A karácsonyfák 2. élete avagy hogyan ültessük ki a földlabdás fenyőt?

Hogyan történjen a kiszoktatás?

Mivel a fácska hosszabb időt töltött a fűtött, 20-22 fokos lakásban, a hősokk elkerülésére végett először fokozatosan kell a hideghez szoktatni a növényt.

A lakásból először egy alacsonyabb hőmérsékletű helyiségbe; garázsba, folyosóra, kamrába kell kitenni, 1-2 hétre. Nagyon fontos! Itt feltétlenül öntözzük meg! Ne legyen egész télen a garázsban, mert a hőmérséklet ugyan kedvező, ám nem kap elég fényt. A 8-10 fokon pedig elkezd magához térni a növény és kihajtanak a rügyek. A megfelelő idő elteltével egy enyhe téli napon lehet kivinni a szabadba.

Január vége felé jó esetben már a kert egy védett részében várja a dézsás fenyőnk a szebb napokat. Ha tudjuk, tegyük olyan helyre, ahol az épület árnyékot ad, és esetleg a hideg széltől is védve van. A műanyag cserép hőtartó képessége rossz: hidegben nagyon gyorsan átfagy, napsütésben hamar felmelegszik, ezért érdemes körbeburkolni hullámpapírral, zsákokkal, buborékos fóliával. Nem szép látvány, de a túléléshez szükséges.

Az örökzöld növények- így a fenyők is- egész télen fotoszintetizálnak, ehhez pedig vízre van szükség. Ha hosszabb ideig napsütéses, csapadék mentes, enyhe idő van, akkor öntöznünk kell. Képzeljük el, hogyha az összes tűlevelet szorosan egymás mellé tennénk több négyzetméternyi lenne a felület! Ekkora felületen párologtat a növény, az elpárolgott vizet pedig szükséges pótolni. Ráadásul sérült a gyökérzete: a földből való kiszedéskor pont a vízfelvevő hajszálgyökereit vágták el.

Ha szabályosan kiszedett, földlabdás fenyőt cserepeztek be karácsony előtt, akkor a gyökereit zsákszerű anyagba – jutaszövetbe- varrták. Ha így történt, akkor a szövet törzsnél összevarrt részei akár ki is látszódhatnak a cserépből. Ennek fontos szerepe van a gyökerek összetartásában, semmiképpen ne bántsuk. Amint közeledik a tavasz, felenged a talaj és enyhül az idő, azonnal ültethetünk.

Hová ültess?

Következő fontos szempont, hogy hová? Leggyakrabban ezüstfenyőt árusítanak karácsony előtt konténeresként, de találkoztam árudákban gyökeres nordmann fenyővel, duglasz fenyővel, kolorádói jegenyefenyővel és szerb luccal is. Feltétlenül nézzünk utána, hogy kifejlődve mekkora lesz a fenyőnk!

A szerb luc és a duglasz fenyő karcsú habitusú, a nordmann fenyő és az ezüstfenyő széles koronát nevel. Ha szűk helyre ültetjük a jelenleg 1-2 méteres fát, később elnyomja majd a környező növényzetet, vagy ránő a házra. Vérző szívvel kell majd 10 év múlva kivágni, ha nem hagyunk elég helyet a későbbi növekedéséhez. Bármilyen fajtát is választottunk, egy évtized múlva a kertünk hangsúlyos növényévé cseperedik majd.

Földlabdás fenyő ültetése

A cserép méreténél 1,5-szer nagyobb ültető gödröt ássunk, praktikusan 30 cm-rel mélyebbet és 30 cm-rel szélesebbet, mint a tartóedény mérete. Az ültető gödör aljára érett szerves trágyát tegyünk; a mindenhol kapható komposztált, szárított marhatrágya az egyik legjobb választás. Ha leszedjük a cserepet a gyökérzetről, próbáljuk meg a gyökereken levő földet minél jobban egyben tartani. A már említett jutazsákot semmiképpen se szedjük le; összetartja a gyökérzetet és néhány év alatt elkomposztálódik a talajban. Fontos, hogy ültetéskor a talajt folyamatosan tömörítsük a gyökerek mellett, végül alaposan tapossuk körbe, hogy ne maradjon levegő a gödör belsejében.

Öntözni, öntözni és öntözni!

Az ültetést követően, több menetben, bőségesen öntözzük meg a fát. Ha csapadékban szegény a tavasz, ne feledjük később is a rendszeres vízutánpótlást. Ahhoz, hogy hajszálgyökereket neveljen, a gyökérzónában nem lehet szárazság. A telepítés évében a nyári időszakban is rendszeresen öntözzük!

Így mire eljön a következő tél, biztosan begyökeresedve és boldogan várja a havat az előző évi karácsonyfánk.