Csicsóka, az egészség őre
Amellett, hogy egy vitaminbomba, segít kordában tartani a vércukorszintet, úgyhogy itt az ideje, hogy közelebbről is megismerkedjünk a csicsókával!
Csicsóka – Ronda, de nagyon egészséges és finom!
A csicsóka származása
A fészkes virágzatú csicsóka a napraforgóhoz hasonlóan Amerikából származik. Amerika felfedezésével került a gumója Európába a XVII. században. Közeli rokonságban áll a napraforgóval, tavasszal még össze is lehet őket téveszteni, ám később már nem: a csicsóka virágai lényegesen kisebbek, és később is nyílnak, mint a napraforgó virágai. Magot a csicsóka virága nem érlel, ezért kizárólag a gumók elültetésével szaporítják.
Őshazájában az indiánok étkezésében fontos szerepe volt, nálunk a mai napig méltánytalanul mellőzött növény. Jelentős szerephez csupán a világháborúk éhínsége idején jutott, amikor csaknem egyedüli élelemforrássá vált. A háborúk után visszaszorult termesztése, csupán kisebb gazdaságokban foglalkoztak vele. A mellőzés oka minden bizonnyal az, hogy termesztése nem volt teljesen gépesíthető, különösen a kiszedés jelentett gondot.
Gumói, amelyek megvastagodott szárképletek, nem közvetlenül a tövön, hanem 5–20 cm hosszú gyökérrészen találhatók, ezért nagyobb területen helyezkednek el. Ez az oka, hogy nehéz valamennyi gumót felszedni. Héjuk színe lehet fehér, vagy sárga, de leggyakrabban olyan színű, mint a rózsaburgonyáé. A gumók húsa hófehér. Felszínük ripacsos, barázdált, összetett, nehezen tisztítható.
Szára egyenes, felső harmadában elágazhat. Fejlődésének korai szakaszában dudvaszerű, később kissé fásodik, felületén serteszőrökkel fedett. Erőteljes növekedésű, magassága a 2-3 m-t is elérheti, kiválóan alkalmas ezáltal például gyors kerítéstakarásra.
A csicsóka termesztése
A csicsóka szárazságtűrő, sovány homokon, sőt szikesedő területeken is öntözés nélkül termeszthető. Gyökérrendszere, a talaj nedvesség- és tápanyagtartalmától függően akár 2-3 m mélyre is lehatol. A gyökér fejlődése egészen a vegetáció végéig tart, mindig biztosítva a szükséges vizet.
Igénytelen növény. Bármilyen, még a legszélsőségesebb talajon is megmarad hazánkban. Ott is termeszthető, ahol szinte semmilyen más gazdasági növény nem. Gyengébb talajú területek hasznosítására kiválóan alkalmas. Közepes tápanyagigényű. Igényét agresszívan elégíti ki: mélyre hatoló gyökérzetével a talaj mélyebb rétegeiben levő tápanyagkészletet is felhasználja. Több évig egy helyen termeszthető.
Utak, kerítések mellé érdemes elsősorban telepíteni, illetve a kert rossz minőségű részét több évig jól hasznosíthatjuk vele. Különösebb évközi munkát nem igényel. Gyors növekedése és kiváló bokrosodó tulajdonsága miatt sűrű, zárt állományt képez. A legmakacsabb gyomokat, pl. a tarackot is kiírtja azzal, hogy teljesen beárnyékolja a talajfelszínt és elzárja a napfényt tőlük.
A gumókat októbertől folyamatosan szedhetjük, fagymentes napokon a tél folyamán is. A nagyobb töveket ásóval emeljük ki és a gumókat tisztítsuk meg a ráragadt talajrészektől. A gumók erősen romlékonyak, ezért sokáig nem tárolhatók, tehát egyszerre csak annyit szedjünk fel, amennyit azonnal felhasználunk. A talajban maradt szárrészekből, gumókból az állomány minden évben folyamatosan megújul.
Csicsóka a konyhában
A csicsóka fontos diabetikus alapanyag lehet, íze is hasonlít a burgonyáéhoz, de annál jóval édesebb. Ezt a nálunk méltánytalanul mellőzött gumós zöldséget a nagyvilág elegáns éttermeiben gyakran homár, libamáj, szarvasgomba, nemes tengeri halak és más drága ételek társaságában tálalják. Csak fantázia kérdése, mert szinte minden alapanyagunkkal harmonizál.
Fogyaszthatjuk nyersen, salátákban, párolhatjuk, főzhetünk belőle szószokat, kifacsart levéből kitűnő turmixital készíthető – naranccsal, citrommal, mézzel, almával, de köretként csicsókalepényt készítenek, és kelbimbóhoz, csirkéhez adják.
A csicsóka és a cukorbetegség
A gumókban 14-16% inulin és polifruktozánok (levulóz, szinantrin) vannak. Az ezekből keletkező fruktóz (gyümölcscukor) könnyebben és gyorsabban emészthető a répacukornál. A fruktózt a cukorbetegségben szenvedők szervezete a vércukorszint emelkedése nélkül hasznosítja.
Cukorbetegség esetében az inulin mint szénhidrát-energiaforrás azért jelentős, mert a vércukorszintet tartós fogyasztás esetén sem emeli. Az inulin bontásához nincs szükség inzulinra, sőt az inzulinfüggőséget is csökkenti, s a vércukorszint beállítását megkönnyíti.
A csicsókagumó fogyasztása azért is előnyös a mai, elhízáson alapuló népbetegségek megelőzésében, mert az inulin molekulahosszúsága miatt az emberi táplálkozásban csak ballasztanyagként jön számításba és fogyaszt. A burgonya mellett és helyett mind a népélelmezésben, mind az elhízottak és cukorbetegek diétájában felhasználható és hasznosítható, sőt e betegek még többet is fogyaszthatnak belőle.
A csicsóka, mint kozmetikum
A csicsókát kozmetikai készítményekben is alkalmazzák, ugyanis bizonyított a gumó egyedülálló regeneráló, hidratáló, bőrnyugtató, bőrtápláló és frissítő hatása.
Forrás: itt
