Ez az 5 tényező határozza meg szobanövényeink vízigényét
A szobanövények gondozásának egyik legfontosabb eleme a megfelelő öntözés. Bár igaz, hogy a növények vízigénye elsősorban a fajtától függ, számos más tényező is befolyásolja, hogy mikor és mennyit öntözzünk. Lássuk, melyek ezek!
A növények vízigénye több tényezőből adódik össze
A növények vízigénye számos tényezőtől függően változik, és kulcsfontosságú a megfelelő növekedésük és egészségük szempontjából. Íme 5 fő tényező, amelyek befolyásolják a növények vízfelvételét:
– léghőmérséklet
– páratartalom
– talajszerkezet
– lombfelület mérete
– eredeti termőhely
Nézzük részletesen:
Páratartalom
Tudtátok, hogy egy-egy szellőztetés akár 40% alá is viheti a relatív páratartalmat, ami előtte 70% volt! A lakás páratartalma függ a falszerkezettől: egy panellakás mindig nagyon száraz, míg egy téglaház levegője lényegesen párásabb. Érdemes beszerezni egy páratartalom mérővel kombinált digitális hőmérőt! Ködös, nyirkos időben a lakásban is több a pára.
Télen a ruhákat is a lakásban szárítjuk, az is emeli a levegő páratartalmát. Minél szárazabb a lakás, annál több vizet párologtatnak a növények, még az egyébként szárazságtűrőket is gyakrabban kell öntözni egy panelban, mit egy családi házban.
Hőmérséklet
A hőmérséklet is befolyásolja a párolgást, mert felgyorsul a növények keringése, ezáltal megnő a párolgás. Manapság laza szerkezetű, kókuszrost alapú ültető közegbe cserepezik a termesztő telepek a szobanövényeket. Előnye, hogy steril, jól szellőzik, könnyen nedvesedik. Hátránya a lakásban, hogy nagyon könnyen kiszárad és mivel nincsen tápanyag tartalma, akárcsak a termesztő üzemben, otthon is rendszeres tápoldatozásra szorul a növényünk. Ám míg az üzemben rendszeresen műszerrel ellenőrzik a tápanyag ellátottságot, otthon csak az érzéseinkre és a tápoldaton található útmutatásra hagyatkozhatunk.
Lombfelület mérete
A nagy, puha lombú növények párolgási felülete is nagyobb. A viaszbevonatos, vagy az apró levelű növények kevesebbet párologtatnak. A trópusokról, esőerdőkből származó növények vízigénye magasabb. A félsivatagos területekről származó Aloe fajok akkor is szépek, ha több hétig nem kapnak vizet. Az eredetileg a fákon élő, a levegő páratartalmát hasznosító epifita növények a legérzékenyebbek a száraz levegőre, hiszen léggyökereik is kiszáradhatnak.
Természetes élőhely
Az eredeti élőhelyükhöz alkalmazkodva egyes növények kevesebb, mások több vízre szorulnak. Például a sivatagi növények sokkal jobban tűrik a szárazságot, mint a trópusi esőerdők növényei.
Talajszerkezet
A talaj szerkezete alapvető fontosságú a növények egészséges növekedése szempontjából. A megfelelő talajszerkezet biztosítja a növények számára a vízhez és a tápanyagokhoz való hozzáférést.
- Víztartó képesség: A különböző talajtípusok eltérő mennyiségű vizet képesek megkötni. A homokos talaj gyorsan kiszárad, míg az agyagos talaj jobban megtartja a vizet.
- Tápanyagtartalom: A tápanyagban gazdag talajban a növények intenzívebben növekednek, ami fokozott vízfelvételt eredményez.
Könnyen belátható hát, hogy ahány ház, annyiféle klíma! Mielőtt öntöznénk, nézzük meg a szobanövények talaját, nyúljunk bele a cserépbe, mert attól, hogy fölül száraz, lehet, hogy mélyebben nedves a talaj. Nem sok növény szereti, ha áll alatta a víz, ez ugyanis azt okozza, hogy a talaj pórusai alulról megtelnek vízzel és a levegőtlen talajban berothadnak a gyökerek.