Hogyan védekezzünk az aszály ellen a hobbikertben permakultúrás módszerekkel?

Szerző: Blunck Réka Johanna

A klímaváltozás hatásaira érdemes felkészítenünk a kertjeinket is. Mai cikkemben azt járjuk körbe, hogy hogyan tudjuk felkészíteni területeinket az aszályra.

Gyűjtsük az esővizet!

Főleg városi környezetben jellemző, hogy a terület nagy százaléka le van betonozva, burkolva, az erre eső csapadék meg csak a csatornán folyik le. Ezen az erőforrások pazarlását népszerűsítő gondolkodásmódon érdemes változtatni. Sokkal inkább az a cél kellene, hogy lebegjen a szemünk előtt, hogy a vizet a területünkön szeretnénk tartani és szétoszlatni. Angolul van erre egy nagyon szép kifejezés, a “rainwater harvesting”, azaz az esővíz szüretelése. 

Az egyik legalapvetőbb dolog, hogy ahol csak meg tudjuk oldani, ott gyűjtsük az esővizet pl. egy tartályba, legyen az föld alatti vagy a felszínen lévő. Ha van lehetőségünk választani, akkor érdemes egy zárt tartályt (pl. IBC) venni, amiben az egyik oldalon az eresz megy be, a másikon pedig a csap van, mivel ha nyitott tetejűt választunk, könnyen párologhat is belőle. Ha egy nyílt tárolóval dolgozunk, pl. egy hordóval, akkor érdemes a felületére ráerősíteni egy sűrű szövésű hálót, hogy a szúnyogok ne tudjanak benne szaporodni. 

Hozzunk létre esőkerteket és övárkokat!

A klímaváltozásnak köszönhetően gyakoriak a rövid idő alatt nagy erővel lezúduló esők, amelyek akár villámárvizet is okozhatnak, mint amilyen például 2022 júniusában volt Dunakeszin. Ezt az esőt viszont érdemes lenne megfogni és tárolni, hogy az aszályosabb időszakokban, mint amilyen 2022 júliusa volt, felhasználhassuk. Az esőkertek és az övárkok létrehozása egy megoldása lenne a problémának, hisz a helyszínen tartanák a csapadékot. 

Esőkert

Ahol kissé mélyebben fekszik a terület a többi részhez képest, ott később szárad ki a fű, megmarad a nedvesség. Ezt használja ki az esőkert, amely tulajdonképpen egy, a terület többi részéhez képest mélyített ágyás (30 cm mélyebb a környező területhez képest), amely a környező terület (pl. burkolt kocsibeálló vagy az ágyásba belevezetett esőeresz) vizét is magába szívja és tárolja. 

Érdemes a terület átalakítása előtt egy tesztet végeznünk, hogy alkalmas-e a terület esőkertnek. Csupán annyi a dolgunk, hogy ásunk egy 30 cm mély lyukat oda, ahova szeretnénk az esőkertet és megtöltjük vízzel. Ha a víz 24 órán belül eltűnik, akkor alkalmas a terület esőkertnek. Ha sok termőtalajt kellett elvennünk a mélyítéshez, akkor adhatunk hozzá komposztot vagy termőtalajt az ültetés előtt. Az esőkertünk szélét érdemes kövekkel vagy más anyaggal megerősíteni, illetve egy túlfolyót is belekalkulálni, amely a háztól elvezet. 

Olyan növényeket érdemes választani amelyek nem kényesek a talaj nedvességtartalmának a változására. Gyakori növények, amelyeket esőkertekbe ültetnek: a pompás kúpvirág (Rudbeckia) vagy a kasvirág (Echinacea). A növényeket ültetésük után 5-10 cm vastagon mulcsoljunk be. 

Az esőkertek előnyei

–   megtartják és tárolják az esővizet, származzon az tetőről, burkolt felületekről vagy a túlfolyó esővíztárolókból

–   növelik a biodiverzitást

–   moderálják a hőmérsékletet

–   megkötik a szenet

Övárkok kialakítása

Ha nagyobb területünk van, akkor érdemes elgondolkodnunk övárkok kialakításán. A klímakataszrófának köszönhetően egyre gyakoribbak a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű esők, amelyek akkora erővel zúdulnak le, hogy a területünk nem tudja felszívni magába, így érdemes “ akadályt” állítani a víz útjába, lelassítva azt és időt adva neki, hogy beszivároghasson a talajba.

Az övárok egy, a szintvonalak mentén kiásott, általában 1 m széles és 40-50 cm mély hosszú árok. A kiásott földet a lejtés felőli oldalra halmozzuk fel, majd fákkal és más növényekkel ültetjük be, hogy minimalizáljuk az eróziót és kihasználjuk a vízmegtartó hatását. Ha a területünk 3-15% között lejt, akkor érdemes övárkot ásnunk. Ha akkora a területünk, hogy több övárok is elfér, akkor 2 m szintkülönbség után érdemes a következőt rakni. Angolul swale (övárok) és rain garden (esőkert)  néven található meg sok szakirodalom a témában.

Akármelyik módszert is fogod alkalmazni a területeden, arra mindig figyelj, hogy kalkulálj bele egy túlfolyót, amerre a víz folyhat, ha megtelne és ezt mindig a háztól vagy más építménytől vezessed el!

Talaj építés

A talaj építésére is érdemes fókuszálni, hisz az egészséges talaj olyan, mint egy szivacs; jól fel tudja szívni és tárolni a nedvességet. A talajunkat az indokolatlan ásás elhagyásával (ásásmentes kert), az 5-10 cm vastag mulcsozással (pl. avarral, fadarálékkal, száradt fűnyesedékkel, szalmával stb.) tudjuk támogatni, illetve a szerves anyaggal (komposzttal, érett trágyával) való tápanyag-utánpótlással. Ha nem mulcsolunk, a fedetlen sötét színű talaj könnyen felmelegszik és a nappali felmelegedéssel, éjjeli lehűléssel járó stresszt nem kedvelik a növények, sokkal inkább azt preferálják, ha állandó a hőmérséklet.

Ha nincsen kertünk, csupán néhány kaspónk vagy egyéb tárolónk, amiben kertészkedünk, akkor jobb minél nagyobb volumenűeket választani, így ritkábban kell locsolni.

Szárazságtűrő növények

Érdemes minél több évelőt ültetnünk az egynyáriak helyett; ezek sokkal jobban tűrik az aszály okozta stresszt, mivel több idejük van a gyökérzetük kifejlesztésére.

Szárazságtűró növényekkel érdemes kiváltani azokat a növényeinket, amelyek kihaltak az aszálynak köszönhetően. Barátcserjét (Vitex agnus-castus), orosz zsályát (Salvia yangii) vagy a nyári orgonát (Buddleja davidii), fügét  (Ficus carica), mandulát (Prunus dulcis) ültethetünk, ha több helyünk van, kasvirágot (Echinacea), rozmaringot (Salvia rosmarinus), macskamentát (Nepeta faassenii ‘Six Hills Giant’), levendulát (Lavandula angustifolia), kakukkfüvet (Thymus vulgaris) ha kevesebb. 

Hosszú távon érdemes legalább részlegesen  beárnyékolni a területeinket, legyen az fákkal vagy futónövényekkel, pl. szőlővel, lilaakáccal. Nektek milyen növényeitek bírják jól a szárazságot? Gyűjtsük össze a lenti komment szekcióban! 

Szerző: Blunck Réka humánökológus

Kiemelt kép: mulkernlandscaping.com