Így neveld a növényed 1. - A magvetés

Bár télanyó még odakint kotlik, már nincs messze a tavasz, így nem árt elkezdeni a kerti tevékenységek megtervezését! Ennek első és egyik legfontosabb lépése a magvetés. Hiszen ahhoz, hogy a növény-növendékek elég edzettek legyenek a kiültetéshez, hamarosan meg kell indítsuk a pályafutásukat.

Carpe diem!

Magvetés lépésről-lépésre

1, Az első és egyik legalapvetőbb lépés a magok beszerzése.

Ezen nem érdemes spórolni, mert ha a gyenge minőségű magok csődöt mondanak, akkor könnyen lehet, hogy csak jövőre tudjuk helyrehozni a csorbát.
Természetesen felhasználhatjuk az előző évi „siker–növényeink” magjait is, de nincs rá garancia, hogy az utód is olyan nagyszerű lesz, mint a felmenő, hiszen időközben más génekkel vegyültek. Viszont a nemesített magok esetében szinte biztosak lehetünk abban, hogy a növény és termés olyan lesz, mint amit a cégér ígér.

Továbbá, érdemes alaposan megtervezni, hogy hová, mikor, mit és mivel vetünk. Egy jól megtervezett konyhakertben mindig terem valami, soha nem hever parlagon terület, és olyan növények kerülnek egymás szomszédságába, amik segítik egymást. Ehhez a legjobb, ha egy szezont lefedő ágyás-tervet készítünk, így azt is elkerüljük, hogy több magot szerezzünk be, mint amit el tudunk majd vetni. Nekünk is van néhány ágyástervünk, kiindulásnak jól jöhet: Ültetési tervek mini- és közepes ágyáshoz

2, Akármilyen magot is vettünk, az ültetés előtt érdemes elvégezni a „víz tesztet”.

A magok csírázásának esélyét jelentősen megnövelhetjük ha vetés előtt néhány órára, akár egy egész éjszakára beáztatjuk őket, így jól megszívják magukat nedvességgel, mint egy bőséges tavaszi eső után. Mondjuk,ha sokféle magot készülünk vetni, az bonyolultabb lehet, mint gondolnánk, mert rengeteg edény kell hozzá és a fajták is összekeveredhetnek. Ebben az esetben beérhetjük azzal, hogy csak néhány percre áztatjuk be őket közvetlenül a vetés előtt. Ehhez a vízhez pedig adagolhatunk egy pici ecetet, ezzel csökkentve annak az esélyét, hogy valamilyen gombafertőzést viszünk át a magok felületéről: 2dl vízhez adjunk 1tk 10%-os ecetet.

Természetesen a magok kikelésének akkor van a legnagyobb esélye, ha jó vízáteresztésű, tápanyagban dús és morzsalékos talajba kerülnek. A jó vízelvezetés alapja pedig az, hogy a víznek legyen hol eltávoznia. Tehát bármibe is ültetünk, mindenképp legyen az alján nyílás, ahol a víz távozhat.

Nagyon praktikus és környezetbarát megoldás a tojásdobozban palántázás

3, A magvetésre szánt föld legyen laza, morzsalékos.

A legegyszerűbb megoldás a kész palántaföld. De magunk is elkészíthetjük az ideális koktélt; a virágföldet rostáljuk át, szedjük ki belőle a nagyobb rönköket, és gondoskodjunk róla, hogy finom, morzsalékos legyen! Ezt elősegíthetjük, ha 1/5 arányban mosott folyami homokot vagy perlitet adunk hozzá .

Mivel a csírázó magok először csak a saját tartalékaikat használják a növekedésre, tulajdonképpen mindegy, hogy van-e tápanyag az ültetőközegben. Azonban előfordulhat, hogy a palánták egy kicsit tovább maradnak ebben a közegben, így azért nem árt egy pici tápanyagot biztosítani a számukra. A legjobb, ha a földhöz 1/5 arányban biohumuszt esetleg érett istállótrágyát keverünk. Utóbbival azonban jobb vigyázni, mert ha több van a talajban a kelleténél, könnyen megperzselheti a zsenge gyökereket!

4, Ne vessük a magokat mélyre!

Bőven elég, ha csak a föld tetejére helyezzük őket, és egy közepesebb sűrűségű szitával finom földet rostálunk rájuk 0,5-1.0 cm vastagságban.
De a magokat nem vethetjük ám, „ahogy esik, úgy puffan” módon. Igyekezzünk úgy helyezni őket, hogy egyenként, nagyjából egyenlő távolságra legyenek egymástól. Ez azért fontos, mert ha több mag is kihajt egymás mellett, akkor később ’egyelni’ kell őket. Vagyis ki kell szedni a felesleget, hogy ne nyomják el egymást (bár találkozni olyan megoldásokkal is amikor hagyják, hogy a palánták “elrendezzék” maguk között a dolgot. Ez viszont csak akkor működik, ha növények később is abban az ültetőközegben maradnak!)

Az egyelés egyrészt elég unalmas tevékenység, másrészt könnyen meg is sérülhetnek közben a bent hagyott palánták gyökerei is. Megkönnyíthetjük a dolgunkat, ha eleve egyelt „mag-szalagokat” veszünk. Ezek olyan papírcsíkok vagy korongok, amiben a magok már szemenként el vannak helyezve, és elég ezeket a földbe tennünk. Természetesen ezeket is elkészíthetjük magunk, úgy, hogy egy papírtörülközőt csíkokra vágunk, és egy kis csiriz vagy cukor massza segítségével egyenként a papírhoz ragasztjuk a magokat. Ez ráadásul a későbbiekben még táplálni is fogja a palántákat!

A palántáknál is fontos a jó közeg

5, A csírázási időszakban a magok nagyon szeretik a talp meleget.

Ilyenkor nyugodtan tehetjük őket a radiátorra egy deszkára helyezve. A kihajtás után azonban hűvösebb helyre kell kerülniük!

6, Nagyon fontos, hogy a palánták földje sohasem száradhat ki! De túlöntözni sem szabad őket!

A legjobb, ha naponta egy permetezővel gondoskodunk az állandó nyirkosságról. Továbbá, egy üveglappal vagy más fényáteresztő fedéllel fedjük be őket, így biztosítva az állandó párát. Persze ezt csak addig hagyjuk rajta, amíg nem akadályozza a palánták növekedését!

7, Elhelyezés

Mint ahogy a nagy testvéreik, a kis magoncok is napfényből élnek, ezért fontos, hogy világos helyre tegyük őket, különben a több fényt keresve megnyurgulnak és elgyengülnek. Tipikus jelenség, hogy a palánták hosszúra nyúlva elfekszenek, ez szinte mindig a kevés fény miatt alakul ki. Ugyanakkor az is fontos, hogy ne tegyük mondjuk olyan déli ablakba őket, ahol túl sok erős napfény éri őket, mert ott egyszerűen megfőhetnek vagy csak percek alatt kiszárad a földjük, ami ugyanúgy végzetes lehet a számukra.

8, A magvetés időzítése

Akármennyire a növényeink kedvében is járunk, mégiscsak az a legjobb nekik, ha kint növekedhetnek a szabad ég alatt, ezért úgy időzítsük a magvetést, hogy csak annyi időt töltsenek a lakásban, amennyi feltétlen szükséges (általában 6-8 hét) és utána azonnal ültessük ki őket.

Tehát ha május közepi kiültetéssel számolunk (hidegérzékeny palántát ezelőtt nem nagyon érdemes), akkor innen számoljunk vissza, vagyis március vége előtt nem igazán érdemes elvetni a magokat (kivéve chilli, paprika), hacsak nincs fűthető üvegházunk, mert csak el fognak nyúlni, gyengülni. Egy időben kiültetett apró palánta néhány hét alatt utolér, sőt lehagy egy idejekorán vetett, nyurga palántát, és sokkal erősebb egészségesebb lesz, mint a másik.

A türelem nem csak rózsát, de szép termést is terem! 🙂