oszi-faultetes
Ajánló

Fák, cserjék ültetése ősszel

Az őszi faültetés szezonja lombhullás után kezdődik. Ilyenkor a gazdaboltokban, kertészeti áruházakban megjelennek a lomblevél nélküli, többnyire szabad gyökerű fák. Ezeket megvásárlás után a következőképp kell elültetni:

1. A kiszemelt helyen gödröt kell ásni a fának.

2. Fánkat a területre visszük, majd a kezünkben fogva az ásandó gödör fölé tesszük, hogy lássuk, mekkora gödröt    kell majd ásni, amelybe kényelmesen bele tudjuk ültetni a fát. Ezt követően ásóval kijelöljük a gödör pontos helyét.

3. Ha a fát a füves területünk egyik pontjára szeretnénk ültetni, akkor a fűréteget le kell szedni, majd félretenni.

4. Ezután következhet maga az ásás. Ásás közben a mélységet és szélességet folyamatosan ellenőrizzük. Időnként a fát bele is próbálhatjuk a gödörbe.

oszi-faultetes

Füves területen célszerű egy kisebb fóliát a gödrünk mellé tenni, hogy a kiásott földet arra helyezzük. Megkönnyítve ezzel a visszatemetést, valamint a füvünk se lesz tele földdel. A gödröt úgy kell kiásni, hogy a fóliára két kupacot készítünk. Az egyik kupac a gödör felső 20-30 cm-es rétegében lévő földmennyiség, a másik kupac pedig az attól lentebbi földrész.

oszi-faultetes

5. A kiásott gödör aljára (ha füves területen készítettük a gödröt) a legelsőként leszedett füvet tegyük egy lapát érett istállótrágyával, mivel ez a későbbiek során tápanyagot fog szolgáltatni a fejlődő növényünknek. Ezt körül belül 20 liter vízzel fel kell önteni. Erre azért van szükség, hogy a gödör körüli részeket benedvesítsük, hogy a gyökereknek folyamatos nedvességet biztosítsunk, továbbá a víz felöntésével a trágyából oldódnak ki tápanyagok, melyek beszívódnak mélyebb talajrétegbe, ezzel biztosítva egy nagyobb tápdús közeget a növény számára.

Ha a gödör elitta a vizet, beleállíthatjuk a fát. Itt nyílik lehetőség arra, hogy a gyökerekhez gégecsövet tegyünk, amivel még koncentráltabban tudjuk öntözni fánkat. A gyökérzetre azt a földkupacot teszem, amelyet először ástam ki (ez volt a talaj felső 20-30 cm-es rétege). Ezek után kb. 10 liter vízzel a növény gyökeréhez iszapoljuk a földet. Miután elitta a vizet, a tápanyagban szegényebb talajt tesszük legfelülre.

6. A gödör tetején vízgyűjtő tányért formálunk a földből, majd megöntözzük a fánkat. A nedvesítés mellett ezzel tömörítjük is a talajt. 

oszi-faultetes

Gyakorlati szempontból megemlítendő még az ültetés során a fák gödörben való elhelyezése. Az egyenes növekedés érdekében ültetéskor folyamatosan ellenőrizzük, hogy minden szögből egyenesen ültetjük-e fánkat.

Kivételt szokott jelenteni ez alól, ha olyan helyre ültetjük fánkat, ahol jobban ki van téve intenzív szélnek (vízpart, település szélén lévő telek, tanya, esetleg egy ültetvény alföldi területen). Ebben az esetben ültetéskor a fát célszerű 1o°- kal az uralkodó széliránnyal szemben ültetni.

Ez azt jelenti, hogy optimális esetben a fa törzse 90°-ot zár be a talajjal, erősen széljárta területeken 80° -ot zárjon be. Ha kezdetben nem is lesz nagyon szembetűnő az a 10°, de az évek múltával megfigyelhető, hogy a szélnek köszönhetően egyenesen fog növekedni a fa. Ezzel szemben, ha erre nem figyelünk oda ültetéskor, előfordulhat, hogy az évek múltával fánk ferdén fog növekedni.

Milyen mély gödröt ássak?

Ez több tényezőtől is függ. Első és legalapvetőbb kérdés, hogy szabad gyökerű, avagy konténeres (cserepes), vagy
földlabdás növényt szeretnénk ültetni. Szabad gyökerű fáknál a gyökér méretétől függően 50-80 cm mély gödröt szoktak ásni. 

oszi-faultetes

A legfontosabb, hogy bármilyen mély gödröt is ásunk, a növény gyökérnyakán lévő szemzés/oltás helye nem kerülhet a föld felszíne alá, mert a fa pusztulásához vezethet. A legjobb, ha a szemzés/ oltás helye a talaj felszíne fölött 5-10 cm-rel van.

oszi-faultetes

Konténeres (cserepes) növények ültetése:

Ugyanúgy történik, mint a szabad gyökerű fák ültetése során. A gödör kijelölése még pontosabb, hiszen a konténer mérete adott. Gyakorlati tanács, hogy a könnyebb megeredés érdekében a cserép méretétől 10-15 cm-rel nagyobb gödröt ássunk. Konténeres növények esetén több föld feleslegünk marad. Ültetéskor szintén a felső 20-30 cm-es humuszban gazdag földkupacot tegyük a gyökerekhez, majd a tápanyagban szegényebb földből alakítsuk ki fánk körül a vízgyűjtő tányért.

Konténeres növények ültetése esetén olyan mélyre ültessük azokat, amilyen mélyen a konténerben (cserépben) voltak.

Földlabdás növények ültetése:

Leggyakrabban tujákat vásárolhatunk földlabdás kiszerelésben, mikor is a növény gyökere szövettel körbe van véve, és a növény szára tövénél össze van kötve. Ha magában ültetünk tuját, a gödörnek akkorának kell lennie, hogy a megvásárolt növény földlabdájától 10-15 cm- rel nagyobb legyen.

Ültetéskor a földlabda körül minden csomagolási fóliát és szövetet, valamint kötöző anyagokat távolítsunk el.

oszi-faultetes

A földlabdát nem szabad leszedni a növény gyökeréről!

Amellett, hogy a földlabda nedvesen tartja a növény gyökerét addig, ameddig el nem ültetik azt végleges helyére, olyan gombák találhatóak benne, melyekkel együttélésben, úgynevezett szimbiózisban él a növény. Ennek lényege, hogy a növény élőhelyet biztosít a gomba számára, cserébe a gomba olyan anyagokkal látja el a növényt, melyek nélkülözhetetlenek az egészséges fejlődése számára.

Tehát minden esetben a csomagolást kell kibontani a földlabda körül, majd földlabdástól ültessük el a növényt. Az ültetés ez esetben is a fentebb ismertetett módon történik.

Ha sorban ültetünk tujákat, illetve cserjéket (például kerítés mentén sövénynek), árkot is áshatunk, melynél szintén úgy kell eljárnunk, hogy a felső 20-30 cm-es talajréteget külön rakjuk, majd ültetéskor, a trágyázást követően ezt tesszük a növények gyökeréhez. A növények ültetési mélysége függ a földlabda és a konténer nagyságától, az ültetési távolság pedig a növény fajtájától illetve fejlettségi állapotától (kompakt vagy intenzív növekedésű, illetve egy vagy több éves).

Karózás:

Szakszerűen ültetett fáink növekedését gyakran befolyásolják különböző elemek. Ilyen például a szél. Egy ősszel elültetett, tavasszal kihajtott és nyáron szép lombot növesztett fát könnyen kettétörhet egy vihar. Éppen ezért, ameddig még nem erősödött meg tökéletesen fánk szára, karóznunk kell.

Legjobb módszer, ha három karót szúrunk le a fánk vízgyűjtő tányérja körül úgy, hogy minden karó a fa törzsétől azonos távolságban legyen. A karókat egymáshoz is rögzítsük.

oszi-faultetes

Minden karóhoz rögzítsük fánkat úgy, hogy a rögzítő szíjak feszesek legyenek. A szíj és a fa találkozási pontjánál célszerű rongydarabot tenni, hogy az évek múltával ne tudjon belenőni a fa a szíjakba.

Karózhatunk egy darab karóval is.

oszi-faultetes

Itt azonban arra kell figyelni, hogy a fa ne tudjon mozogni a szél hatására sem, hiszen ahol a fát a karóhoz kötjük, azon a ponton a szél mozgató hatása végett a fa kérgét megsebezheti a kötöző, amely a fa pusztulásához vezethet.

oszi-faultetes