Csigaáradat a kertben. Mit tegyünk?

A mezei csiga, mely a hátán hordja a házát, kedves gyermekkori emlékeket ébreszt bennünk, gyűjtjük és exportáljuk a franciáknak, legyen vacsora az asztalukon. De a legtöbben még az érintésüktől is undorodunk, hiszen ragacsos nyálkájukat lemosni sem egyszerű a kezünkről. Na de a meztelen fajta, az már végképp kiveri a biztosítékot.

A meztelen csigák májustól őszig pusztítanak. Napközben meghúzzák magukat a nyirkos helyeken és a legnagyobb gond az, hogy leginkább éjszaka garázdálkodnak, így viszonylag nehéz nyakon csípni őket, illetve a szaporodásuk elképesztő gyorsasága miatt, természetes ellenség hiányában, sajnos szinte lehetetlen teljesen kiirtani a kertből.

meztelencsiga, több változat is gomba módra szaporodik idehaza

Több fajuk tömeges megjelenése is előfordulhat a kertekben, de talán a legagresszívabban a narancssárgás vagy tégla színű, nagy Barna csupaszcsiga (Arion rufus) és rokona a Spanyol meztelencsiga ( Arion lusitanicus) terjeszkedik az utóbbi években.

Robbanásszerű terjedésük oka lehet a sok csapadék, továbbá, hogy az elmúlt évtizedekben nagyon elhanyagolták a vízelvezető árkok karbantartását, ezért sok helyen a belvíz hosszú ideig nedvesen tartja a talajt, ami nagyon kedvező a csigáknak.

Ezen felül, az utóbbi években jelentősen csökkent a műtrágyák és talajfertőtlenítő szerek használata, amelyek korábban távol tartották ezeket a nem kívánt látogatókat. Az pedig, hogy a fajok ilyen ütemben keverednek világszerte, annak is köszönhető, hogy például a konténeres növények exportja-importja jelentősen megnőtt az utóbbi évtizedben. A csigák a talajban, vagy a konténer falán megbújva könnyedén eljuthatnak akár több ezer kilométer távolságba is.

meztelencsiga, nincs természetes ellenségük, ezért is nehéz az irtásuk

Hogyan védekezzünk a meztelen csigák ellen?

Több praktika is létezik a gyérítésükre:

• Vannak régi népi módszerek, melyek hatékonyak, de nagyon nem ajánlottak, mert a kertnek is rosszat tesznek (károsítják a talajt és a növényeket) és a csigák is nagyon szenvednek tőlük. Ilyen a só, a konyhasó és az oltatlan mész, ami azonnal végez is velük. Ilyenkor a területet vékony csíkokban vagy négyzethálósan felszórják porított mésszel. A csigák testét érő mész ugyanis kiszáradást okoz, amitől elpusztulnak.

• Vannak, akik kacsákat tartanak a kertben, ezek ugyanis megeszik a házatlan csigákat. A spanyol csupaszcsiga ellen az indonéziában tenyésztett indiai futókacsa a leghatásosabb, mely nevét onnan kapta, hogy a többi kacsafajtától eltérően magasra nyújtott nyakkal, felegyenesedve gyalogol, ahelyett, hogy rendes kacsa módjára kacsázva totyogna. Néhol szokás őket bérbe is adni csigairtás céljára.

• Kereskedelmi forgalomban kapható csigacsapda is.

• A meztelen csigák imádják a sört, nekik állíthatunk sörcsapdát is. Egy üveget töltsünk meg félig sörrel, amit imádnak a meztelen csigák. Belemásznak és megfulladnak.

• A leghumánusabb, ha sötétedéskor leszedjük őket a levelekről és összegyűjtjük őket, ami közvetlenül eső után nem nehéz. Legcélszerűbb kivinni őket egy mezőre, rétre, mert ha csak a kerítésen kívülre tesszük őket, onnan gyorsan visszatalálnak.

• Rézdrót: nem olcsó, de jó megoldás lehet, ha a veszélyeztetett növények köré rézdrótból hurkot készítünk.
• Készítsünk akadályokat a veteményes köré: nagyban nehezíti a csigák közlekedését az apróra zúzott tojáshéj, a fűrészpor, az apró kőzúzalék vagy a kávézacc.

• A Barna és a Spanyol csupaszcsigának azért szerencsére sok természetes ellensége is akad. Egyike a már említett indiai futókacsa, de a gyíkfélék, békák, háziszárnyasok, a vakondokok, cickányok és sünök is szívesen fogyasztják őket.
•  Ellenük idehaza két igazán hatásos szert forgalmaznak különféle nevek alatt: a metaldehid és a merkaptodimetur hatóanyagot tartalmazó csigairtókat. Ezeket a vegyszereket csak akkor használjuk, ha tényleg nincs más megoldás, de vigyázzunk, hogy ne érintkezzenek a zöldségekkel!