Mi kússzon a kertünkben? – 6. A borostyán
A borostyán az aráliafélék (Araliaceae) családjába tartozó növénynemzetség, melybe 17 faj sorolható! Van köztük több kedvelt szobanövény is, miután ezek a sötétebb lakásokban is nagyon jól érzik magukat. Fő elterjedési területük Dél-Európa, Észak-Afrika, Közép- és Kelet-Ázsia. Fontos tudni róluk, hogy a látszat ellenére NEM élősködők, csupán felkapaszkodnak a fákra, de nem bántják azokat!
A borostyán, mint kúszónövény
A borostyánok erőteljes kúszó hajtásaikkal és kapaszkodó gyökereikkel terjeszkednek, ám ezek a kapaszkodó gyökerek tápanyagot és vizet nem szívnak fel, csak akkor alakulnak át szívó gyökerekké, ha talajt érnek. Jellegzetességük a heterofília, azaz a kapaszkodó, árnyékos területen fejlődő árnyékleveleik tenyeresek, míg a napos részen fejlődő fényleveleik szív alakúak.
A fatörzsekre felkúszó borostyán nem élősködő, csupán támasztékként “használja” a fatörzset a növény. A gond inkább az lehet, hogy idővel elveszi a napfényt a fától, így az nem fejlődik tovább
A közönséges borostyán
Idehaza és Közép-Európában egyetlen fajuk, a közönséges borostyán (Hedera helix) terjedt el. Ez a növény akár vízszintes területen is hatalmas részeket boríthat be, akár 20-30 méteres hajtásokat is fejleszthetnek. Ha viszont lehetőségük van rá, felkapaszkodnak mindenre, ami útjukba kerül, legyen az oszlop, kerítés, fa, vagy akár egy ház fala. Nem a virágaik miatt tartjuk őket, de nem árt tudni, hogy zöldes-fehér virágaik 3-5 cm-s ernyőben nyílnak késő nyártól egészen ősz végéig. Termései fekete bogyók, amelyeket a madarak nagyon kedvelnek, de az ember számára mérgezőek.
A borostyán, mint dísznövény
Évszázadok óta kedvelt dísznövények, így elkerülhetetlen volt, hogy a nemesítők ne kezdjenek el foglalkozni ezekkel a kúszó növényekkel. Így nekik köszönhető, hogy mára számtalan fajtával gazdagodott a nemzettség. Csak a Hedera helixnek mára mintegy 800 fajtáját és kertészeti változatát tartják számon világszerte. Több levélméret, levélalak és szín ismert, sőt több tarka levelű változat is kapható a faiskolákban.
tarka borostyán
Borostyánkerítés
Tökéletesen alkalmas kerítések, házfalak, pergolák befuttatására. Dél-Európából indult új felhasználási módja a borostyánkerítés. Ezt úgy készítik, hogy egy ponthegesztett rács mellé sűrűn, 15-20 cm-ként ültetik a töveket, amelyek gyorsan „befutva” a rácsot, tökéletes sövényt alkotnak, ám ez a sövény csupán 15-20 cm széles, így lényegesen kevesebb helyet foglal el, mint más sövények. Egy ilyen kerítés-sövény az ültetés után 2-3 évvel már teljes takarást biztosít. A sövényhez hasonlóan, drótvázon különböző kerti szobrokat is kialakíthatunk borostyánból.
pergolára futtatott borostyán
Városi zöldfal
Zöldfalat sokféle növényből lehet készíteni, de talán a legkézenfekvőbb számunkra a borostyán, ami a kertes övezetekben régóta divatos, viszont városrehabilitációra is jól lehetne használni. Erről itt olvashatsz részletesebben: Városrehabilitáció zöldfalakkal.
Szaporítása
A borostyánokat legkönnyebben dugványozással szaporíthatjuk. A növényen fejlődő kapaszkodó léggyökereik ugyanis dugványként a földbe kerülve gyorsan átalakulnak tápanyagfelvételre is alkalmas gyökerekké.
Az álló fajta borostyán néhány éve indult térhódító útjára a világban.
talajtakaró borostyán
A gyeppótló, talajtakaró borostyán
A borostyán nagyon strapabíró, hosszú életű növény. Az egyik legjobb árnyéki gyeppótló, mivel olyan száraz és árnyékos környezetben is jól érzi magát, ahol más növények nem igen élnek meg. Ha nem áll az útjába semmilyen támaszték, akkor remek talajtakaró lesz, amely még a gyomoknak sem enged teret és a taposást is jól bírja.Ha napos helyre ültetjük, akkor rendszeres öntözést igényel.
