Hogyan legyen nekünk is egy ellenállóbb, diverzebb, egészségesebb kertünk?

Segítsünk a természetnek tenni a dolgát!

A természet csodái a világ bármely pontján ámulatba ejtik az embert, legyen szó amazonasi esőerdőről, afrikai vízesésről vagy amerikai prériről. Ezek a fantasztikus ökoszisztémák emberi közbeavatkozás nélkül működnek évmilliók óta. Beavatkozás nélkül nyílnak és vetik el újra magjaikat a virágok, termelődik a humusz és keletkezik újra az élet.

Mi lenne, ha a természetes ökoszisztémákat utánozva kezdenénk el mi is kertészkedni? Hisz ezek a rendszerek fantasztikusan működnek, így nemcsak kevesebb munkára van szükség a mi részünkről, de ellenállóbb, diverzebb területeket is teremthetünk.

Polikultúra

A természetes ökológiai rendszerek alapos vizsgálatakor ami egyből szembetűnik, az az, hogy mindegyik a diverzitáson alapul: a növények úgynevezett polikultúrákban élnek. Ennek több előnye is van, egyrészt a virágos növények az év más-más szakaszaiban virágoznak, például a kökörcsin kora tavasszal, a nősziromfélék áprilisban és a cickafarkak nyáron. A különböző virágzási időszakoknak köszönhetően sokkal több növény fér el kis helyen, ráadásul a beporzók is hozzáférnek a szükséges nektárhoz, pollenhez.

A növényi diverzitás más előnyökkel is szolgál. Ha a kertünkben mondjuk 100 különböző növény található, sokkal reziliensebb kertet kapunk, hisz a sokféleséggel jobban bebiztosítjuk magunkat a klímaváltozás hatásai ellen. Még ha lesz is olyan növény, amely az extrém időjárás hatására nem terem jól vagy kipusztul, ekkora sokféleségnél biztos lesz olyan is, amely jól teljesít.

Egészséges talajélet

A talaj vizsgálatakor szembetűnő, hogy a talaj bolygatása, szántása, felásása a természetben ritkaságszámba megy. Inkább a talaj építése, szerves anyagokkal, lehullott levelekkel, elhalt növényi részekkel való táplálása a jellemző. Nekünk, kertészeknek is ezt érdemes követni, hiszen a talaj bolygatásakor a talajlakó élőlények a megváltozott oxigénszint hatására elpusztulnak. Továbbá, az akár évtizedeken át csíraképes gyommagok a felszínre kerülhetnek, a hosszú gyökerekkel rendelkező
gyomok, mint a tarack pedig az ásóval történő szétvágással szaporodnak, ráadásul a talajban tárolt szén-dioxid is a légkörbe kerül, ezáltal is gyorsítva a klímaváltozást.
Ellenben a talaj építése – például trágyával, szerves anyagokkal – vastag humuszréteg kialakulását hozza magával, mely jól tudja tárolni a nedvességet és a szén-dioxidot, és az egészséges talajélethez is hozzájárul. Az ásásmentes kertészkedés tökéletes kezdőknek is, ráadásul kevesebb munkával jár, mint a konvencionális ásással járó veteményes-előkészítés.
Egészen a múlt század elejéig, a műtrágya feltalálásáig mindenki biokertésznek minősült.

Miért kerüljük a műtrágyát?

Noha rövid távon valóban növelheti e szerek használata a hozamunkat, hosszabb távon olyan ára van, amelyet nem éri meg megfizetni. A műtrágyák előállítása rendkívül energiaigényes folyamat, ráadásul fosszilisekből gyártják ezeket. Gyakori használatuk megöli a talajban lakó sokféle élőlényt, és a vizekbe kerülve a vízi élővilág halálát is okozhatja.
A természettel együtt dolgozva hosszú távon is remek eredményeket érhetünk el környezetünk tönkretétele nélkül. Növényeink tápanyagszükségletét a háztartásunkban és kertünkben keletkező szerves anyag komposztálásával, mulcsolással, szervesanyag-bevitellel (például állati trágya, komposzt) tudjuk pótolni, de akár a növényeket is bevonhatjuk ebbe a folyamatba. Rengeteg nitrogénmegkötő növény közül válaszhatunk, melyek gyökereinél nitrogénmegkötő baktériumok élnek. Ezek a légkörből nitrogént kötnek meg, ezáltal dúsítva a talajt ezzel a tápanyaggal, melyből így más növények is kapnak.

Szimbiózis

A növények és más élőlények együttműködésével, az úgynevezett szimbiózissal is érdemes dolgozni. A szárazföldi növények 90%-a szimbiózisban él mikorrhiza gombákkal. E kölcsönösen hasznos kapcsolat során cukrokat, tápanyagokat, információkat cserélnek. Növényeink telepítésénél érdemes a gyökerekhez mikorrhiza granulátumot tenni, mely megnöveli növényeink aszályálló képességét, vízfelvevő képességét és növeli a termésmennyiséget. A mikhorriza gombáról itt tudsz meg többet:

A mikorrhiza gomba, növényeink föld alatti szövetségese.

A növényvédő szerek használatáról is érdemes lemondani, hiszen egyrészt halálos hatással is lehetnek a madarakra, rovarokra, talajlakó és egyéb élőlényekre, másrészt minket, embereket is beteggé tehetnek.

Teremtsünk természetes élőhelyeket a kertben!

Sok kerti kártevővel a kertben lakó más élőlények is könnyen el tudnak bánni. A szitakötő napi több száz szúnyogot is meg tud enni, a katicabogár naponta körülbelül 50 tetvet eszik, az énekesmadarak és a békák pedig a kullancsokat fogyasztják el. Sokkal könnyebb együtt dolgozni a természettel, mint ellene. Teremtsünk tehát élőhelyeket! A Föld többi élőlényének rakjunk ki madárodúkat, télen etessünk madarakat, hagyjunk holt fát a rovarok számára otthonnak, hagyjuk magasabban a füvet, ne vágjuk le ősszel a száraz növényi részeket, hogy a rovarok lárvái át tudjanak benne telelni, vagy készítsünk vizes élőhelyet!

Szerző: Blunck Réka