Magnólia, rhododendron - A savanyú talaj virágai

Azt már szerencsére szinte minden kerttulajdonos tudja, hogy ezek savanyú talajt igénylő növények. Hogy mit is jelent a valóságban a savanyú talaj, és hogy mit tehetünk ezekért a növényekért, kiderül a cikkből.

Rhododendron – ez a csodaszép növény sajnos nagyon nem szereti a meszes talajt

A talaj kémhatása

A talajok kémhatását az alapkőzet minősége és a talajképződési folyamatok határozzák meg. A savanyú, szilikátos talajok mállástermékein eleve savanyú talaj, míg a szénsavas mészben gazdag kőzetek mállástermékein meszes (lúgos) talajok képződtek. A talajok kémhatása is természetesen a pH értékkel jellemezhető. Minél kisebb a pH (<7), annál savanyúbb a talaj; minél nagyobb a pH (>7), annál lúgosabb. Ez utóbbi tulajdonság leginkább a mésztartalomtól függ, habár egyéb anyagok is befolyásolhatják.

A mészben szegény talajok tehát savanyúak, a jelentős mésztartalmúak pedig lúgosak. A kettő közötti átmenetet hívják semlegesnek. Hazánk területének 30%-án savanyú, 5%-án semleges, 65%-án különböző mértékben meszes a talaj. Kisebb-nagyobb területeken pedig szikes talaj is előfordul. Ezeket régen kizárólag legeltetésre használták rendkívüli lúgossága miatt. A szikes talajokban már nem csak szénsavas mész, hanem nátrium sók is találhatók.

Rhododendron – Sárga virágú fajták is léteznek, de ezek többsége lombhullató

Mésztűrő fajok

Általánosságban elmondható, hogy a fenyők és az örökzöldek savanyú talajban érzik jól magukat, nincs köztük olyan, amely határozottan igényelné a magas mésztartalmat. Egy részük viszont amellett, hogy mészben szegény földben kitűnően érzi magát, jól fejlődik meszes talajban is, ezek a mésztűrő fajok, fajták.

Nálam milyen a talaj?

Talajunk mésztartalmáról úgy győződhetünk meg, ha egy marék száraz, elmorzsolt földünkre háztartási sósavat öntünk. Ha savanyú, akkor elnyeli anélkül, hogy történne valami. Ha meszes, akkor határozottan pezseg, sőt felhabzik. Meszes talajból a mészkerülő növények a vasat és a magnéziumot nem tudják megfelelően felvenni. Ezekre a tápelemekre a többi között a klorofill (zöld színanyag) képződéshez van szüksége a növénynek.

A Magnoliák is a savanyú talajt kedvelik, nem mésztűrőek!

A mészkerülő növények

Nem viseli el a meszes talajviszonyokat sok dísznövény, köztük az Erica-félék, a Callunák, a rhododendronok, az azáleak, a ciklámenek, a magnoliák, a kaméliák és a somfélék sok fajtája. Nem jól díszlenek ilyen körülmények között a begóniafélék és a hortenzia sem. Meszes talajban csak néhány évig él meg a japán juhar is. Több, viszonylag korán virágzó cserje is a savanyú talajt kedveli. Ilyen a babérhanga, a dérbabér, a csengőbojt és a varázsmogyoró.

A gyümölcsök közül mészkerülő a szamóca, az áfonya és a gesztenye. A meszes talajok lúgosságát csak savanyú kémhatású talajjavító anyagok bekeverésével lehet mérsékelni; ilyenek a savanyú kémhatású műtrágyák és a savanyú tőzeg.

Fehér változata is nagyon kedvelt a magnóliának

Hogyan teremtsünk savas közeget?

Teljesen megértem azokat a kertbarátokat, akik úgy vélekednek, mégis megpróbálnak minél jobb körülményeket teremteni Rhododendronjuknak vagy Magnóliájuknak. Éppen ezért, mészkerülő növényeket telepíthetünk oly módon, hogy a helyükön a talajt egy jó nagy gödörnyi méretben kitermeljük, és azokat savanyú kémhatású anyaggal, pl. balti tőzeggel töltjük meg. Ez az eljárás azonban csak addig hatásos, amíg a gyökerek el nem érik a környező talajrészeket. Nem szabad számításon kívül hagyni, hogy a meszes talajú vidékeken a vízvezetéki víz és a kutak vize is számottevő mennyiségű meszet tartalmaz (kemény víz), ami a savanyú talajokat is ellúgosítja.

Mindezeket figyelembe véve mégis azt ajánljuk, hogy a meszes talajokon kertészkedők hosszú távon inkább a növényállományuk összeválogatásával alkalmazkodjanak a talajviszonyokhoz.