A bambusz diadalútja

Azt már említettük, hogy úgy nő, mint a dudva. És hogy a jövő növényeként emlegetik, mert megfelel a kor összes kihívásának. De azt tudtad, hogy eltekintve a rizstől, nincs még egy növény, ami ilyen fontos szerepet tölt be az egész keleti világ történetében, mint a bambusz?

bambusz

Milyen növény a bambusz?

A bambuszok a pázsitfűfélék családjába tartozó évelő, örökzöld növények. Egyike a Föld leggyorsabban növekvő növénycsoportjának. Több mint ezer fajuk ismert. Őshazája Ázsia.

A hajtásokkal ellentétben a gyökérzet szinte egész évben fejlődik, kivéve a téli, fagyos időszakokat.
A bambusz maga az élni akarás, ha kiültetjük, gyorsan terjeszkedni kezd. Kordában tartása a nem kívánt hajtások lenyírásával vagy a gyökérzet terjedésének betonnal, erős fóliával való körbe kerítésével lehetséges. Szinte minden típusú talajban megél, de szereti a tápanyagban gazdag talajt és a bőséges vízellátást.

A rügyhüvelyek a legkeményebb talajt is áttörik, annak ellenére, hogy kezdetben igen sérülékenyek. Kihajtás után általában 20 – 30 napon belül, gyors növekedéssel érik el végleges méretüket. Egy nap alatt átlagosan 25 centimétert is nőhetnek, de mértek már 91 centiméteres növekedést is egyetlen éjszaka során.

Bambusz a felhők előtt. Színes fametszet a Tíz Bambusz Csarnoka albumból

A bambusz felhasználása

Eltekintve a rizstől, nincs még egy növény, ami ilyen fontos szerepet tölt be az egész keleti világ történetében, mint a bambusz. Nézzünk pár példát a teljesség igénye nélkül:

Kínában bizonyítottan 2000 év óta hoznak biztos jövedelmet a bambuszligetek az erdészeknek.
Az ősi Kínában a hivatalos (csian)feljegyzéseket egymáshoz helyezett bambuszcsíkokra vésték.

bambusz jegyzetek

A kínában élő vegán buddhista szerzetesek bambuszhajtásokat (rügyet) fogyasztanak. A bambuszrügy nagyon egészséges, gazdag vitaminokban, rostban, igen jótékony hatással van a gyomorra, csökkenti a magas vérnyomást és koleszterint.

belőle készültek a tradicionális fafúvós hangszerek

hagyományos keleti fúvós hangszer

Fontos eleme volt az egykori rituális teaszertartásoknak. Annyira sokrétű volt a felhasználása, hogy Konfuciusz leszögezte:” Az emberek soványak maradnak hús nélkül, de bambusz nélkül lélektelenné válnak. “
A 11. században egész városok teljes vízhálózatát építették meg bambuszból.
A keleti művészetek, a festészet és a kalligráfia alapanyaga és legfőbb ihletője volt.

hagyományos kínai festmény bambusz ábrázolással

Az 1800-as évek közepén Japán megnyitotta határait, így válhattak nálunk, Európában is ismertté a keleti művészetek, melyek nagyban hozzájárultak az impresszionizmus, a 19. század legismertebb európai művészi irányzatának kibontakozásához. Edgar Degas és Claude Monet el voltak bűvölve a japán művészetektől, Monet saját birtokán létrehozott egy japán tavat híddal, mely kései munkásságának legfőbb ihletője lett.

Az ázsiai emberek szemében a bambusz nemcsak egyszerű haszonnövény, hanem annál sokkal több: életfelfogás és filozófia is, melyet vallanak és mindennapi életük során alkalmaznak. Po Csü-ji (772-846) kínai költő így fogalmazott: ” Egy úriember mindig egyenes és erős, mint a bambusz. Mint a bambusz szárainak üregessége, a ttökéletes úriember nyitott, soha nem él előítéletekkel és rossz gondolatokkal.”

Nem csoda, hogy egy ilyen tökéletes növény, nyersanyag gyorsan meghódította Európát, majd az egész világot is: először mint használati cikkek alapanyaga, azután mint építőipari nyersanyag, majd jó ideje ő a kertek és kertészetek egyik kedvenc dísznövénye, de már rajonganak érte a ruha- és bútortervezők is, és még közel sincs vége diadalútjának.