Ha jön a fagy – hogyan csúszásmentesítsünk környezetbarát módon, só nélkül?

Fagypont alatti hőmérsékleten a csapadék mindig csúszásveszéllyel jár, ezért az ilyen esetekre már mindig jó előre fel kell készülni és időben be kell szerezni a jégmentesítő anyagokat. Azonban mielőtt a szóróanyagokhoz nyúlnánk, gondoljunk a leginkább környezetbarát módszerre: a megelőzésre és a mechanikai tisztításra.

A leghatékonyabb, kloridmentes módszer a mechanikai eltávolítás és a megelőzés

A legkisebb környezeti terhelést a szerek nélküli, időben elvégzett munka jelenti.

• Időben történő hóeltakarítás: A legfontosabb lépés a friss, puha hó eltakarítása. Ha a havat nem tapossák le, sokkal könnyebb eltávolítani lapáttal vagy hótolóval, így a csúszásveszélyes jégréteg ki sem alakul. A frissen esett hó eltávolításával gyakran elkerülhető a jégolvasztó szerek használata.

• Jégfeltörés: Ha már ráfagyott a jég a járdára, a kémiai szerek használata helyett gyakran hatékonyabb és környezetkímélőbb a jég feltörése kapával, jégtörő szerszámmal, és csak utána szórni fel homokkal vagy zúzalékkal a megmaradt jeges felületet.

Miért NE használjunk sót (nátrium-kloridot)?

A só kloridionokat tartalmaz, és a környezetre nézve ezek jelentik a legnagyobb veszélyt. Mégpedig azért, mert elvonják a vizet a növényektől, elpusztítják a kisebb vízi organizmusokat és redukálják a víz körforgását a tavakban. Ha út mentén tavasszal megsárgult levelű fákat, növényzetet látunk, az bizony a téli útsózás következménye. A síkosság-mentesítés ma már sokkal esztétikusabb és környezetbarát módon is megoldható.

A só bevetése törvényileg szabályozott már nálunk is: a gépjárművek által használt utakon lehetséges, de “belterületi közterületen a síkosságmentesítésre olyan anyag használható, amely a közterületen vagy annak közvetlen környezetében lévő fás szárú növény egészségét nem veszélyezteti. Ez azt jelenti, hogy kiemelt figyelmet kell fordítani a síkosság-mentesítési munkák során a kerékpárutak, a gyalogutak, a gyalogjárdák és a várakozóhelyek mentén lévő növényzet (fasorok, cserjék) védelmére, már nem lehet sót használni, a kloridhatást minimálisra kell csökkenteni.”(Forrás: katasztrofavedelem.hu)

Mindig nagy dilemma, hogy mit használjunk só helyett. Megpróbáljuk sorba venni a lehetséges megoldásokat, ha nem a környezetre ártalmas sóval akarjuk csúszásmentesíteni járdáinkat. 

Sópótlékok, alternatív megoldások csúszásmentesítéshez

Mindig nagy dilemma, hogy mit használjunk só helyett. A só azért népszerű, mert olcsó, de ez ne akadályozzon meg minket abban, hogy áttérjünk az alternatív, esztétikusabb és környezetbarát megoldásokra, amelyek hosszú távon (a növényzet védelmén keresztül) sokkal olcsóbbak.

• Léteznek klorid nélküli vegyületek is, például a kálium-acetát, ez azonban árát tekintve többszöröse a sóénak, így a környezetvédelmi ügynökségek megpróbálják az intelligens technikák segítségével minimalizálni a só felhasználását, miközben igyekeznek megtartani a hatékonyságot. Az ok, amiért a só még mindig népszerű módszer, az árában rejlik.  Olcsóbb, mint az egyéb módszerek, de ez se akadályozzon meg minket abban, hogy áttérjünk az alternatív megoldásokra, mert ha szétsózzuk télen az udvarunkat, tavasszal sokkal drágább lesz újraültetni a kiszáradt fáinkat, cserjéinket, és a kimart füvet.

• Az egyik legegyszerűbb só-pótlék a homok. Közismert közeg, és a jég elolvadása után, miután megszáradt, könnyen le lehet söpörni a járdáról.

• Kevésbé esztétikus megoldás, de szintén környezetbarátabb módszer a faforgács vagy a fűrészpor. Kicsit körülményesebb, ugyanis a tél elmúltával nem árt összeszedni.

• Szofisztikáltabb eljárás, ha kálium nitráttal csúszásmentesítünk. A kálium nitrát végül is egy lassabban bomló műtrágya. Természetesen ennek az a nagyon nagy előnye, hogy meg is olvasztja a jeget, illetve a havat. Tehát nem csak a csúszást gátolja, hanem már olvasztja is a jeget.

Fotó: www.jumpradio.de

• A régi, jól bevált sózós módszer alternatívája lehetne a hazai fejlesztésű zöld só, ami jelen pillanatban a leghatékonyabb környezetbarát csúszásgátló és jégmentesítő. Ebben a fejlesztésben egyáltalán nincs kloridion! Édesvízi mészkő-granulátumból és kalcium-klorid 20%-os keverékéből áll. Oldódás közben intenzív hőt termel, felolvasztja a jeget, a hideg elmúltával pedig elmorzsolódik és egyszerűen összesöpörhető.

• Az új technikák között megtalálható a jegesedés-gátló, amiben a só oldatokat még a hóvihar előtt szétpermetezik. Ez meggátolja a jegesedést, könnyen eltakaríthatóvá téve az utat; mintha egy teflon bevonatot hoznánk létre a hó számára. Ennek a technikának előnye az is, hogy a víz nem folyik be az útburkolat réseibe, és megfagyva nem feszíti szét az utat, és nem lesznek akkora kátyúk az úton, amiben egy akár egy kis Polski is eltűnhet nyomtalanul. De ilyen haladó fejlesztések mellett vannak még más megoldások is.

• Az ammónium-nitrát egy nagyon magas nitrogén tartalmú műtrágya, ami valóban egy tökéletesen jó csúszásmentesítő dolog. Olyan, mint a hungarocell, már ebben is nagyon hasonlít a sóhoz. És elvben úgy működik, mint a só, vagyis megolvasztja a jeget, a fagyos talajt. Magas a nitrogéntartalma, és ez nem feltétlen jó a növényeknek, mert a nitrogénnek van egy olyan tulajdonsága, hogy nagyon gyorsan felszívódik, nagyon gyorsan a növények gyökereihez kerül. Ha fagyos időben kiszórjuk, és egy-két hét múlva kisüt a nap, meleg lesz, lesz, akkor gyakorlatilag a nitrogén egyből odakerül a növényekhez, fel tudják venni, és ki tudnak hajtani. Viszont ha három hét múlva újra jön egy fagy, akkor a kihajtott növények megfagynak. És túl is lehet adagolni! A nitrogén és a nitrátok bejutva a talajvízbe, majd a felszíni vizekbe (patakok, tavak) eutrofizációt (algásodást, vízi élővilág oxigénhiányát) okozhatnak. Csak nagyon mérsékelt adagban és indokolt esetben ajánlott a használatuk járdákon.

• Környezetbarát csúszásmentesítésben egyre gyakrabban használt a zeolit, ami egy természetes, zúzott vulkanikus kőzet és a bazaltzúzalék. A zeolit egy természetes ásványi anyag, ami talajjavítóként is alkalmazható. Érdes felületet képez, gátolja a csúszásveszélyt, jó tapadást biztosít. A jégolvadást követően a talajba kerülve értékes nyomelemekkel látja el a növényeket és segíti fejlődésüket. Sajnos az ára az útszóró sóénak többszöröse lehet, de mivel tavasszal összesöpörhető és talajjavítóként hasznosítható, érdemes rá áldozni.
• A bazalt zúzalék egy vulkanikus eredetű, sötét színű kőzet, mechanikai csúszásgátlóként működik. A zúzott szemek élesek és szögletesek, így sokkal jobb a tapadásuk a jégen és a letaposott havon, mint a kerek homokszemeknek. Teljesen semleges anyag. Nem oldódik fel, nem tartalmaz kloridot, így nem károsítja a növényeket, a talaj kémhatását és a burkolatokat. Sötét (fekete vagy sötétszürke) színe miatt jól látható a fehér havon/jégen, ami javítja a gyalogosok tájékozódását. Rendkívül kopásálló, ami azt jelenti, hogy nem “morzsolódik el” a jégolvadás során. Építőanyag-kereskedésekben, tüzépeken könnyen beszerezhető, gyakran olcsóbb, mint a zeolit. Fontos a megfelelő, apró szemcseméret (pl. 2-5 mm vagy 0-4 mm) kiválasztása.

• Vannak igazán „old school” módszerek is, ilyen például a hamu. Ha levágjuk például a gyümölcsfáinkról a beteg ágakat, akkor eltüzelhetjük őket, vagy fatüzeléső kályhánkban van (amiben kiszárólag kezeletlen fát tüzelünk) és a hamuból csúszástalanító anyagot nyerhetünk, aminek ráadásul nagyon magas a kálium tartalma. Ennek ellenére nem célszerű sokat használni belőle olyan területen, ahol a talajjal érintkezik, mivel vízzel keveredve lúgos oldatot formál ami “gyepgyilkos”. Inkább a kövezett udvarok jégmentesítésére használjuk. Arról nem beszélve, hogy szinte lehetetlen úgy használni, hogy ne koszolja a ruhánkat.

Hóeltakarítás a kertben – ne halmozzuk a növényekre!

Ez furcsán hangozhat, de a hó nem csak szigetel, hanem fagyáskor súlyával és olvadáskor a belőle származó vízzel is komoly károkat okozhat a kerti növényeknek. A hóeltakarításnál ne halmozzuk a havat a fák tövéhez vagy az évelőkre, dísznövényekre,  mert az összetömörödő hókupacok kárt tesznek bennük. A díszfüvek pedig különösen érzékenyek a tövükhöz jutó hólére. 

Hó- és jégtelenítés a fák ágairól

A jegesedés nagy veszélyt jelent kerti növényeinkre is, ezért a fára rakódott havat, jeget óvatos rázással, ütögetéssel távolítsuk el. A hó súlya alatt a vékony ágak meghajolhatnak, majd megfagyva véglegesen károsodhatnak, vagy akár el is törhetnek. Különösen igaz ez a fiatal, még rugalmatlan ágakra és a sűrűbb, szélesebb koronájú örökzöldekre.

A fára rakódott havat, jeget óvatosan, alulról felfelé haladva rázással, vagy egy hosszú nyelű seprűvel/eszközzel óvatosan ütögetve távolítsuk el. Ne törjük le erőszakkal az ágakat és ne használjunk forró vizet vagy sót, mert az ágakra fagyva sokkal nagyobb fagykárt okoznak. Ha vastag, de nem fagyott a hótakaró, egy puha söprűvel le lehet söpörni az ágakról, ezzel megelőzhető a jég kialakulása és az ágak terhelése.

Összegzés: A kerti hóeltakarításnál a legfontosabb a mértékletesség és a gyökérnyak védelme. A havat olyan helyre gyűjtsük, ahol a növényzetnek nem árt (pl. járda közepére, vagy nyílt területre), és mindig tartsuk szem előtt, hogy a megelőző takarítás spórolja meg a legtöbb tavaszi munkát és költséget.