színes virág, virág, kert
Ajánló

Virágoztassuk ki a magyar kerteket!

A színes virágok olyanok a léleknek, mint a desszert. Nem lehet mindig pörköltet enni, egy tökéletes ebéd után szükség van a desszertre is.

Szerény véleményem szerint mi magyarok nem vagyunk nagy barátságban a színekkel. Autóban szürke, mostanában esetleg fehér, lakásbelsőben is maximum egy kis kávészín, ruhában sem kell semmi csicsa; fekete, fehér vagy max valami nagyon zsenge színecske. Nagy bánatomra nincs ez másként a kertjeinkben sem. Szépen ápolt gyep, fazonírozott örökzöldek fehér kaviccsal vagy világos térkővel megbolondítva. Általában még mindig ez a menő. De virágokat? Azt inkább ne!

Ennek nyilván több oka is lehet túl az alapvető szín-fóbiánkon: Régimódinak tartjuk. Sok embernek a nagymama régi előkertjét, balkonját juttatják eszükbe a színes virágok. Még mindig nagy divat a minimál meg a japán stílus.

szines-viragos-kert

Pedig egy modern kertben is fantasztikusan mutatnak a színek, ha meg van a helyük. Tuba Péter kerttervező egyik minimalista, modern kertjében pl minden tavasszal 2000 színes tulipán nyílik. Egészen fantasztikus látvány, és csodásan oldja a minimál kissé rideg hangulatát.

De a legfőbb ok szerintem az, hogy egyszerűen nem tudjuk, hogyan kell bánni a virágokkal. Úgy értem, nem tudjuk hogy elhelyezni őket a kertben, nem találjuk a helyüket. És ez valóban nem is könnyű feladat, könnyen túl lehet tolni. Túl sok vagy nem összeillő színek egy pillanat alatt tönkre tehetik egy kert összhatását.

Mikor elkezdtem kertészkedni, még én sem voltam oda a virágokért. Aztán az ember – mint a mellékelt ábra mutatja, a férfiak is – elkezdni hiányolni a színeket. Egyszerűen egy idő után túl sok lesz a zöld. Ez főleg szürkületkor jön elő. Végignézel a kerten és minden homogén. Viszont, ha van néhány színes folt, akkor lesz dinamikája a kertnek ilyenkor is.

szines-viragos-kert

Hívogató színes őszi kert Fotó: El blog de la tabla

A színes virágok olyanok a léleknek, mint a desszert. Nem lehet mindig pörköltet enni, egy tökéletes ebéd után szükség van a desszertre is.

Annyira nem vagyok virág ellenes, hogy még egynyáriakat is be szoktam szerezni. Na jó, egyedül a muskátliért nem vagyok oda. Azokat már nálam is sikerült lejáratni a nagymamának. De petúnia, fukszia, záporvirág, begónia, sarkantyúka, bársonyvirág, minden jöhet.

Nem beszélve a rózsákról vagy a klematiszról! És ha még illatosak is, az csak a hab a tortán (ha már desszert). És hasznosak is, hiszen vonzzák a hasznos méheket és a csodálatos pillangókat!

És akkor még nem is említettem a nagy kedvenceimet, az évelőket. Imádom azokat a túlburjánzott, elvadult hatást keltő évelő kerteket, ami tőlünk nyugatabbra most nagy divat.  

Nem lehet nem szeretni őket. Kevés a munka velük, hiszen a virágok elhullajtják a magjaikat, évről évre újra kihajtanak, mindeközben egyre kevesebb teret engednek a gyomoknak. A betegségekre sem túl hajlamosak, a vízigényük sem túl nagy. Csak egy kis szervestáp és szeretet, ennyi kell nekik.

Szóval én 100%-ig a virágokkal vagyok.

Kedves honfitársak, ne tessenek félni a színektől, ne tessenek félni a virágoktól! Ráadásul sosem késő elkezdeni! Néhány virágnak mindig találni helyet. Nálam is tart még javában a színesítés. Bárhol alakítok valamit a kerten, most már mindig be kerül valami színes is. Színezzük ki együtt a magyar kerteket!

Ahogy a hippik mondták anno “Flower Power”!

                                                         Ez a cikk a BBC Kertvilágban is olvasható.