Szaporodjunk, sokasodjunk növény fronton nyáron is! – A nyári növényszaporítás 4 bevált módszere

A nyár kiváló időszak a növényszaporításra, hiszen a meleg és a bőséges napfény kedvez a növekedésnek és a gyökeresedésnek. Többféle módszer is létezik, amelyekkel sikeresen szaporíthatjuk kedvenc növényeinket. A nyár folyamán a legtöbb növény könnyen szaporítható tőosztással, zölddugványozással, vagy bujtással, de akár magot is szedhetünk róluk. 

nyári növényszaporítás – már szépen meggyökeresedtek a nyári zölddugványok

A nyári növényszaporítás 4 bevált módszere

1, Tőosztásos szaporítás

A legegyszerűbb dolgunk az évelőkkel, lágyszárú, illetve sarjat nevelő növényekkel van, mert ezek többségét tőosztással szaporíthatjuk, azaz már saját gyökérrel rendelkező kis növényeket tudunk leválasztani az anyatövekről. Ezek akár nedves papírba csomagolva is túlélik az hazautazást és azonnal el is ültethetők, cserepezhetők.

Ebben az esetben meg kell nézni, hogy vannak-e gyökeres sarjak az anyanövény mellett, és azokat egy éles késsel egyszerűen csak le kell vágnunk, majd kiemelni a gyökérzettel együtt a talajból. Biztos, ami biztos, jó, ha fajtánként több sarjat is leválasztunk.

Fontos, hogyha a levágott sarjak nagy lombfelülettel rendelkeznek, akkor ezt ritkítsuk meg, mert elképzelhető, hogy a túl nagy párologtatást nem bírják még az új, kis gyökerek nedvességgel pótolni. Emiatt lényeges, hogy elültetés után rendszeresen öntözzük a növényeket, míg a fejlődésük el nem indul.

A tőosztásos szaporítás optimális ideje egyébként a nyár elején nyíló növények esetében augusztus-szeptember. Az őszi virágzásúakat pedig tavasszal célszerű szétválasztani.

tőosztás – a nagyobb, terjedő tövű növényeket szétosztva is szaporíthatjuk

2, Dugványozás

A dugványozás rendkívül népszerű és hatékony módszer, melynek során a növény egy részéből (hajtásból, levélből, gyökérből) új egyedet nevelünk. Nyáron különösen a félfás és zölddugványok készítése javasolt.

A zölddugványozás esetében gyökér nélküli, zöld hajtásokat vágunk a növényekről és ezeket vízben, homokban, perlitben, vagy akár virágföldben próbáljuk meg gyökérképződésre bírni. Zölddugványnak olyan vesszők, hajtások a jók, amelyek idén fejlődtek, erősek, nem fásodtak még meg teljesen. Ezekből 3-4 leveles, 5-10 cm-s darabokat vágjunk. Az alsó 1-2 levelet szedjük le, hiszen ez a rész a földbe kerül, innen indulnak majd a gyökerek. A dugvány talpát közvetlenül egy levél alatt vágjuk el, mert itt gyökeresedik a legkönnyebben.

Zölddugványozásra alkalmasak a tavaszi-nyáreleji, még lágy szárú hajtások, amelyek gyorsan gyökeresednek. Sok dísznövény, mint például a muskátli, petúnia, vagy akár a fukszia, kiválóan szaporítható zölddugvánnyal. A gyógynövények, mint a rozmaring, levendula, bazsalikom és oregánó is sikeresen gyökereztethetők dugványról. A gyökereztetéshez használhatunk vizet (pl. szobafutóka, zebrapletyka, szobaborostyán) vagy nedves homok/perlit keveréket.

Félfás dugványok: Ezek a nyár közepén-végén szedett, már enyhén fásodó hajtások. Alkalmasak például rózsák, díszcserjék (pl. hortenzia, som) szaporítására. A rózsáknál az idei, már virágzott vesszők a legalkalmasabbak. A dugványok gyökeresedéséhez fontos a folyamatos nedvesség és a félárnyékos hely.

Dugványozási tippek

A dugványozás egyik lényeges momentuma, hogy nagyon párás környezet kell a gyökeresedéshez. Azért, mert a dugványok lombja tovább párologtat, de nincs gyökér, ami pótolja az elvesző nedvességet. Éppen ezért, ha így szaporítunk, akkor mindig fóliasátorban, üvegházban tegyük, ha otthon dugványozunk, akkor pedig takarjuk be átlátszó nylonnal, fóliával a cserepeket, amibe a dugványok kerültek.

A párás környezetben a gyökeresedés is hamarabb indul meg. Arra mindenképp érdemes figyelni, hogy ne csak egy-egy hajtást szedjünk le és próbáljunk gyökereztetni, hanem többet is, mert nem minden növényfaj ered meg 100 százalékosan.

zölddugvány – meleg, párás környezetben gyorsan gyökeret eresztenek a zölddugványok

A gyorsabb gyökereztetés érdekében hormonporba is márthatjuk a dugványokat, amelyek ezután jó vízelvezetésű homokba, perlitbe, tőzegbe kerülnek. Érdemes az első öntözésnél gombaölő szert keverni a vízbe, hogy megakadályozzuk a friss sebek rothadását.

A dugványok helyét az ültetőközegben jó, ha egy pálcikával előre kiszúrjuk, így nem roppan meg a zöld hajtás, amikor beletűzzük. A kész cserepeket, ládákat tegyük félárnyékos helyre és fedjük be fóliával. A takarást naponta le kell emelni néhány percre, hogy ne fülledjenek be a dugványok és a rendszeres öntözésről is gondoskodni kell.

zölddugvány – egyes növényfajok dugványai vízben is gyökereztethetőek

Sok növény nyári zölddugványát elég egyszerűen csak vízbe tenni és ott is fejleszt gyökereket, ilyen a leander, a hibiszkusz, vagy a begóniák. Ez utóbbiak esetében és például a fokföldi ibolyáknál elég csupán egyetlen levelet levágni és dugványként a levélnyéllel leszúrva gyökereztetni.

bujtas – a bujtásos gyökereztetés kevésbé alkalmazott, ám hatékony megoldás

3, Bujtásos gyökereztetés

A fent említett módszereknél ritkábban alkalmazzuk a bujtáskészítést. Azt, amikor egy vesszőt lehajtunk a növény mellé a talajra és egy kampóval, nehezékkel leszorítjuk, majd egy vagy több helyen földdel takarjuk be a hajtást. Egyszerű és hatékony módszer, főleg kúszó vagy leomló növényeknél. Amint az eltemetett részen gyökerek fejlődtek, leválaszthatjuk az anyanövényről. Kiváló például szamóca, kúszónövények és bizonyos évelők szaporítására.

Ezt a megoldást leginkább saját növényeink szaporítására vethetjük be, mert a gyökeresedés így lassú. Legkésőbb egy év alatt kapunk új növényeket, hiszen a vessző az anyatővel állandó nedvkeringésben van, így nincs rákényszerítve a gyökerek növesztésére. Óvatosan kell ellenőrizni 2-3 havonta, hogy megindult-e a gyökerek fejlődése, ha igen, akkor ki kell bontani a takaróföldet és metszőollóval levágni a hajtást a növényről, majd átültetni. Ezt a megoldást tehát általában a dugványról nehezen szaporítható cserjéknél alkalmazzuk.

4. Magvetés és maggyűjtés

A nyár a maggyűjtés ideális időszaka. Sok növény termése ekkor érik be, és a magok ekkor a legéletképesebbek. Fontos, hogy száraz, napos időben gyűjtsük a magokat, majd tisztítsuk meg és szárítsuk ki őket. A legtöbb magot tavasszal érdemes elvetni, miután egy téli nyugalmi időszakot átéltek. Néhány növény, például az árvácska, ősszel is vethető, hogy tavasszal már virágozzon.

Mely növények magját érdemes nyáron gyűjteni?

• Egynyári virágok: Petúnia, körömvirág, bársonyvirág, napraforgó, pillangóvirág.
• Évelő virágok: Levendula, kasvirág, ligetszépe.
• Zöldségek: Bab, borsó, paradicsom, paprika (persze, ha fajtaazonos magot szeretnénk).
• Fűszernövények: Koriander, kapor, édeskömény

A nyári növényszaporítás számos lehetőséget kínál, hogy bővítsük kertünket, vagy megosszunk növényeket másokkal. Fontos, hogy mindig alaposan tájékozódjunk az adott növényre vonatkozó speciális igényekről, és ne feledkezzünk meg a frissen szaporított növények gondozásáról sem!