Büdös szépségek
Talán nem mondunk újat azzal, hogy jó néhány növény létezik a Földön, amely látványos vagy érdekes virágával kitűnik a többi közül, viszont csak nagyon kevés „elvetemült” gyűjtő vállalja be, hogy otthonában, kertjében neveljen belőlük, mivel orrfacsaró bűzt árasztanak virágzás idején.
Ezek a növények azért ilyen rettentő büdösek, mert ők a döghúson nyüzsgő legyeket, bogarakat csábítják magukhoz a beporzáshoz. Nézzük, melyek a legismertebbek.
Korábban bemutattuk már azt a növényt, ami világbajnok abban a tekintetben, hogy neki van a világon a leghatalmasabb virágja. Az óriás titánbuzogány élőhelyén nagyon nehezen megtalálható, hiszen föld alatti gumójából csak ritkán nyitja hatalmas, akár 2-3 méter magas, tölcséres virágzatát, viszont kinyílott állapotban több száz méterről is érezhető, brutális dögszagot áraszt. A titánbuzogány virágzatának kinyílását most élőben is megnézheted: itt.
Gigász kistestvére, az óriás kontyvirág, vagy rossz szagú liliom, szintén nem kispályás, őt is szörnyű dögszag lengi körül virágzáskor. Ez a növény Indonéziában, Malajziában és a Fülöp-szigeteken fordul elő.
Ugyanígy rejtőzködő, esetében élősködő életmódú, bűzös csoda a Rafflesia is. A trópusi lián szövetei közt fejlődő növény szintén ritkaság, de gigászi méretű „kollégájához” hasonlóan, neki is könnyű rátalálni méteres átmérőjű virágára, ha épp kinyílt, mert ugyanígy borzalmasan büdös.
A kaktuszgyűjtők körében népszerűek a nagyon is találó elnevezésű dögvirágok (Stapeliák). Ezek a szukkulens növények nagyon strapabíróak, kevés öntözéssel, napos helyen szépen fejlődnek, majd megjelennek rajtuk a bimbók. Eddig még nincs is baj. De amint kinyílnak a virágok, a növényt még kertben nevelve is nehéz elviselni, mert ő is a döglegyeket vonzza magához a beporzáshoz, így rothadó hús szagát ontja magából. Ugyanakkor a virág szokatlan formája és színei, mintázata miatt sokan kedvelik mégis, hiszen valódi kuriózumnak számít.
Afrika déli részén él egy másik büdös és egyben különleges „alien”, az afrikai földikürt. A növény szintén rejtőzködő, hiszen a talajszint alatt él, csak a virágzatát tolja ki a földből. Fura formája és brutális szaga szintén a döglegyeket és bogarakat vonzza.
Kerti tavakhoz szokták ültetni a mocsaras területeken élő sárga lápbuzogányt (Lysichiton) A sárga virágú változat viszont sajnos a virágzás idején nem túl kellemes szagot ont magából, így lehetőleg a kerti tavak legtávolabbi részébe érdemes telepíteni.
A legvégére hagytuk a büdöske néven elhíresült bársonyvirágot (Tagetes), ami valójában nem is tekinthető igazán büdösnek a fentebb említett növényekhez képest, hiszen „csak” fanyar illatú, amiért viszont kárpótol bennünket szép virágaival, igénytelenségével és azzal, hogy a szagok miatt távol tartja az ágyástól a legtöbb kártevőt, így remek védőnövény lehet.