Őshonos növények a kertben

Ebben a cikkben az őshonos növények témáját fogjuk körüljárni, megtudhatod, hogy mi számít őshonosnak, miért fontosak és melyeket érdemes neked is ültetned.

Mitől őshonos egy növény?

A WWF definíciója szerint “Az őshonos fajok azok, amelyek a földtörténeti korok során a mi kontinensünkön jöttek létre, és alakultak olyanná, amilyennek ma ismerjük.” Vagyis az adott területen fejlődött ki, sok évszázada, évezrede már ott van és természetes úton terjedt el, azaz a magokat például a szél vagy egy állat vitte tovább.

Idegenhonos fajok

Azokat a fajokat, amelyek más földrészen fejlődtek ki, idegenhonos fajoknak nevezzük. Ilyen például a paprika, paradicsom, kukorica, amelyek mind az amerikai kontinensről származnak, vagy a bazsarózsa, amely Ázsiából származik.
Az idegenhonos fajok között vannak olyan növények, amelyek egy új területre kerülve nagyon gyorsan és opportunista módon terjednek, kiszorítva ezzel az eredeti őshonos növényeket. Az új ökoszisztémába kerülő növényeknek csak a 10%-a szokott túlélni és ebből a számból is csak 10% (tehát az eredeti 100% 1%-a) lesz invazív. Azonban, ha sikerül egy növényfajnak invazívvá válnia, akkor nagyon nagy károkat tud okozni a helyi ökoszisztémában, mivel kiszorítja az őshonos növényeket és a belőlük táplálkozó állatokat az élőhelyükről.

Idegenhonos fajok Magyarországon

Ilyen özönfaj például a fehér akác (Robinia pseudo-acacia), amely Magyarország erdeinek és ültetvényeinek nagy részét, azaz 23,2%-át alkotja. Özönfaj még az Amerikából származó magas aranyvessző, a mirigyes bálványfa (Ailanthus altissima), a közönséges selyemkóró, a japánkeserűfű és az alkörmös. Ezeket semmiképpen se ültessük el a kertünkbe, mert nagyon nehéz tőlük megszabadulni, és könnyen kijutnak a kertünkből a környező ökoszisztémába, például egy madár által.

Magyarországon a Duna-Tisza közén már több, mint 60 előfordulási helye van a heverő medvetalpkaktusznak (Opuntia humifusa). Ez a növény akár a -20 fokot is elviseli és a száraz homokfelszínben is gyökerezik. A gyümölcsét megevő állatok könnyen elpotyogtatják a magját. A kaktuszok a mediterrán országokban már komoly károkat okoztak, szúrosságukkal a legelő birkanyájakat, a kirándulókat és az őshonos sziklagyepeket is kiszorítják.

Anyagi károkat is okozhatnak ezek a növények: például a japánkeserűfű olyan nehezen kiirtható, hogy az Egyesült Királyságban azok a telkek, amelyeken megtalálható ez a növény, 10%-kal kevesebbet érnek, mint azok a telkek, amelyeken nem található japánkeserűfű.
Azért is tudnak az idegenhonos fajos invazívvá válni, mert nincsen természetes ellenségük, így kontroll nélkül szaporodhatnak. Erre egy példa az ausztráliai nyulak (Oryctolagus cuniculus) esete.

Thomas Austin telepes 13 nyulat hozatott Victoriai birtokára 1859-ben. Ez a szám mára 200 millióvá dagadt, az állatok nagy károkat okoznak a helyi ökoszisztémában. Az eredmény a helyi flóra és fauna csökkenése, mivel az állatok túllegelték a növényeket, így azok nem tudtak regenerálódni és elpusztultak, a növényzet hiánya pedig talajerózióhoz vezetett.

Miért érdemes tehát őshonos növényeket telepíteni a kertjeinkbe?

Mivel ezek a növények lennének a területünk eredeti növényzete, így kiválóan adaptálódtak a helyi viszonyokhoz, legyen szó talajról, klímáról, csapadék mennyiségről, így sokkal kevesebb ápolásra szorulnak. Ráadásul a helyi állatvilág – legyen szó például emlősökről,madarakról vagy rovarokról – ezekkel a növényekkel együtt fejlődtek ki, és ezekkel a növények biztosítják a táplálékukat.

Milyen őshonos növényeket ültessünk?

Érdemes olyan növényeket telepíteni a kertünkbe, amelyek egyszerre több funkciót is teljesítenek. Például amellett, hogy szépek, hasznunk is van belőlük, például ehetőek, gyökerükkel meggátolják az eróziót és szenet kötnek meg, lehet belőlük kézműveskedni vagy odavonzzák a hasznos rovarokat a területünkre.

Őshonos növényajánló a kertbe

A bodza (Sambucus) pont egy ilyen “szupernövény”. Naposabb és árnyékosabb helyeken is megél. Fontos növénye az élővilágnak, hiszen a tavasz végi rengeteg virágának köszönhetően sok beporzó jut nektárhoz, nyáron hűsítő árnyékot ad, ősszel pedig befőzhetjük a bogyóit vagy akár festhetünk is velük.

Kisebb őshonos virágok, amelyeket erkélyre, teraszra is lehet ültetni:

hóvirág, kökörcsin,krókusz, csillagos nárcisz, tulipán, erdei mályva, szamárkenyér, margaréta, ősszel virágzó krókusz (sáfrány), cickafark, búzavirág, közönséges habszegfű, gyűszűvirág, ligeti zsálya, bársonyos kakukkszegfű.

Ha van a kertedben füves rész, ezt is tarkíthatod őshonos virágzó növényekkel, amelyeknek ehető a virága, például a sárga virágokkal rendelkező kankalinnal (primula vulgaris), százszorszéppel, kakukkfűvel, pitypanggal, vörös herével. Az indás ínfű és a mécsvirág is szépen mutat, de nem ehető.

Nyáron árnyékos, kora tavasszal napfényes helyeken medvehagymát telepíthetünk. A kertünk egy kevésbé frekventált részére az őseink által is fogyasztott csalánt is ültethetjük, hisz magas beltartalmi értékkel rendelkezik. Ne aggódjuk, hő hatására elmúlik a csalán szúróssága. Ha nem szeretnénk megenni, de szeretjük a pillangókat, akkor is érdemes meghagyni ezt a növényt, hisz rengeteg pillangó hernyója fejlődik ki rajta.

Több hely esetén az ehető termésekkel rendelkező fásszárúakat ültethetünk, például somot, galagonyát, diót, mogyorót.

Vadalma vagy vadkörte csemete ültetése is egy lehetőség; amint megnőttek, akár több nemes gyümölcsöt is ráolthatunk a fára. Így egy fáról több különböző fajta almát szedhetünk sőt ha arra is figyelünk, hogy mikor érnek be a gyümölcsök, akkor akár kora nyártól késő őszig is szedhetünk belőlük . További fásszárúak, amelyeket érdemes ültetni: tölgy, fűz, zselnicemeggy, hárs, juhar.

Tövises növényeket is ültethetünk, amelyek távol tartják a nem kívánt látogatókat, gyönyörűen virágoznak és ehető bogyókat is adnak. Ilyen a vadrózsa, a kökény és a homoktövis.

Egy örökzöld sövénynél a tiszafa jelenthet megoldást.

Ha egy futónövénnyel akarjuk kiegészíteni a kertünket, a borostyán nagyon alkalmas erre. Télen is megtartja a szép zöld leveleit és szeptemberi virágzásakor rengeteg méh fogja ellepni. Noha a bogyói nem ehetőek, a leveleiből mosószert lehet készíteni.

Honnan tudhatod meg, hogy mi őshonos a te környékeden?

Ha van a közeledben tanösvény, érdemes bejárni azt, gyakran szó van a táblákon a helyi flóráról. Az internet rengeteg, növényprofilokat leíró oldalán is gyakran megkaphatod a szükséges információt. Annak is érdemes utánajárni, hogy a te tájegységedben mi számít őshonosnak, hiszen a hűvös Mátrában más növények érzik jól magukat, mint a napos Káli-medencében.

Ha tetszett a cikk, írd meg nekünk kommentben, hogy neked melyik a kedvenc őshonos növényed!

Szerző: Blunck Réka humánökológus