!
