Kivi karnyújtásnyira avagy megéri-e a kivivel próbálkozni?

A kivi az általános vélekedéssel ellentétben nem úgynevezett déligyümölcs, mint a mangó vagy a banán – amik a mi éghajlatunkon nem tudnak megteremni -, hanem a mérsékelt égövön él, azaz nálunk is megterem. Ha valaki nem szereti, az lehet, hogy nem véletlen. A boltokban kapható közepes tojásméretű gyümölcsök íze, mivel éretlenül szedik le, össze sem hasonlítható a kertünkben termett kivik ízével, melyeknek a mérete is nagyobb. Tehát érdemes megkóstolni egy igazán érett kivit, mielőtt kijelentenénk, hogy ez a gyümölcs nem lesz a kedvencünk.

A kivi Új-Zéland nemzeti szimbóluma

De eredetileg Kínából származik, nem Új-Zélandról. Új-Zélandra 1904-ben került és húsz évvel később már megindult a nagyüzemi termesztése. Az első kiviszállítmány 1952-ben érkezett meg Angliába. Először „kínai egresnek” nevezték kissé savanykás íze miatt, majd a melonette, azaz „dinnyécske” névvel próbálkoztak, hogy a vásárlók megszeressék a gyümölcsöt. Egy amerikai importőr viszont másik nevet szeretett volna, – egy olyant, ami utal Új-Zélandra és még jól is hangzik, mert a nagy áttörés a kivifogyasztásban még mindig nem akart eljönni, – és ezt jelezte is a beszállítóknak, akik végül a „kiwi fruit” névvel álltak elő. A kiwi madárra nem véletlenül utal a név. A gyümölcs kicsi barna és szőrös, mint a madár.

Gyakori kivi fajták

A kivinek azt a kívül barna és szőrös, belül zöldhúsú fajtáját, amit nálunk lehet kapni, Hayward kivinek nevezik. Egy új-zélandi ültetvénytulajdonos, Hayward Wright ültetvényén nemesítették ezt a fajtát, róla kapta a nevét, a világ kivitermelésének legnagyobb részét ez a fajta adja. Van egy sárgahúsú változat is, mely édesebb az előzőnél, Magyarországon még nem nagyon látni ilyet, de ami késik, nem múlik. Ezt egy indiai sárgahúsú vadkiviből nemesítették és a Hinabelle nevet adták neki nemesítői.

Ezek a kivik az Actinidia Chinensis fajhoz tartoznak. Van egy kisebb gyümölcsű kivi is, mely szintén nagy népszerűségnek örvend, de inkább a házikertekben; ez egy másik faj, mint ahogyan a latin neve is mutatja (Actinidia Arguta) és szintén jól megterem a mi éghajlatunkon.

Mutatós kivi lugas

A zöldhúsú szőröskivi (’hayward’) termesztése

• Először is két növényt kell vásárolnunk, egy termőt (ez az a bizonyos hayward) és hozzá egy porzónövényt is (a legjobb és legelterjedtebb a Tomuri nevezetű), mert nem öntermékeny és ha nincs a közelben porzós növény, nem fog nekünk teremni.
• Mivel a kivi kúszónövény, megfelelő támasztékra van szüksége. Olaszországban pergolettának nevezik ezt a fajta kivitámasztékot. Röviden arról van szó, hogy a felfele növekvő növények hajtásait, ha elérték a 2 métert, vízszintes irányba növesszük tovább és persze erős támasztékkal segítsük.
• A metszésnél vigyázzunk, ugyanis a kivi az egyéves szálvesszőin hozza a terméseit, ezért, ha ezektől metszéssel megszabadítjuk minden tavasszal, soha nem fog teremni.
• Kapálni nem szabad, mert gyökerei nagyon közel nőnek a talaj felszínéhez és könnyen megsérthetjük, amit nem visel jól.
• A kivi nagyon szereti a vizet, májustól augusztusig, ha rendszeresen locsoljuk, nagy mennyiségű terméssel hálálja meg fáradozásainkat.
• Az ültetés utáni harmadik évben fordul termőre és akkor a legjobb, ha minél érettebben, azaz az első őszi fagyok előtt közvetlenül szüreteljük le az édes, érett gyümölcsöket.

Kivi nevelése magról

Sokan próbálkoztak már a boltban vásárolt kivi magjainak elültetésével, ami a legtöbbször sikerre is vezet, azonban azt tudni kell, hogy a magokból több, mint 95% eséllyel porzós növény lesz és ezt természetesen csak évek múltán tudjuk meg, amikor a növényünk már virágzik, tehát ez egy nagyon kevés eséllyel kecsegtető kísérletezés. Ugyanakkor vannak lelkes amatőr kertészek, akik hajtásokat próbáltak gyökereztetni sikerrel és ezt meg is osztották az interneten, rövid keresés után rábukkanhatunk ezekre a technikákra és egy kis szerencsével mi is tudunk otthon a már meglévő növényeinkből szaporítani rokonainknak, vagy egy kedves szomszédunknak.

Lehet-e kivivel tejes turmixot készíteni?

A kivinek van egy érdekes tulajdonsága. Aki készített már turmixot kiviből tejjel, észre vehette, hogy keserű, szinte élvezhetetlen lett a végtermék. Ez azért van, mert a kiviben húspuhító enzimek találhatók, melyek kicsapják a fehérjéket, amik a tejtermékekben vannak. Ha mindenképpen kiviturmixot innánk, előtte dinszteljük meg a kividarabokat, ezzel a művelettel ezek a bizonyos enzimek lebomlanak, igaz, a fantasztikusan magas C-vitamin tartalma is minimálisra csökken. Ezt úgy tudjuk kivédeni, hogyha a turmix elfogyasztása előtt vagy után megeszünk nyersen 1-2 darab nyers kivit.

Jáger Barna

forrás: http://www.pappito.com/2009/07/23/kiwi-ikonok-kiwi/