Ez az 5 tényező határozza meg növényeink vízigényét
Sosem naptár szerint öntözzünk! Ne legyen heti „locsolónap”! Talán nem mindenkinek túl szimpatikus ez a válasz, hiszen milyen kényelmes mondjuk minden szombaton takarítás közben megöntözni a növényeket. A bölcsek köve nincs nálunk, de gyakorlati tippeket szívesen osztunk meg veletek!
Éltető nedű
A növények vízigénye több tényezőből adódik össze:
– léghőmérséklet
– páratartalom
– talajszerkezet
– lombfelület mérete
– eredeti termőhely
Nézzük részletesen:
Páratartalom
Tudtátok, hogy egy-egy szellőztetés akár 40% alá is viheti a relatív páratartalmat, ami előtte 70% volt! A lakás páratartalma függ a falszerkezettől: egy panellakás mindig nagyon száraz, míg egy téglaház levegője lényegesen párásabb. Érdemes beszerezni egy páratartalom mérővel kombinált digitális hőmérőt! Ködös, nyirkos időben a lakásban is több a pára.
Télen a ruhákat is a lakásban szárítjuk, az is emeli a levegő páratartalmát. Minél szárazabb a lakás, annál több vizet párologtatnak a növények, még az egyébként szárazságtűrőket is gyakrabban kell öntözni egy panelban, mit egy családi házban.
Hőmérséklet
A hőmérséklet is befolyásolja a párolgást, mert felgyorsul a növények keringése, ezáltal megnő a párolgás. Manapság laza szerkezetű, kókuszrost alapú ültető közegbe cserepezik a termesztő telepek a szobanövényeket. Előnye, hogy steril, jól szellőzik, könnyen nedvesedik. Hátránya a lakásban, hogy nagyon könnyen kiszárad és mivel nincsen tápanyag tartalma, akárcsak a termesztő üzemben, otthon is rendszeres tápoldatozásra szorul a növényünk. Ám míg az üzemben rendszeresen műszerrel ellenőrzik a tápanyag ellátottságot, otthon csak az érzéseinkre és a tápoldaton található útmutatásra hagyatkozhatunk.
Lombfelület mérete
A nagy, puha lombú növények párolgási felülete is nagyobb. A viaszbevonatos, vagy az apró levelű növények kevesebbet párologtatnak. A trópusokról, esőerdőkből származó növények vízigénye magasabb. A félsivatagos területekről származó Aloe fajok akkor is szépek, ha több hétig nem kapnak vizet. Az eredetileg a fákon élő, a levegő páratartalmát hasznosító epifita növények a legérzékenyebbek a száraz levegőre, hiszen léggyökereik is kiszáradhatnak.
Fény és víz: szinte minden életforma számára nélkülözhetetlen
Könnyen belátható hát, hogy ahány ház, annyiféle klíma! Mielőtt öntöznénk, nézzük meg a szobanövények talaját, nyúljunk bele a cserépbe, mert attól, hogy fölül száraz, lehet, hogy mélyebben nedves a talaj. Nem sok növény szereti, ha áll alatta a víz, ez ugyanis azt okozza, hogy a talaj pórusai alulról megtelnek vízzel és a levegőtlen talajban berothadnak a gyökerek.
