Medvehagyma – az erdők ajándéka

A medvehagyma egy igazi kora tavaszi vitaminforrás, méregtelenít, gyógyít, ráadásul mennyei étkeket is varázsolhatunk belőle. Jöjjenek a legfontosabb tudnivalók a termesztéséről, gyógyhatásáról és a fogyasztásáról!

medvehagyma

A medvehagyma előfordulási helye

Közép- és nyugat Európában őshonos. Üde talajú bükkösök, gyertyános tölgyesek jellemző típusalkotó növénye. A medvehagyma hazai fő elterjedési területe a Dunántúl, Magyarország keleti feléből viszont szinte teljesen hiányzik. A Mecsekben termő medvehagyma nektárjából gyűjtött méz igazi hungaricum, a Mecsek hegység jellegzetes növény különlegessége. A legnagyobb magyarországi termőterületek itt és a Gerecsében vannak. Orfű környékén tavaszonként külön fesztiválnapot rendeznek a medvehagyma tiszteletére.

Előfordulási helyein szőnyegként teríti be az erdők alját. A medvék állítólag amikor téli álmukból fölébrednek, biztos manccsal ezért a hagymalevélért nyúlnak először, hogy kissé megerősítsék legyöngült szervezetüket.

Hogyan fogyasszuk a medvehagymát?

A fokhagyma rokona, vadfokhagymának vagy sásihagymának is hívják. Friss, üde zöld leveleit évente csak néhány hétig fogyaszthatjuk. Április végén, május közepén kinyílnak fehér virágai, és attól kezdve nem ehető.

Aki még nem ismeri, legyen óvatos, mert a húsos, zöld levelek könnyen összetéveszthetők a gyöngyvirágéval, ami mérgező! Ezért leszedés előtt mindig bizonyosodjunk meg arról, hogy a medvehagymáról van szó. Dörzsöljük össze a  leveleket a kezünkkel, és ha az erős fokhagyma illatot áraszt, jó növényt választottunk. A friss leveleket legjobb virágzás előtt levágni.

medvehagyma-, gyöngyvirág levél

medvehagyma – összetéveszthetetlen illat

Hogyan termesszük és ültessük a medvehagymát?

Ha kertünkben próbálkozunk a megtelepítésével, kezdetben óvatosan szedjük, mert amíg nincs megfelelő számú állomány, addig hagymánként csak egy levelet lehet levenni, így a hagyma további fejlődését nem gátoljuk. Árnyékos, szerves anyagban gazdag talajon terem.

A hagymákat egymástól kb. 20 cm távolságra kell ültetni. Egy helyre 4-5 db hagymát helyezzünk, úgy, hogy 2-3 cm föld takarja a hagyma csúcsát. Magról nehezen szaporítható, néha több évig is elfekszik a mag, mielőtt csírázni kezdene. A csírázáshoz hideghatásra van szükség, ezért nyár végén, ősszel vethető.

Medvehagyma a konyhában

Érdekessége, hogy sószegény étrendbe jellegzetes sós íze miatt jól illeszthető. Ízre a fokhagyma és a snidling keveréke. Lehet belőle levest készíteni, ízesíthetünk vele bármilyen főételt, készíthetünk vele fűszervajat, jó körözöttbe, tökéletes tésztákba, szószokba, salátákba. A medvehagyma tulajdonságai lényegében megegyeznek a mi fokhagymánkéval, ám gyógyereje jóval nagyobb.

A medvehagyma gyógyhatásai

• Különösen alkalmas a szervezet tavaszi salaktalanítására, és elősegíti az idült bőrbetegségek gyógyítását is.
• Baktérium-, és gombaölő hatása révén a gyomor és bélrendszer fertőzései ellen alkalmazható.
• A frissen felhasznált levelek tisztítják a vesét és a húgyhólyagot, elősegítik a vizelet ürítését.
• Felbecsülhetetlen értékű vértisztítószer, amely mindenekelőtt a krónikus bőrbajok kezelésénél vált be.
• Csökkenti a vérnyomást.
• Vastartalma magas

• Az immunrendszert-erősítő és méregtelenítő hatása miatt fogyasztása tavasszal különösen javasolt.
• Idült köhögésre is jó, mert oldódik tőle a váladék.
• Ajánlható gázképződéssel és kólikával járó akut és krónikus hasmenés ellen ugyanúgy, mint szorulás esetén, amit a belek görcsös összehúzódása vagy renyhesége okoz. A bélműködés javulásával megszűnnek azok a panaszok is, amelyek különösen idős embereknél valamint a mértéktelenül evőknél a belek túltelítettsége vagy lanyha működése következtében lépnek fel.
• A medvehagyma fogyasztása enyhíti a gyomor okozta szívzavarokat és álmatlanságot, valamint az artériák elmeszesedéséből vagy magas vérnyomásból eredő panaszokat, mint pl. szédülés, fejfájás.

medvehagyma, nem gyöngyvirág