Nemcsak szép, de hasznos a vadvilágnak. Ezért jó a kerti tó!

Tudtad, hogy egy kerti kistó biodiverzitása olyan magas lehet, mint egy természetvédelmi
területé?
Ez érthető, ha belegondolunk abba, hogy hány fajnak van szüksége a vízre, akár ivás, akár szaporodás céljából, akár élőhelyként. Ha szeretnénk növelni területünkön az élőhelyek számát, akkor egy kistó létesítése az egyik legjobb dolog, melyet tehetünk.

Hogyan építsek egy kis kerti tavat?

Fontos leszögezni, hogy ez a kistó az élővilág segítésére jön létre, így az ő igényeiket helyezzük előtérbe.
A halak betelepítését például érdemes kerülni, mivel kiennék a vadon élő állatok petéit. Egy nagyobb tónál, például egy természetes fürdőtónál azonban már ők is beleférnének.

Helyszín

A helyszínt érdemes jól megválasztani: a túl árnyékos, de a túl napos hely sem ideális, az utóbbi esetben például gyorsan elpárologna a tóból a víz. A félárnyékos hely a legjobb, amely lehetőleg ne egy lombhullató fa alatt helyezkedjen el, mivel ebben az esetben a belehullott leveleket folyamatosan ki kell szedni a tóból.
Az ideális helyszín kiválasztása után a tavacska méretét érdemes meghatározni. Ezt érdemes lemodellezni például egy kerti slaggal vagy kövekkel.

A tómeder kialakítása

A harmadik lépés a tó kiásása. Itt arra érdemes figyelni, hogy fokozatosan mélyüljön, hogy amely állat belemegy, az ki is tudjon jutni, például a sünök. Másrészt érdemes polcokat kialakítani a tó oldalában, melyekre vízinövényeket helyezhetünk. Érdemes egy túlfolyót is beletervezni, amely egy mélyebb pont a tó többi részéhez képest. Ez azért fontos, hogy ha esetleg túlcsordulna a víz, meghatározzuk az útvonalát, és ne tudjon rombolni a területen.
A meder kialakítása után ellenőrizzük, hogy nem látunk-e kiálló köveket, faradabokat, melyek potenciálisan kilyukaszthatják a tó alját fedő fóliát.
Következő lépésben puha geotextilt érdemes lerakni az extra védelem érdekében, utána helyezhetjük le a tófóliát. Fóliából érdemes a legmagasabb minőséget választani, mely UV álló és akár több évtizedes garanciával rendelkezik.
A tófólia lehelyezése után töltsük fel vízzel a medret, ekkor fog a fólia igazán hozzásimulni a mederhez. Csak a feltöltés után vágjuk le a fólia szélét! A szükséges fóliaméret sokat változhat, ha a víz súlyát is hozzáadjuk. A tavunk vizét érdemes beoltani egy természetes állóviz mikroflórájával. Ezt úgy tehetjük meg, hogy egy befőttesüvegnyi vizet szerzünk egy természetes vízből és beleöntjük a tavunkba.

Mit tehetek azért, hogy még több állat éljen a tavamban?

Tedd a tavat minél diverzebbé! Helyezz bele például fadarabokat, melyek félig kilógnak a vízből.
Ezen egyrészt megpihenhetnek az állatok, vagy iváskor megkapaszkodhatnak benne, sőt a szitakötők a petéiket is ilyen helyekre szokták helyezni.
A tófóliát nagyobb kövekkel lehet elrejteni, ezzel a gyíkoknak is élőhelyet teremtünk. Az éppen virágzó növényzetből táplálkozhatnak a beporzók, egyébként pedig meg tudnak rajta állni a rovarok.

Növényültetés

A benépesítéshez érdemes télálló növényeket választani. Ezeket ültessünk egyszerű fekete műanyag cserepekbe, agyagos földbe. Ezután a növényeket ráhelyezhetjük a kialakított polcokra, és kész is vagyunk!
Minél több különböző növényt érdemes beültetni, így mocsári, vízi növényeket is. Akár ehető növények is lehetnek köztük, például vízimenta.
Egy ideig eltarthat, míg beáll a vízi ökoszisztéma egyensúlya, és tiszta lesz a vizünk. De hosszú távon biztosak lehetünk abban, hogy a tóba telepített növények és a vízben lakó élőlények
tisztán tartják a tó vizét.

Milyen növényeket rakjak a tavamba?

Érdemes minél több különböző növényt rakni a tavacskádba, tehát legyen benne olyan növény,
amely mocsári és a szélére kerül, és legyen benne olyan növény, mely teljesen vízi.

Mocsári növények: Mocsári nőszirom (Iris pseudocorus), keskenylevelű gyékény (Typha angustifolia),
réti füzény (Lythrum salicaria), Virágkáka (Butomus umbellatus). Ezeket a tó szélére érdemes ültetni, ahol
sekély a víz.
A vízi növények a mélyebb területeken is jól érzik magukat, mint például a Tömött sellővirág (Pontederia cordata), a vízitök (Nyphar luteum), rizsgyékény (Typha laxmannii), Tavirózsa (Nymphaea Chromotella vagy Aurora) vagy a Füzéres süllőhínár(Myriophyllum spicatum), amit nem kell cserépbe ültetni, mert ő a vízben szeret lebegni.

Egyéb tudnivalók

Nem, a tóból nem lesz szúnyogtanya, hiszen a benne lakó élőlények (például a szitakötő és a béka) ki fogják enni a lárvákat.
A tó karbantartása relatíve egyszerű. Ha a növények kinőtték a cserepeiket, érdemes kiszedni egy részüket. Ezeket akár elajándékozhatjuk vagy komposztálhatjuk. A tóba hullott szerves anyagokat, például leveleket, érdemes időnként egy háló segítségével kiszedni, hogy az ottlétük ne vezessen túl sok tápanyag felhalmozódásához a vízben – ez ugyanis algásodáshoz vezet. A tó önmagát fogja tisztítani, így nem szükséges hozzá vízforgató vagy szűrő.

A szerzőről: