A klemátisz főleg japán és kínai eredetű, közel négyszáz fajtája ismert. A növény a 17. században került Kínából Japánba, 1862-től pedig Európában is elkezdték nemesíteni. Népszerűségét színes, gyakran 15 cm nagyságúra is megnövő virágainak köszönheti.
Metszés közben érdemes kesztyűt húzni, ugyanis a benne lévő nedvek irritálhatják a bőrt. Nagy mennyiségben fogyasztva akár belső vérzést is okozhat, szóval ne együnk klemátiszt. Ennek ellenére az észak-amerikai indiánok fejfájásos panaszok esetén kis mennyiségben fogyasztották, és bőrfertőzések esetén is felhasználták.
1, Építsünk támrendszert!
Ahhoz, hogy ékszerként tündöklő klemátiszaink legyenek, először is érdemes építeni egy támrendszert, amire majd felfut a növényünk. Jól válasszuk ki az ültetés helyét, nézzük meg, hogy tudunk-e oda rácsozatot telepíteni, és a fényviszonyokat is ellenőrizzük. Az iszalag szereti a fényt, de nem a tűző napot, a tövüket pedig árnyékolni kell.
2, Ültetés előtt: permetezés!
Az ültetés előtt fontos feladat a permetezés. A klemátisznak többféle jellemző betegsége van, ezek közül talán a legveszélyesebb az a klemátisz hervadás, amit egy gomba okoz. Ez a gomba a sérült gyökereken keresztül kerül a növénybe és onnan fertőzi meg, és nagyon gyorsan pusztít. A gödröt tehát gombaölő szerrel permetezzük ültetés előtt.
3, A klemátisz ültetése
Ültetésnél a növény méretéhez képest meglehetősen nagy ültetőgödröt kell ásnunk, jó fél méterszer fél métereset. A lyukat töltsük meg tápanyagban dús földkeverékkel, legyen benne trágya, komposzt és biohumusz. Érdemes még egy anyagot belekeverni, ez pedig nem más, mint a tőzeg. A klematisz esetében azonban fontos, hogy ne savanyú tőzeget használjunk.
Mielőtt a földkeveréket a gödörbe szórjuk, egy műanyag csövet is helyezzünk a gödörbe. Ezen keresztül könnyen tudunk majd folyadékot juttatni a növény gyökeréhez. A klematisz egyébként szereti, ha néha tápoldatozzuk. Erre tökéletesen megfelelő a folyékony tápoldat.
Nem kevés előkészület után következhet az ültetés. A klemátisz gyökere nagyon sérülékeny, ezért még a cserépben érdemes beáztatni, hogy ha dolgozni kezdünk vele, ne essen baja.
4, Hogyan védjük a klemátiszt?
Fontos, hogy a növény töve árnyékban legyen, ezért érdemes megnézni, hogyan süti a nap a növényt, és ennek megfelelően óvintézkedéseket tenni. Például organikus árnyékolót, azaz valamilyen másik növényt ültetni elé, hogy védje a tűző naptól és a téli széltől az érzékeny részeket.
A védelem másik aduja a mulcs. Ezzel takarjuk be a növény tövét, így is védjük a naptól, ráadásul lassabban szárad ki a klematiszunk, és a gyomok is nehezebben jelennek meg. Télen akár 20-25 cm magasságban is felhalmozhatunk mulcsot.
A támrendszer is segít majd növényünket. Érdekesség, hogy a klematisz nem indákkal, hanem a levél nyelével kapaszkodik. Öntözni ritkábban, de alaposabban érdemes, fontos, hogy a gyökérzóna jó mélyen átnedvesedjen, ebben segít bennünket a gyökerekhez levezető műanyag cső.
