Ginkgo – egy fa az örökkévalóságból
A páfrányfenyőt, azaz a ginkgo bilobát nagy becsben tartották már Kínában is és főleg templomkertekbe, paloták közelébe ültették. Nem csak látványban különleges, hanem története is magával ragadó. Gondoljunk csak bele, olyan növény, amelyik túlélte a jégkorszakot és már az i. e. 3. évezredtől használják gyógyhatása miatt.
A ginkgo biloba, mint gyógynövény
Először vérkeringés és tüdő problémákra alkalmazták. A XX. században a nyugati orvoslás is felfedezte; intenzív kutatásokat folytatnak a növény több alkotóelemével kapcsolatban.
A Ginkgo biloba, azaz a páfrányfenyő leveléből készült gyógyhatású készítmények alkalmazhatóak az idős korral összefüggő anyagcsere és leépülési folyamatok kezelésére, lassítására. Agyér elmeszesedés okozta zavarokban, a szellemi teljesítőképesség, a koncentrálóképesség és az emlékezőképesség fokozására. Hiányos agyi vérellátás, artériás zavarok ellenszere. Szédülés és feledékenység esetén is jól bevált.
Hiroshimában több Ginkgo fa túlélte az atomtámadást úgy, hogy következő kihajtásakor semmilyen deformáció nem látszott a leveleken.
Ginkgo biloba Roswitha – nem a sugárzástól lett ilyen
A gingko egy különleges díszfa
Magyarországon megtalálhatók 200 millió éves kövült maradványai, parkokba, kastélykertekbe, arborétumokba kb. 200 éve ültetik. Jelentős példányai vannak szerte az országban. Szegeden idős fasora látható, mely ott a szúnyogoktól is megvédi a járókelőket.
Utak mellé is szívesen ültetik kiváló várostűrése miatt: ellenálló a széllel, rovarrágással, baktérium és vírusfertőzésekkel szemben. Sőt, a gombabetegségekre sem érzékeny. Amerikai és kínai kutatók szerint a páfrányfenyő egyszerűen nincs beprogramozva az öregedésre, egész életében olyan kemikáliákat termel, köztük antioxidánsokat, növényi hormonokat, amik segítik a betegségek leküzdésében.
Magánkertekben még kevésbé ültetett fafaj, bár számtalan koronaformájú kertészeti változatát nemesítették már ki. Orlóczi László, az ELTE budapesti botanikus kertjének (Füvészkert) igazgatója összeállított egy kiadványt, melyben több mint 30 változatát ismerteti: van gömb formájú és oszlopos, terülő koronájú és csüngő változata is.
A ginkgo biloba jellemzői
Az alapfaj szép kúp alakú lesz és 20-30 méter magasra nő. Kétlaki növény, a nőivarú példányok csonthéjas termésre emlékeztető húsos termést nevelnek, melyek színe éréskor szürkészöldről aranysárgára változik. Vajsav tartalma miatt kellemetlen szagot áraszt, emiatt közterületekre általában a hímivarú példányokat ültetik. A levelek színe ősszel csodás aranysárgára színeződik.
a törpécske
A ginkgo ismertebb fajtái
Kertészeti változatait oltással szaporítják, s mivel a páfrányfenyő rossz törzsnevelő, így a törzses oltványok ára kissé borsos. Létezik
gömb koronájú változata, a ’Mariken’, azaz törpe,
sziklakertbe vagy edénybe is ültethető változata a ’Troll’,
tarka lombú változata a ’Roswitha’,
csüngő ágú változata a ’Pendula’.
magyar törpe változata a ’Barabits Nana’, természetesen ez esetben a „törpeség” is két méteres koronaátmérőt jelent.
Mariken – a gömb
Mindenképpen javasolható a páfrányfenyő bátrabb alkalmazása kisebb kertekben is, különleges formájú levele és csodaszép őszi lombszíne miatt. Szerencsére a magyar faiskolák is szép számmal termesztik, napsütéses hétvégén, ha útra kelnek, biztosan találnak faiskolai lerakatot, ahol válogatni tudnak közülük!
