Mi kússzon a kertünkben? – 3. A csodás klemátisz

Lenyűgöző színek, impozáns méret – a klematisz (kerti iszalag) méltán az egyik legkedveltebb kúszónövény a kertekben. Ez a különleges szépség, amelynek közel négyszáz fajtája ismert, hosszú utat tett meg, mire meghódította a világot. Japánból és Kínából ered, a 17. században került át Kínából Japánba, majd 1862-től Európában is elkezdték nemesíteni. Népszerűségét elsősorban lenyűgöző, gyakran akár 15 centiméteresre is megnövő virágainak köszönheti. De vajon mi teszi még ennyire különlegessé ezt a virágzó csodát, és hogyan gondozhatjuk, hogy a mi kertünket is beragyogja?

kerti iszalag Fotó: Pixabay.com

1, Építsünk támrendszert!

Ahhoz, hogy ékszerként tündöklő klemátiszaink legyenek, először is érdemes építeni egy támrendszert, amire majd felfut a növényünk. Jól válasszuk ki az ültetés helyét, nézzük meg, hogy tudunk-e oda rácsozatot telepíteni, és a fényviszonyokat is ellenőrizzük. Az iszalag szereti a fényt, de nem a tűző napot, a tövüket pedig árnyékolni kell.

klemátisz

2, A kerti iszalag betegségei

Az ültetés előtt fontos feladat a permetezés. A klemátisznak többféle jellemző betegsége van, ezek közül talán a legveszélyesebb az a klemátisz hervadás, amit egy gomba okoz. Ez a gomba a sérült gyökereken keresztül kerül a növénybe és onnan fertőzi meg, és nagyon gyorsan pusztít. 

3, A klemátisz ültetése

Ültetésnél a növény méretéhez képest meglehetősen nagy ültetőgödröt kell ásnunk, jó fél méterszer fél métereset. A lyukat töltsük meg tápanyagban dús földkeverékkel, legyen benne trágya, komposzt és biohumusz. Érdemes még egy anyagot belekeverni, ez pedig nem más, mint a tőzeg. A klematisz esetében azonban fontos, hogy ne savanyú tőzeget használjunk.

a klematisz ültetésére a késő tavasztól kora őszig tartó időszak az ideális Fotó: allaboutgardening.com

Mielőtt a földkeveréket a gödörbe szórjuk, egy műanyag csövet is helyezzünk a gödörbe. Ezen keresztül könnyen tudunk majd folyadékot juttatni a növény gyökeréhez. A klematisz egyébként szereti, ha néha tápoldatozzuk. Erre tökéletesen megfelelő a folyékony tápoldat.
Nem kevés előkészület után következhet az ültetés. A klemátisz gyökere nagyon sérülékeny, ezért még a cserépben érdemes beáztatni, hogy ha dolgozni kezdünk vele, ne essen baja.

4, Hogyan védjük a klemátiszt?

Fontos, hogy a növény töve árnyékban legyen, ezért érdemes megnézni, hogyan süti a nap a növényt, és ennek megfelelően óvintézkedéseket tenni. Például organikus árnyékolót, azaz valamilyen másik növényt ültetni elé, hogy védje a tűző naptól és a téli széltől az érzékeny részeket.

A védelem másik aduja a mulcs. Ezzel takarjuk be a növény tövét, így is védjük a naptól, ráadásul lassabban szárad ki a klematiszunk, és a gyomok is nehezebben jelennek meg. Télen akár 20-25 cm magasságban is felhalmozhatunk mulcsot.
A támrendszer is segít majd növényünket. Érdekesség, hogy a klematisz nem indákkal, hanem a levél nyelével kapaszkodik. Öntözni ritkábban, de alaposabban érdemes, fontos, hogy a gyökérzóna jó mélyen átnedvesedjen, ebben segít bennünket a gyökerekhez levezető műanyag cső.

clematis armandii, örökzöld iszalag

A klematisz metszése

A klematisz (kerti iszalag) metszése kulcsfontosságú a bőséges virágzáshoz és a növény egészségének megőrzéséhez. Azonban nem mindegy, mikor és hogyan metsszük, mert a metszés módja a fajtától függ. A klematiszokat általában három fő metszési csoportba sorolják, a virágzás idejétől és attól függően, hogy melyik éves hajtásokon hozzák a virágokat.

A Klematisz Metszési Csoportjai

1. csoport: Nem igényel metszést (vagy csak minimálisat)

• Jellemzők: Ezek a klematiszok jellemzően kora tavasszal (április-májusban) virágoznak, és az előző évi hajtásokon hozzák a virágokat. Ide tartoznak például a Clematis alpina, Clematis montana és a Clematis armandii fajták.
• Metszés: Ezeknél a típusoknál általában nem szükséges rendszeres metszés. Csak az elhalt, sérült vagy beteg hajtásokat kell eltávolítani, illetve ha a növény túl nagyra nőtt, vagy ritkításra szorul, akkor a virágzás után, május-júniusban lehet visszavágni. Fontos, hogy ne tavasszal metsszük őket, mert akkor levágnánk az összes virágrügyet!

2. csoport: Enyhe metszést igényel

• Jellemzők: Ide tartoznak a kétszer virágzó nagyvirágú hibridek, amelyek május-júniusban, majd nyár végén (augusztus-szeptemberben) újra virágoznak. Az első virágzást az előző évi hajtásokon hozzák, a másodikat pedig az új hajtásokon. Ilyen például a ‘Nelly Moser’ vagy a ‘Yukiokoshi’.
• Metszés: A fagyok elmúltával, kora tavasszal (február-márciusban) érdemes enyhén visszavágni őket. Csupán az elvirágzott vesszőket, valamint a gyenge és idős hajtásokat kell egy erős rügypárig visszametszeni. A drasztikus metszés elkerülése érdekében fontos, hogy csak módjával nyúljunk az ollóhoz, mert egy erőteljes visszavágás megtizedelheti a tavaszi virágokat. Annak érdekében, hogy elkerüljük a felkopaszodást, háromévente az utolsó évi hajtásokat 10-20 cm magasságban vágjuk vissza. A második virágzás ösztönzésére az első virágzás után az elvirágzott fejeket folyamatosan le kell csippenteni.

3. csoport: Erős metszést igényel (radikális visszavágás)

• Jellemzők: Ezek a klematiszok a folyó évi új hajtásokon hozzák a virágokat, jellemzően nyár közepétől egészen őszig (június-szeptember/október). Ide tartoznak például a Clematis viticella csoport tagjai, a ‘Jackmanii’ és a ‘Polish Spirit’.
• Metszés: Évente, kora tavasszal, még a hajtások megindulása előtt, egy rügypár felett, térd magasságban, nagyjából 20-50 cm-re a föld felett kell visszametszeni az összes hajtást. Ez serkenti az erős, hosszú hajtások képződését, amelyek végén virágok kápráztatnak majd el. Ez a metszés megelőzi a növény felkopaszodását is.

A legfontosabb, hogy tudd, melyik metszési csoportba tartozik a klematiszed. Ha nem vagy biztos benne, figyeld meg alaposan a virágzási időszakát, és hogy hol hozza a virágokat (az előző évi vagy az idei hajtásokon)

Amire érdemes még figyelni!

Metszés közben érdemes kesztyűt húzni, mert a növény nedvei bőrirritációt okozhatnak arra érzékeny egyéneknél. Ez a kontakt dermatitisz formájában jelentkezhet, bőrpírral, viszketéssel vagy égő érzéssel.

A klematisz nem ehető növény. Komoly emésztőrendszeri tüneteket, mint például hányingert, hányást, hasmenést, súlyosabb esetben pedig belső vérzést is okozhat. Ezért nagyon fontos, hogy soha ne fogyasszuk el a klematiszt! 

Minőségi szerves tápjainkat virágzó növények számára keresd a Kert Shopban!